Jelige: Óvári – Sajtból van a Hold?
Az egyre inkább elmérgesedő polémia az utóbbi hónapok során végletekig megosztotta a társadalmat. Olyannyira, hogy már a politikai pártok is elsősorban e kérdés megítélése alapján határozzák meg magukat.
A szkeptikusok szerint, a közvéleménykutatók a népesség 47 százalékát sorolják ide, már a kérdés felvetése is nevetséges, hiszen miként is lehetne egy égitest sajtból? Ki tudja hány tehén és mennyi tej kellene egy ekkora tömegű sajtlabda előállításához, továbbá még a jelenlegi fejlett technológia sem lenne képes összegyúrni ezt a töméntelen anyagot, az elkészített ementáligömb pályára juttatásáról már nem is szólva.
Ezzel szemben a sajthívők azzal érvelnek, a Teremtőnek teljesen mindegy, hogy a Holdat különféle kőzetekből vagy éppenséggel sajtból hozza létre. Azt is hozzáteszik, a holdraszálláskor vett minták sem tekinthetők bizonyítéknak, hiszen az amerikai asztronauták csupán a Hold töredéknyi területét járták be, így, amennyiben a mérések egyáltalán megbízhatóak, a felszíni talajminták legfeljebb arra engednek következtetni, hogy égi kísérőnk nem száz százalékig sajtból tevődik össze. Az egyéb megfigyelések, például az égitest színe és mintázata pedig teljesen összhangban állnak a régi dalban is megénekelt állítással, miszerint sajtból van a Hold. Egyes vélekedések azt sem zárják ki, hogy más, távoli égitestek esetleg vattacukorból vagy éppen mazsolás kuglófból épüljenek fel.
A látszólag ártalmatlan kérdés felvetése még a Tudományos Akadémiát is megosztotta, egyre hevesebb közéleti viharokat korbácsolva. Két hete az ellenzék népszavazást kezdeményezett a probléma megoldására, bár ezzel kapcsolatban felmerült, az ilyesféle objektíven megválaszolható állítások igazságtartalmának eldöntésére nem a többségi elv a legmegfelelőbb. Mindenestre az ellenzék a miniszterelnök nyílt színvallását követeli újonnan indított Holdsajtó nevű lapjában, melyben a Vatikán egy magasrangú tisztségviselőjének azon állítására is hivatkoznak, miszerint az Úr útjai kifürkészhetetlenek.
Az egyre nehezebben kezelhető helyzetben az üzleti élet sem maradt tétlen, az élelmiszerlobbi, ezen belül is a Sajtimportőrök Szövetsége egy új, a holdi bányajog egyszerűsített bejegyzésére vontakozó törvény megalkotását sürgeti. Néhány politikus felelőtlen kijelentése miatt pedig az eddig a periférián megbúvó szélsőséges Újhold mozgalom is vérszemet kapott, a szeptember 28-i holdfogyatkozáskor az éj leple alatt Pannóniás lobogóval vonultak fel, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium előtt a "Vesszenek a sajtgyűlölők!" rigmust skandálva óváriból gyúrt lövedékekkel sorozzák meg az épületet. A biztonsági őr elmondása szerint komolyabb sérülés nem történt, a helyszínre vezényelt rendőri rohamosztag vezetője ráadásul elismerte, hogy a sajtgolyók ehetőek, mitöbb ízletesek voltak.
A nemzetközi méreteket öltött ügy hullámai már az ENSZ Biztonsági Tanácsát is elérték, a nagyhatalmak, elsősorban Kína és az Egyesült Államok a Holdat stratégiai élelmiszertartalékként teljes egészében maguknak akarják. Ennek hatására tegnap a világ vezető művészei és tudósai közül jónéhányan petíciót fogalmaztak meg, miszerint a beláthatatlan következményeket elkerülendő, mielőtt testvér testvér ellen fordulna, célszerű lenne közösen fellépni és néhány megfelelő eszközt a Holdra juttatva egyszer és mindenkorra eldönteni a kérdést.
Úgy tűnik azonban, a fortyogó indulatok közepette megegyezésre semmi esély, és amúgyis, kit érdekel az igazság?
