„Nem igazán értettem, hogy hogyan működik a vers, csak éreztem a frissen szűrt tej ízét a számban, a madárlátta után való kutatás izgalmát, és ahányszor a szomszéd nagy eperfáját láttam, még évekig a fülembe csengett a mama hangja. Nemcsak Arannyal volt ez első találkozásom, hanem élettel töltött irodalommal is” – Arany János női szemmel.

Arany János-ankét – az Irodalmi Jelen szerzőit kérdeztük a kétszáz éve született költőről 3.

Mi volt az első Arany Jánoshoz kapcsolódó, meghatározó élményed?

Kemény Gabriella

Nagyjából tízéves lehettem, amikor találtam egy “Arany-balladák” kötetet a nagyszüleim könyvespolcán. Az Árva fiú c. balladánál nyílt ki a könyv. Miután elolvastam, egyenesen rettegni kezdtem tőle. Mégis újra és újra kezembe vettem a könyvet, és elolvastam egy újabb balladát; egyfajta tudatos szembenézésként éltem meg a félelmeimmel.

Bíró Tímea

Az első meghatározó Arany-élményem az Ágnes asszony volt, már nem tudom, hányadik osztályban tanultuk... Ledöbbentett a vers vizualitása, ma is nagyon szeretem. 

Dezső Katalin

A Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium Arany János Tehetséggondozó osztályába jártam, alapvetően is úgy gondoltam, hogy illik tudnom a munkásságáról, az életútjáról, amiatt meg pláne, hogy a program névadója volt. Amikor elsős gimnazista voltam, egy országos irodalomversenyre készültem a népi balladáiból és az Őszikék verseiből. Szerettem és szeretem olvasni, utánozhatatlan a formabravúr és az a sajátság, amely egyedivé és közlékennyé teszi a hangját, írjon Tuba Ferkóról, Toldiról vagy a walesi bárdokról.

Hevesi Judit

Szerintem a Híd-avatás volt az első igazi élményem Arannyal kapcsolatban. És körülbelül ennyire nagy öröm volt, amikor Csordás Dániel képregényében megláttam/elolvastam újra A walesi bárdokat. Fantasztikusnak, mainak, közelinek érzem ezt a munkát, érdemes megnézni: http://eletbenmaradnanak.hu/comics/arany-janos-a-walesi-bardok/

 

Lőrincz P. Gabriella

Időre volt szükségem, miután elolvastam a kérdést. Idő kellett, hogy magamhoz térjek abból a régi emlékből, és írni kezdjek. Családi kör. Vastag, préselt lapok és zsírkréta rajz. Minden oldal rajzaira emlékszem, arra, ahogyan nagymamám megtanított olvasni ebből a könyvből, idejekorán. Nem igazán értettem, hogy hogyan működik a vers, csak éreztem a frissen szűrt tej ízét a számban, a madárlátta után való kutatás izgalmát, és ahányszor a szomszéd nagy eperfáját láttam, még évekig a fülembe csengett a mama hangja. Nemcsak Arannyal volt ez első találkozásom, hanem élettel töltött irodalommal is.

Török Panka

Sokat tanultunk Aranyról már az általános iskolában is, de ott nem igazán szerettettek meg velem egyetlen írót-költőt sem, így utána mindenkihez némi gyanakvással viszonyultam. Ami ráébresztett arra, hogy Arany nem csak „fontos” költő, hanem élvezhető, szerethető is számomra, azok a balladái voltak, gimnáziumban elemeztünk magyartanárommal, Molnárné Vámos Katalinnal az Arany János Irodalmi Versenyre készülve. Arany hihetetlen empátiája a szereplők iránt olyan lírai erőt ad a balladáknak, amit egyszerűen lehetetlen figyelmen kívül hagyni; nemcsak olvasóként, de költőként is nagy hatással volt rám.

 

 

Ha visszamehetnél az időben, és Arany János a kortársad lenne, milyen rendhagyó születésnapi ünnepséget szerveznél neki, milyen ünnepi köszöntővel lepnéd meg?

 

Kemény Gabriella

Eljátszanám neki a dalom, amit az ő történetei ihlettek. https://soundcloud.com/gabriella-kem-ny/blue-eyed-bird

Bíró Tímea

Ha visszamehetnék az időben, akkor előbb robbantanám be a filmipart, kiválasztanám néhány költeményét, és megfilmesíteném őket. Minden szerzőnek vonzó, ha egy másik művészeti ágba emelik a munkáit. 

Dezső Katalin

Elmennénk sokadmagunkkal a Széchenyi fürdőbe, aztán töltött káposztát ebédelnénk, nem szerveznék neki ünnepséget, nem hiszem, hogy örülne neki. Lefordíttatnám az Őszikék verseit németre vagy franciára, illusztráltatnám őket, ennek a meglepetésnek a felvezetése lenne a köszöntő első része, megtanulnám a Tengeri hántást több nyelven, és elszavalnám neki zárásként, mert ez a kedvenc balladám.

Hevesi Judit

Békén hagynám. Szerintem ennek örülne a legjobban.

Lőrincz P. Gabriella

Hogy rendhagyó legyen az ünnepség, színész- és zenészbarátokat is meghívnék a költők mellé, színpadi előadásban játszanák el Arany egyik versét, a színpad közepén egy óriási kokárda állna. És, hogy valós legyen a meglepetés, saját szerzeményemmel köszönteném, és persze varrnám a kokárdákat a csajokkal.

 

 

 

Válassz ki egy számodra kedves Arany-művet, amiről úgy gondolod, száz év múlva is aktuális lenne, tedd be egy képzeletbeli időkapszulába, és ajánld röviden a jövő olvasójának!

 

Kemény Gabriella
Az örök zsidó: azoknak ajánlom, akik hajlamosak nagy terheket a nyakukba venni, és akik elveszettnek érzik magukat.

Bíró Tímea

A Toldi-trilógia sosem veszíti el aktualitását, hiszen Arany igyekszik nem közhelyekkel ellepni az olvasót, hanem izgalmas kalandokon keresztül mutatja be a családon belüli viszályokat, az emberi kicsinyességet, a hatalomra vágyást. Számomra nagy utazás volt, kihagyhatatlan szöveg.

 

Dezső Katalin

Arany János Tölgyek alatt című versét ajánlom azoknak, akik ragaszkodnak az identitásuk megőrzéséhez, és nem félnek szembesülni mindazzal, amit maguk mögött hagytak és kellett hagyjanak, azzal, hogy visszavonhatatlanul meg fognak öregedni. Hiába a technológia, a tudományos forradalom, önigazolásunkat és nyugalmunkat a természetben fogjuk megtalálni.  

Hevesi Judit

A Híd-avatást tenném bele, egészen biztos vagyok abban, hogy száz év múlva éppen olyan fontos és letaglózó lehet másnak is, mint amilyen nekem volt. És azt hiszem, semmit nem írnék mellé.

Lőrincz P. Gabriella

Walesi bárdok. Nyájas Olvasó! Ha érted ezt az írást, akkor különleges vagy. Ha a ballada olvasása közben érzed a lüktetést, az igazságtalansággal való ellenszenvet, akkor hallgasd meg a mellékelt zenét is az adathordozón, és légy büszke arra, hogy magyar vagy. (Az adathordozón a Walesi bárdok szól, Sinkovits Imre előadásában, majd a Dalriada megzenésítésében).

 

 

Kérdezett: Varga Melinda

Fotók forrása: a szerzők Facebook-oldala