Mesémben, ha valaki is bármilyen hasonlóságot vél felfedezni a valósággal szemben, nos az nem a véletlen műve!

Hőseink Fírnyák, az ész, aki megmondja a frankót, és Duma gép, aki nem a szavak embere! 

– Hát engem már kezd megviselni ez a Pandánia!

– Nem elég, hogy össze vagyok zárva az asszonnyal, de még az anyós is dumál!

– Nem győztem társaságba küldeni, hátha, de ezt a nőt a vírus se, érted még az se állítja meg!

– Mondjuk nem is csoda, beszlopálta azt a pálinkát is, amit kamillából főztem!

– Már várom a tavaszt, hátha nyílik a Gyöngyvirág! Ja a kocsma, meg ott az Ibolya is, hú de szagolnám alulról is, azt a nőt!

– Mondj már valamit, Dumesz!

– Úgy legyen!

– Tudtam én, hogy rád számíthatok! Mindig tudod, hogy mit kell mondani!

– Na most van nekem saját gyártású vaccinám, de garanciát nem vállalok hozzája! 60 fokos lett, igazi ördögűző, anyukán fogom tesztelni!

– Úgy legyen! 

– Úgy lesz, csak figyeld meg a banyát, egy hét múlva úgy fogja pakolni a száraz ganajt, mint Chuck Norris a róla szóló cikkeket az emlékkönyvibe!

– Úgy legyen!

– Jaj, tudom mit akarsz ezzel, hát akkor elmondom, de titkos a recept! Nagyon multikultúrációs lett! Me ebben van egy kis Svéd csepp, Kínai balzsam, Hollandi mártás, meg anyuka herpesz elleni krémjéből egy kicsi!

– Nagyon ízléses kínálót faragtam hozzá anyuka falábábul! De aztán rájöttem, hogy ez a fa tál is tévedés volt!

– Már mindegy, azért hoztam kóstolót, ehun van e!

– Na, milyen, Dumesz?

–Úgy, lement!

– Úgy lement, mint az Ibolya vérnyomása 6 Xanax után, vagy ahogy a kis Eszmeraldám, lement a dohányzós bótba, immáron három éve, azt azóta se láttuk, hm Dumesz? Mert nem mindegy, a reklám miatt! Nem értem, mondd már hangosabban!

– Ügyelet!!! 

 

 

Kocsma-jaj 2.

 

Mesémben, ha valaki is bármilyen hasonlóságot vél felfedezni a valósággal szemben, nos az nem a véletlen műve!

Hőseink Fírnyák, az ész, aki megmondja a frankót, és Lesi, a vak őrszem!

– Hát Dumesz még a kórházban! Kiderült róla, hogy Diabérence van! Ez komoly dolog, emlékszem, amikor nekem kiújult a Tüdőemblémám, mennyit szenvedtem, mert nem adtak inni! Borzalmas volt, na!

Anyukát látva meg egyenesen kívántam, hogy legyen már végre vége!

De ez még mindig él és virul!

Nincs igazság a földön, úgyhogy felhívtam Lesit, a másik havert, hogy ezt beszéljük meg!

– Na most róla tudni kell, hogy nem lát! Mert Supermanusost játszott gyerekkorában, azt ja világító szemeket akart, aztán halántékára ragasztott elemlámpával a fején, este a sötétben nekirohant egy fának!

– Azt most tiszta Kálámbós a tekintete meg a gondolata, na ezért lett ő az őrszem, a bandába!

– Messziről megérzi a szagokat, aztán nagyon alaposan be tudja azonosítani, hogy kinek a neje oson a kocsma felé!

– Tehát van időm elbújni! Nagyon tehetséges a srác!

– Ezért tavaly majdnem kapott jutalmat, lefestettük a fehér botját, ilyen népművészetileg, Matyósra!

– Jaj,azóta is keresi! Nincs kész, és? Jó munkához idő kell, ehhez meg pláne!? Na, hívom is!

–Aha, kicsörög!

–Helló Lesi, te vagy az, nem látom jól a hangodat?!

– Itt vagyok Fírnyák, mi újság, haver?

–Arra a gondolatra jutottam, hogy nem vagy te szomjas?

–De, de má mióta!?

– Na, akkor indulok is, viszek a javából neked!

– Nekem a kamilla páleszt ne hozzál, nem borogatást akarok!

– Nincs, Anyuka beszlopálta mindet!

– Attól olyan fitt a banya?

– Attól ja, meg a többitől! Aztán úgy állt neki söpörni, há de sajnáltam, mikor elesett!

– Kérdeztem is tőle, mi vót ez Mama, kényszerleszállás?

– De hál istennek akkora sokkot kapott, hogy két napig nem szólalt meg!

– Te, az volt életem legszebb 48 órája!

– Ha jó a memóriám, akkor volt egy ilyen film is!?

– Volt, van ja! Még hasonlítasz is a Teddi Mörcire!

– Na, olyan jóképű gyerek vagyok?

– Nem úgy, belülről!

– Akkor olyan jófej vagyok!

– Nem, olyan sötét! 

 

Állásinterjú

– Jáj, hát csumidázom a kacsóját! Énengemet a munkanélküliségi ügyosztály küldött magukho!
– Jó napot! Mégis melyik állás érdekelné?
– Az őszintét kivallva, egyik sem, de ha vóna valami könnyű fizikumú munka,azt talán idővel megcsinálnám!
– Hát van olyan, hogy udvar takarító, érdekli?
– Attu függ, hogy mit köll eltakarítani az udvarrú, vasat vagy rezet, de a régiség is érdekel!
– Azt hiszem, hogy félre tetszett érteni! Semmi sem vihető haza, seperni kell az udvart!
– Jáj, kiskezít csókulom, akkó az nem fog menni!
– Miért nem?
– Me nekem, tudja, lúdbágóm van, azt nem hajlok erre a szóra!
– Akkor jogosítványa van?
– Van persze, milyen névre írhatom?
– Na de kérem, én próbálok magának segíteni, egy sofőr állást tudnék még ajánlani magának, vállalja vagy sem!?
– Vállalkozom rája persze, ha vezető beosztásban leszek!
– Vezetnie kell, igen!
– Dicsak, akkó kiadom a melót alulvállalkozásba, me üzleties ember vagyok!
– Ne szórakozzon velem, komolyan veszi vagy sem?
– Jáj nem szórakozás ez nekem, én komolyan veszem a munkát!
– Maga, komolyan?
– Igen, komolyan veszem a kalapom, ázt is se vagyok!