DÉLI RÉSZEGSÉG

 

                  „[…] vendége voltam”

                  Kosztolányi Dezső

 

Egy hatalmas úr, itt balról,

most lépett le a falról,

vendége voltam, mondja,

s beszél valami halról.

Valami hosszú halról,

szálkákról és filékről,

Úgy szeretnék szabad úr lenni,
a kelő nappal sohase kelni,
de lenyugodni sem a nappal,
királyokat ölni szavakkal.

Istenről gondolkodni már önmagában imádság, hiszen amiről gondolkodunk, belakja a mindennapjainkat, az álomba is beköltözik. A gondolat formál bennünket, és mi is formáljuk a gondolatot, az Istennel teljes gondolat termékeny és jóra vezet, az optimizmus, a derű vagy legalábbis a megnyugvás felé tereli az embert, világosat teremthetünk, nem sötétet.

Az elmúlt év kimagasló alkotóinak adományoz díjat minden évben az Irodalmi Jelen. A díjátadóval egybekötött irodalmi estet idén szeptember 15-én délután tartották Aradon, a Jelen Házban.

A Magyar Művészeti Akadémia különleges szépségű óbudai épületében, akadémikusok, köztestületi tagok és külföldi költővendégek jelenlétében zajlott Böszörményi Zoltán Fellázadt szavak című verseskötetének bemutatója.

Az Irodalmi Jelen szerzői, jelenlegi és egykori szerkesztői március 14-én fontos állami kitűntetéseket kaptak. Korábbi, lapunkban megjelent verseikkel, rövidprózáikkal és más anyagokkal ünnepeljük őket. Hamarosan mindeniküktől új műveket is olvashatnak az Irodalmi Jelenen! 

Fergeteges székely irodalmi humorestre került sor Aradon!

Filmfelvétel az Irodalmi Jelen Aradon megtartott díjátadó gálaestjéről.

Október 4-én, kedden délután az Aradi Magyar Napok keretében, az aradi Jelen Ház nagytermében került sor az Irodalmi Jelen gálaünnepségére, melyen átadták az előző évre, 2021-re szóló – 2002 óta évente rendszeresesen kiosztott – díjakat. Jámbor Gyula tudósítása.

Minden egy őszi verssel kezdődött, amelyet ötödikes korában írt. A gimnázium első évében a Halálnapló című prózaciklusával az Irodalmi Jelenben debütált, és több mint húszezer olvasóval hosszú ideig a rovat legolvasottabb tartalma az övé volt, azóta lapunk állandó szerzője és számos más rangos folyóirat is rendszeresen közli írásait. 2021 decemberében Papírcsillag címmel jelent az első kötete, amelyet Hargita Megye Tanácsa-emlékéremmel tüntettek ki – Ilyés Krisztinkát kérdeztük, aki a mentorprogramunk idején Veress Gerzson költészetével és alkotói életútjával foglalkozik.

Mások mellett az Irodalmi Jelen munkatársát, Varga Melinda költőt is József Attila-díjasok között köszönthetjük az idei március 15-i kitüntetések alkalmából.

És ki játszik a zongorán
a fehér lábú fák alatt?
Te kísértesz? Vagy ők, a holtak?

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. keretében működő Előretolt Helyőrség Íróakadémia idén indította az 5. pályakezdő szépírói és a 2. mesterképző évfolyamot. Idén végzett az első kritikusi műhely, és elindult a második. Ebben ez évben 20 könyv jelent meg, ezáltal a kiadott könyvek száma 81-re nőtt. 2017–2019 között az Enumeráció-debütsorozatban 9, az idén már 11 debütkötet látott napvilágot, a kritikusi műhely tevékenységének írásos gyümölcsét pedig 5 kötetben foglalták össze az idén indult új sorozatban. Az intézmény jelenleg 53 fiatal írónak biztosít tanulmányi-alkotói támogatást, a művészeti oktatást és a szervezést 17 oktató és 6 mentor végzi, azaz mindösszesen 76 író tevékenykedik az Íróakadémián. Orbán János Dénes József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költőt, írót, a KMTG projektvezetőjét, az Íróakadémia elnökét kérdeztük a 2020-as irodalmi évről, irodalompolitikáról és a fiatal magyar irodalom helyzetéről.

A kortárs magyar költészet – legfőképpen a fiatal – válságban van. Nemcsak a formaművészet tűnt el, hanem a humor, az erotika, az izgalom. Eltűnt a kaland a versből. Műveletlen vagy jobb esetben csak félművelt, a szakma csínját-bínját el nem sajátító, rövidtávfutásra berendezkedett alkotók produktumai töltik meg az irodalmi orgánumok közlési felületének 95%-át, és egyértelműen sokkal többen vannak azok, akik ilyen verseket írnak, mint akik ilyen verseket olvasnak.

Huszonéves, kötet előtt álló poéta az Irodalmi Jelennél a hónap alkotója decemberben. Latinul is versel, jól ismeri a kötött formákat, manifesztumot írt a kortársairól, megújította a vígeposz műfaját – Gál Jánossal Varga Melinda készített interjút.

Szőcs Petra, Orbán Viktor, Orbán János Dénes és Korpa Tamás beszéde 2020. november 14-én Piliscsabán, Szőcs Géza temetésén.

Muszka Sándor líráját nem ajánlom nyári olvasmánynak, de ajánlom esős napokra, amikor van időnk több órát is versekre áldozni. Ezek a versek segítenek közelebb kerülni saját belső világunkhoz, őszintébbek, sebezhetőbbek, de sokkal emberibbek leszünk általuk. Verset olvasni kicsit terápia is, lelki szanatórium, ahol mi magunk vagyunk az orvosok.

„Vagy itt vannak a Hófehérnépecske című parafrázisban a törpék (töpörcsegek), akik az egy szál, de nem éppen szálas (a népszerű Trónok harca tévésorozatból „kölcsönzött”) Tyrion Lannistert kivéve nem mások, mint Fekete Vince, egy bizonyos „György Úr” (akinek személyében György Attilát gyanítom), Lázár László, Molnár Vilmos, Muszka Sándor és Sántha Attila. Nyilván afféle baráti fricskázás ez, mert ha a székely ember arra született, hogy állandóan csak bosszantsa a felebarátját, az írók sem lehetnek ez alól kivételek.” – Rónai-Balázs Zoltán olvasónaplója Orbán János Dénes Véres képeslap Erdélyből című kötetéről.

„Hagyjuk meg a költészetet az érzelmi szférában, mert ott a helye.” – Orbán János Dénest kérdeztük legújabb verseiről, emblematikus, korábbi műveiről, gyerekkori olvasmányairól, a transzközépről, a legendás kilencvenes évekről, az Előretolt Helyőrségről, a székely irodalomról.

„Az író ördögi ügyességgel és graciőz könnyedséggel játszik, bolondozik, bűvészkedik a nyelvvel, a hagyományokkal (doktori dolgozat születhet roppant tágas szellemi rádiuszáról, közvetlen és közvetett allúzióiról, idézéstechnikájáról) – a minimál prózától a székely klasszikusok ördögös elbeszélésein át Umberto Eco kultikus nagyregényéig.” – Pécsi Györgyi recenziója Orbán János Dénes regényéről.