Németh István Péter

„ATYA S SZENTLÉLEK FÉNYES EDÉNYE, ARANYHÁZ…”

2022. július. 05. - 09:39

Mondatszalagok Vollein Ferenc A Balaton Királynője című festményének fölszentelése alkalmából

Isten anyját, Szűz Máriát a Betlehemi jászol idilljében és a Golgota tragédiájában ábrázolva tartja számon az ikonográfia. Előbbin ő a boldogságos kismama, utóbbin ő a fájdalmas anya. Vollein Ferenc most megfestette nekünk a Balatoni Szűzanya alakját. Szűz Mária oltalmába országunkat Szent István ajánlotta 1038-ban, s a Magyarok Nagyasszonyának kultusza Szent László uralkodása idején újra virágba borult. E templom névadója, a Szent Lovagkirály – a források szerint – 1091. december 20-án járt vidékünkön, Sümegen volt akkor látogatóban. Elképzelni is szép, ahogy Somogyvár és a Káli-medence közötti tavunkon végignézett. A magyar tengeren, miképpen azt először Kazinczy Ferenc nevezte.

A Balaton a mi tengerünk. Mare Nostrum.

Szűz Mária pedig a tenger csillaga. Ave Maris Stella!

Szűz Mária a Balatoni napfénybe öltözött királynőnk tehát, Nap-kösöntyűs Boldogasszony Anyánk, akinek palástja óvón borult és borul Pannoniára.

Az ősi magyar vallás istenanya-képe és az ezer esztendeje befogadott Szűz Máriáé a Balaton partján a lehető legbékésebben simult egybe a nép tudatában, lelkiségében. Kocsis István így írt erről: „…Tündér Ilona az, aki mitológiánkban és archaikus népmeséinkben sokkal rejtélyesebb, mint bárki, illetve bármi más. Gyakran nagyon magasan helyezkedik el az Égi Hierarchiában (betöltve Nagyboldogasszony szerepkörét), de sok esetben ő is egyszerű Boldogasszony, Időtlen Égi Asszony.”

Kodolányi János ábrázolta a Gulács és a Badacsony hegyek honfoglaló társadalmát, ahol az Öregistennél is fontosabb, központibb helyet foglalt el a családokat egybetartó Istenanya személyének megvallása. Az idős Illyés Gyula is emígy sóhajtott fel: „Milyen szép lenne az Atya-Isten helyett az Anya-Isten, az atyafiság helyett az anyafiság.”

Vollein Ferenc most megfestette nekünk a Balatoni Szűzanya alakját.

Még a Kádár-korszak végén Erdélyi Zsuzsanna a következő, ihletett és pontos sorokat írta a nép évszázadokon át magában őrzött Mária-képéről: „A nép számára Mária az egyetlen égi anya. Valóság. S e valóság jegyében éli hitét, melynek lényeges eleme a Mária által megjelenített, az ő személyében megvalósult szeretet. Ez az istenanyai védő-óvó-biztonságot nyújtó szeretet olyan mélyen beleépült lelkébe, nemkülönben idegrendszeri mechanizmusába, hogy nélküle sem jelen életét, sem jövőjét nem tudja elképzelni.”

Ábrahámhegy környékén rómaiak, szlávok éltek, akik keresztény lelkülettel dolgoztak, házasodtak, temetkeztek. A közeli Hegyesden ókeresztény, bepecsételt szimbólumokat találtak 6–7. századi edénycserepeken: üstököst, Dávid-csillagot, mint a Messiás jelképét, védelmező, hegyes szakállas Atyaistent. Hogyne emlékeztek volna meg a Balaton-felvidék lakosai a világszülő Istenanyáról, Szűz Máriáról! Nagy Lajos király korában Tapolcán a karthauzi szerzetesek már a templom szentélyének külső falára festették a betlehemes jelenetet. Szűz Mária és a Kisded képe a freskón az idők folyamán ugyan nem őrződött meg, de az ikonográfiai hagyomány nyomán pontosan helyére képzelhetjük alakjukat. A magyarországi kongregációkat, köztük a Mária-lányok egyesületeit Pázmány Péter hívta életre, s kétszáz év múlva II. József már nyolcvan ilyen közösséget oszlatott fel. Tapolcán 1945 után is évekig még tevékenykedtek a Mária-kongregáció tagjai, akik írásban erősítették meg szándékukat, hogy e körben és Mária erényeit becsülve szeretnék tovább vezetni életüket. Néhány Mária-zászlónak is megkegyelmeztek az évtizedek. Vollein Ferenc most megfestette nekünk a Balatoni Szűzanya alakját. Hagyományt követ, s modern is. Szűz Máriát nem lehet ugyanúgy ábrázolni, mint a régi korokban, ugyanakkor máshogy sem. Keresztury Dezső verse korántsem mai keletű, mégis pontos leírását adja Vollein Ferenc festményének:

Istenfia Szolgálójaként koronásan trónol;
ki megtöretett: legfőbb Prókátor a Pantokrátor
színe előtt, mindnyájunkért könyörög, nem isten,
de része mégis az istenségnek: Angyalok
Királynéja, szentté szűrt s fölmagasztosúlt
nőiség, anyaság, irgalom, közbenjárás,
szűz-születésből lett szűzen-szülő,
Atya s Szentlélek fényes edénye, Aranyház,
benn testté válhat Emberfia Isten; Boldogasszony,
ki Földön, Holdon lebegve könnyű lépttel
tapossa el a mindig megújuló
pokol-kígyók sárkányfejét.

Az ikonográfia hagyományait Vollein Ferenc abban is követte, hogy Mária alakja körül a dicsfény nem csupán a dunántúli, de az erdélyi ábrázolásokra is rímel. A Balaton Királynőjének glóriája testvér a Csíksomlyói Babba-Máriáéval. Az itteni ásványvizek is rokonok az ottani borvizekkel, a dunántúli pisztrángok is a sebesen folyó hegyi patakok forrás fele úszó szivárványos halaival.

Vollein Ferenc Szűz Máriája ugyanúgy a gonosz sárkánykígyó fölött győzedelmeskedik, miképpen a Szent György-hegy lovagja vagy a Kolozsvári testvérek szobrának hőse a Házsongárdi temető közelében.

Tisztelt Egybegyűltek! Vollein Ferenc most megfestette nekünk a Balatoni Szűzanya alakját, hátterében a Balaton kéklik és fényben úsznak az Északi part hegyei. Latinovits Zoltán mondta a vitorlák háromszögeiről, hogy azok a tavunk kitüntetései. Igen, s e tájon azé az érdem, aki az ittlét áhítatáért alkotással fejezheti ki háláját. Festményét az imádkozó vagy egyszerűen a csak Őt, a Királynőt csodáló Nézőknek hadd ajánljam új versemmel:

A Balaton Királynője

Vollein Ferenc festményére

Üdvözlégy, Mária, Boldogasszony,
                            üdvözlégy!
Itéletig tart? Vagy azon is túl
ez az öröklét?
Maradhatnak-e földek, vizek és egek,
hószín sirály, vitorla,
hogy mezítlen talpad a bűnök kígyóját
már Holdba tiporta?
Hosszú hajad le a Napból fátyladdal hull
                            egybeszövődve,
csak az alkonyi bíbor ivódik vagy könnyed
a köntösödbe?
Ruhád redőin nem kell simítanod;
                            karodon ráncai
úgyis a jobbodba szorított liliom szirmának
                            fognak látszani.
Zöldaranyban úszik a vén Badacsony,
Tóti, Gulács, Szigliget –
trónusod volna boldogan itt bazalt-magaslat
                            és lávatufából félsziget.
Mondják, tízezer év, s holdbéli vidék lesz
         a kékellő Balaton-táj! Ennyi az öröklét?
Hagynád-e leggyönyörűbb tükrödet
         ripityára törni? Üdvözlégy, Mária, üdvözlégy!