Isten anyját, Szűz Máriát a Betlehemi jászol idilljében és a Golgota tragédiájában ábrázolva tartja számon az ikonográfia. Előbbin ő a boldogságos kismama, utóbbin ő a fájdalmas anya. Vollein Ferenc most megfestette nekünk a Balatoni Szűzanya alakját. Szűz Mária oltalmába országunkat Szent István ajánlotta 1038-ban, s a Magyarok Nagyasszonyának kultusza Szent László uralkodása idején újra virágba borult. E templom névadója, a Szent Lovagkirály – a források szerint – 1091. december 20-án járt vidékünkön, Sümegen volt akkor látogatóban.

„Ebben a kisfiúban több van, mint bárki gondolná, rajta és képein keresztül kapjuk meg a lehetőséget, hogy újra látva-lássunk” - Vollein Ferenc „gyermekművész” zalaegerszegi kiállítása elé

„Te mit szeretsz a legjobban, Ferike?” – kérdezik a kiállítás megnyitóján a testben ifjú, látásban és lélekben millió éves festőt: „Az embereket! A füredi karnevált! És a Napocskát!” – s hosszú kezeivel a kép felé mutat.  Elfelejtjük ezt a látást. Hajlamosak vagyunk a felejtésre, annak elfelejtésére, ahogy talán valamennyien láttunk valaha, s ahogy látnunk kéne most is. Mert abban a látásban tényleg benne voltak a színek, az embereket szerettük igazán, ragyogott a Nap. Mind részesei voltunk a füredi karneválnak, amit Vollein Ferenc festett. – Weiner Sennyey Tibor írása egy balatonfüredi kiállításról és Vollein Ferenc képei Galériánkban.