Verőfényes, gyönyörű nyári nap volt. Júlia kinézett az iroda ablakán, - miközben fülében az Enigma dallamai csengtek-, és látta az égből leérkező csillogó napfénysugarakat, ahogyan szépen lassan mindent fénybe borítottak. Az égi örömtől a virágok hamarabb nyíltak, a madarak szebben csicseregtek, és az emberek is mintha sokkal kedvesebben mosolyogtak volna. Még a háztetők is szebben világítottak.

Júliát az utca zaja picit sem zavarta, mert a belül lejátszódó erős szimfóniát csak a munka örömei zavarhatták meg.

Most is egész nap a szerelmére gondolt, akire néhány éve csak véletlenül talált rá az interneten. Sosem találkoztak még, de mindenkinél jobban szerette.

Az egyik kolléga kopogott az iroda ajtaján.

– Igen, tessék!

Az ajtó kinyílt, Júlia hátrafordult és hirtelen meglátta Őt. Kürsat volt az, a csodálatos, török férfi.„Fekete Haj”csodálatos belső fénye hirtelen bevilágította az egész irodát, úgy ahogy a napsütés a külvilágot. Júlia remegve az imádott férfi nyakába borult.

Júlia nem értette, hogy korábban miért akarták állandóan tőle elvenni a boldogságát? Mintha valami átok ült volna az életén. A női ágon történhetett ősrégen valami borzalmas, mert mindegyikük élete valamilyen formában szerencsétlenre sikerült. Ő még csak a hatodik volt a sorban.

Két évvel a vőlegényével való szakítás után ráébredt, hogy hiányzik a másik szárnya, és nem tud repülni. A mély csapást azonban már csak egy másik jó lélek tudta feloldani.

Kürsat írt rá egy nemzetközi ismerkedős oldalon, aki hónapok óta többször is próbált vele megismerkedni, de Júlia sosem reagált a férfi profilképe miatt, mert nem szeretett arctalannal ismerkedni.

Annak ellenére válaszolt, hogy eszében sem volt újra megvakulni, és szerelembe esni.

Gyakran viselt piros ruhákat, és ezzel az életörömmel vonzotta be az életébe Kürsatot, akinek a profilja egy gyönyörű, kék tengert ábrázoló gif volt, ami felett süt a nap.

Júlia profilképe csak egy napszemüveg volt, ami a tengerre nézett, és angolul bele volt írva, hogy hiányzik a nyár. Az első pillanattól közös lelki síkon voltak, és lány ekkor jött rá, hogy ha Kürsat nem jön, akkor a lelke egyedül halt volna meg, de legalábbis még keményebb páncélt növesztett volna.

Jó ideig egyáltalán nem tekintett Kürsatra férfiként, mert szerette megvárni, míg a férfi lelke kisugárzik az arcára és aztán világít. Ha megvolt a fényesség, akkor már csodának látta a férfit, és bele tudott nőként szeretni.

A hosszú ideje elnyomott és lefagyasztott női érzések szép lassan felengedtek.

„Fekete Haj” valószínűleg a legelejétől látta, hogy igen nagy a baj, és vigasztaló szavaival, csodás képekkel és zenékkel sugározta hölgye felé a vidámságot és optimizmust, az élet szeretetét. Rövid időn belül már nyári szerelmének nevezte Júliát, de ő még nem fogadta be, nem akart szerelmes lenni.

Mikor Kürsat haza utazott a szülőhazájába és Júliától azt kérte, hogy várjon rá, akkor már tudat alatt tisztában volt vele, hogy a férfi előtt újra le tudná vetni megkeményített páncélját.

Kürsatra is nagy hatással volt az új szerelem. Eljött Németországból, ahol 10 éve élt, és visszament a törökországi szülővárosába-Samsunba- új életet kezdeni. Elvégzett egy tanfolyamot, hogy otthon elindíthassa a vállalkozását.

Aztán a lány ráérzett, hogy valami baj van, és megkérdezte Kürsatot, hogy lefeküdt –e valakivel. Az igenlő válasz után Júlia egyből szakított vele.

 A férfi nagyon megijedt és átküldött neki egy videót, amin egy olyan szerelmespárt szerepelt, akiket kórházban kellett szétválasztani, mert szex közben összeragadtak. Azt mondta, hogy ez a videó őket jelképezi.

– Azért zavar, hogy más nővel voltál, mert nagyon szeretlek.

– Én is nagyon-nagyon szeretlek téged, drága, kedves nyári szerelmem!-hangzott a válasz.

Egyik reggel Júlia arra ébredt, hogy a facebookon egy Kürsat keresztnevű, de más vezetéknevű férfi lájkolta a képét, amin egy mozgó fémhuzalból készült szoborpár egymásba fonódik.

Különös érzése támadt, mikor meglátta a borítóképen az egymás kezét fogó szerelmespárt, a profilképen pedig egy kínai kisfiút. Azonnal rájött, hogy az imádottjának családja van.

Este rákérdezett:

– Ugye van feleséged és gyereked?

– Jó reggelt! Most jut eszedbe megkérdezni?

– Nem kérdeztem, mert az volt kiírva a profilodra, hogy egyedülálló. És te nem mondtad!

Akkor ezért árultad el csak a keresztneved, és ezért mondtad, hogy elég, ha csak társkereső oldalon beszélgetünk. Furcsa megérzésem támadt már akkor is, csak nem hallgattam rá.. Megint megvakultam, és feleslegesen.

– Ugye van családod? -folytatta tovább a kérdezősködést.

– Miért akarod tudni? -próbált először védekezni a férfi.

Aztán Kürsat csak hallgatott …percekig semmi válasz. Ekkor a lány már biztosra tudta a választ. Neki csak a bonyolult helyzetek és a sebek járnak? Ezernyi kérdés cikázott a fejében, miközben a lelke összetört.

Legalább 5 cigit elszívott idegességében, de ragaszkodott hozzá, hogy az igazságot a férfi szájából tudja meg.

– Igen van egy feleségem és egy gyerekem.-hangzott hosszú percek után a válasz.- Van egy 2 éves szívbeteg kisfiam, aki állandóan kórházban van Németországban, és ezért lakunk itt. Ezért mondtam neked, mikor a problémáidról beszéltél, hogy vannak ennél sokkal nagyobbak is. Tudod milyen érzés hetekig kórházban lenni, és a beteg gyermeked miatt aggódni? Mindig gondolj erre, mikor beteg vagy és panaszkodsz.

– Miért nem mondtad? Tudtad, hogy szeretlek. És most összetörsz? Hosszú küzdelmek után megtalálom a lelki társam és te nem vagy szabad?

– Igen, sajnos túl későn találkoztunk.

– Nem akarok többé veled beszélni! Nem fogok te és a családod közé állni! Neked velük kell boldognak lenned!

– De én törődök veled is, és a családommal is. Mindkettőtökkel!

A lány ekkor már nem tudott beszélni, hiszen belül sírt, ordított, szilánkjaira tört.

Tudta, hogy Kürsat a boldogtalanságából menekült a titokzatosságba, a senki szigetére, ahol az álmok léteznek, és őhozzá azért kapcsolódott, mert mindketten életfájdalommal küzdöttek.

A lány hiába akart szakítani, a férfi nem engedte el. Egy alkalommal hívta magához Törökországba, hogy látogassa meg. Lefestette, hogy együtt szeretkeznének a tengerben, ahogy együtt megálmodták.

Júlia nem fogta rá erélyesebben a találkozást, és az így elmaradt. Elrontotta.

Aztán Kürsat nyáron elutazott Németországba a családját meglátogatni, és egy teljes hónapra eltűnt. Amikor visszatért és újból jelentkezett, Júlia azonnal kidobta.

Ugyan nyár folyamán talált egy új párt, de Kürsatnak nem beszélt egyelőre róla, mert nem akarta még jobban összetörni a lelkét, még úgy sem, hogy Kürsat már széttépte az övét.

Hiába szerette jobban Kürsatot, 12 hét múlva a férfi újra eltűnt hónapokra, és a lány végleg szakított vele. Próbálta inkább az új párját szeretni, de egy idő után egy óriási űrt érzett, amit csak az Ő személye tölthetett be.

Febr.11-én leírta Kürsat számára az érzéseit, és még aznap elküldte neki az emailt, de arra kérte, hogy csak február 14-én olvassa el. Tudta, hogy úgyis előbb el fogja olvasni.

Kürsat február 13-án írt egy üzenetet, de csak annyi volt benne: „Te írtál nekem emailt...”

Júlia jól tudta, hogy a levél megérintette a férfi szívét, mert hosszú ideje már egy rezgésen voltak. Ezután szép lassan megbocsátottak egymásnak. De a régi, mély beszélgetések helyett már csak egymás iránti vágyakozásukat fejezték ki.

Júlia szülinapján Kürsat egy vörös rózsával és egy gyűrűvel egészséget, sikert, boldogságot és szerelmet kívánt Nekik, kettőjüknek. És azt kérte tőle, hogy mindig maradjon vele.

Aztán Kürsat elmondta, hogy a feleségével újra együtt vannak Németországban. Mégis túlélték a tavalyi évet, miután a férfi már elhagyta a nejét. Nyilván a feleség megérezte, hogy van más is, és szerelmi kötést tett rá.

A lány fejében minden gondolata lepergett: „De én nem leszek eszköz! Sem mentsvár! Sem menekülőút senkinek! Aki hozzám tartozik, az engem válasszon, és ne a házassága rendbe hozatalára használjon”-szögezte le magában.

Már látta, hogy a Kürsattal való kapcsolata sehogyan sem megy feljebb a lépcsőn. A férfinak rosszul esett, hogy Júliának is van új párja, de mégis a feleségével maradt.

***

Előző éjjel egy percet sem aludt. Neki mindig ugyanaz az üzemmód marad? Törölni és törölni magából a szerelmet. A legkülönlegesebb számára Kürsat volt, mert vele mindig is szerette volna sejtekig menően megosztani a benne rejlő szeretetet, és egész emberként találkozni vele, de a férfi ekkora helyet már nem adott számára az életében.

Éjfél körül kinézett az ablakán és a szomszéd kertje fölött kb. 100 méter távolságban egy kivilágított repülőcsészealjat látott lebegni. Nagyon megijedt és 20 percig az öccse szobájában volt, míg az UFO el nem tűnt.

Reggel piros ruhát húzott és vidáman bement a munkahelyére.

Valami kopogott az irodája ablakán. Hatalmas nagy vihar támadt, a verőfényes napsütésből romboló jégeső lett. Az felhők mérgesen dobálóztak a hideg esőcseppekkel. Még a villámok sem tudták megvilágítani az éjsötét, felhős-haragos eget.

Júlia hirtelen eszmélt fel, mintha10 percre elaludt volna.

A boldogság utáni vágya álomba szenderítette. Este vett egy repülőjegyet másnapra.

Elutazott Berlinbe, és csak egy piros kézi táskát vitt magával.

A ház bejáratától nem messze várakozott, egy széles törzsű fa mögött. Közben besötétedett.

Látta, ahogy Kürsat kiszáll az autójából. Megvárta, míg a férfi háttal áll, miközben nyitja a bejárati ajtót. Akkor odalépett, és elővette a táskájából az egyetlen  tárgyat, amit magával vitt. A férfi hátába döfte a tört, és mikor Kürsat elesett, a szívébe is beleszúrta számtalanszor.

Közben arra gondolt, hogy Törökországba utazott a tengerhez, Samsunba,

Felvette a legszebb fehér hosszú ruháját és elkezdett besétálni a tengerbe.

Egyre beljebb és beljebb. Közben arra gondolt, hogy ott van vele Kürsat is, és kéz a kézben együtt sétálnak a végtelen felé, a gyönyörű kékségbe, hogy együtt megérintsék a napot, amely a tenger felett ragyogott.

Másnap Samsunban a Fekete-tenger egy hosszú fehér ruhát sodort ki a partra…