Csillagalom

                                                                                
Csillagalomban bújt el az Isten
Lüktet a Vanban, lüktet a Nincsen.

Zizzen a Lét, ha mozdul a kérdés,
Csúszik elő a csendből a kétség.

Tágul a tér, de áll az idő már:
Pillanatokból végtelen oltár.

Lepke a test, ha lélek a szárnya,
Húz le titokban életed árnya.

Szétvet a szívnek vágyteli álma,
Hullnak a színek benned a sárba.

Bomlik a nappal, érik az éjjel,
összekeverhetsz földet az éggel.

Tükre a múltnak, éteri képe:
Fénnyel üzen az űrnek a széle.

Csillagalomban bújt el az Isten,
Lüktet a Vanban, lüktet a Nincsen.