Újléta-Liget meséi

Halász Margit novelláit olvasva egy frissen szedett színes mezei csokor jutott eszembe. Mosolyra és könnyre fakasztó írásai gyermekkora falu- és tanyavilágát idézik meg. Az ottani emberek hétköznapjai, gondolkodásmódja, az élettel való küzdelmei és apró örömei jelennek meg az anekdotikusnak mondható novellafüzér keretében. A szerző néhol derűs, néhol borús emlékképei szülőföldje, a hajdúsági Újléta-Liget embereit varázsolják elénk a hatvanas és hetvenes évekből.

A könyv két nagyobb egységre oszlik, mindkettő 12-12 írást tartalmaz. Az első rész a Veronika és a varázsló címet viseli, és Halász Margit szűkebb környezete jelenik meg benne a gyermeki emlékezet szintjén én-elbeszélés formában. A másik rész, az Égig érő napraforgó már messzebbre tekint, a közvetlen hang távolságtartóbbra vált, a narráció pedig egyes szám harmadik személyben folytatódik. Azonban megmarad a könnyed, derűs mesélő hang.

Az első rész gyermeki emlékei a szűkebb családi és ismerősi kört mutatják be a kíváncsi kislány elbeszélésén keresztül. Az osztatlan falusi iskolát, a gyerekek csínytevéseit (Egy költő szelleme), a kislány vágyát, hogy minden titkot felderítsen (A pipás asszony fia), kíváncsiságát a faluba érkező idegenek iránt (A pesti kutya, A miskolci fiú). Különösen nagy eseménynek számított az olasz szerencsevadász cipőüzemének létesítése, amely fenekestől felforgatta a falu nyugalmát (Veronika és a varázsló).

A második rész a jobb életre vágyó szerencsétlen vagy szerencsétlenkedő, egyszerű emberek egy-egy sikertelen meggazdagodási próbálkozását írja le (Szivárványszín varjú, Szűzanya Bt.).

Bemutatja az idős, magukra maradt emberek napi küzdelmét az életért (Kullancs, Szerénke hídja), a fiatalok vágyát az élérhetetlen, megszerezhetetlen dolgok iránt (A pap macskája, Bajcsi).

Az első rész gyermekkori történeteit az életre és az emberekre való rácsodálkozás, a felfedezés öröme hatja át. A másodikban már megszólal az együttérzés az elesett, hiszékeny vagy bizalmatlan, kiszolgáltatott, küszködő emberek iránt.

A kötetben megmutatkozik Halász Margit kiapadhatatlan mesélőkedve. Mivel témáit a való életből meríti, novelláiból gyermekkora világának szinte szociografikus képe bontakozik ki. Alakjai valódi hús-vér emberek, időnként a gyermeki fantázia által felnagyítva és eltúlozva, képzeletszülte tulajdonságokkal felruházva, kiszínezve. A látszólag könnyed hangvétel mögött néha tragikus emberi sorsok bújnak meg. Előfordulnak egészen szürreális helyzetek, például amikor a falusi boltban senkinek nincs aprója, és a boltos dühének csillapítására mesebeli manó nyom váltópénzt az idős asszony markába (Jóságos manó), vagy amikor a halat fogó nyári munkást elkezdik üldözni a hattyúk a Balatonban (Bajcsi). Találkozhatunk abszurditásig fokozott jelenetekkel is, amikor az olasz cipőüzem női dolgozóit egészen megbolondítja a macsó igazgató, az olasz nyelv és a hamis olasz életérzés (Veronika és a varázsló).

Halász Margit stílusára jellemző a mindenütt jelenlévő humor, novellái sodró lendületűek, nem várt fordulatokban gazdagok, és bővelkednek szóképekben: „futkároznak a virgonc szelek”; „Gólyahírek kócos haját fésülgeti a szél”; „A tó olyan, mint egy hatalmas születésnapi torta”. Írói nyelve népies kifejezéseket tartalmaz. Természetleírásaiban szinte érezni a falu illatait: „És végre-valahára eljött a várva várt füttyös április. A föld megrázta magát, megnyiladozott, s a keskeny, nedves réseken át magába szívta a tavaszi virágok gyöngyözően friss illatát. Fütyült a szél, táncoltatta a tavaszi vizek szoknyájának ezernyi apró fodrát, fürge hangyák másztak elő az öreg fűzfák vakbarna odvaiból, vörös bogarak ragadtak össze még vörösebb párjukkal, virított a gólyák hírét hozó boglyas fejű gólyahír.”

A szerző sorai mögött, még a tragikus véget érő novellákban is, mindig ott bujkál egyfajta bohókás, életigenlő derű. Néhány esetben nyitva hagyja a befejezést, és a továbbgondolást az olvasókra bízza. A falusi élet- és zsánerképeket megjelenítő kötet borítóján Bódi Kati vidám, színes rajza már előre jelzi, hogy élvezetes olvasásban lesz részünk.

Halász Margit: A pipás asszony fia. Novellák. Kortárs, Budapest, 2021.