Emlékek, gondolatok Trianonról

Eckhardt Tibor 1939. július 6-án, Londonban bizalmas beszélgetést folytatott az akkor még kormányon kívüli, „magányos farkas” Churchill-lel. Jó kilenc hónap múlva Churchill már Nagy-Britannia rendíthetetlen, konok miniszterelnökeként lép a történelem színpadára, és megnyeri a háborút. (De elveszti a birodalmat.) Eckhardt így emlékezik:

„»Tudom, többször beszéltem már róla, és nagyon fájlalom, hogy felette igazságtalan feltételeket állapított meg az önökkel kötött békeszerződés« – mondja Churchill, majd így folytatja: »Miért a németek panaszkodnak a versailles-i békeszerződés igazságtalan volta miatt? Az a béke oly messzemenően méltányos volt, hogy hasonlót a németek tőlünk nem várhatnak. A trianoni szerződés volt a rossz béke, mert egy uralkodásra hívatott népet, mely Európának abban a részében talán egyedül tudott századokon át magasabb rendű politikai képességeket kifejteni – szétszakított, szolganépek uralma alá helyezett. Az önök fájdalma és felháborodása jogos. Mélyen megrendített engem az a beszéd, melyet annak idején, a békeszerződés aláírásakor az önök tiszteletre méltó Apponyi grófja tartott. Azt is tudom, hogy a magyarok nem felelősek a világháborúért, akkori miniszterelnökük, a mártírhalált halt nagy államférfiú, gróf Tisza, határozottan ellenezte. (...)

De milyen sors vár Magyarországra, ha megint a németek oldalán harcolnak, és mi fogjuk újból diktálni a békét? Ne csodálkozzanak akkor, ha a sorsuk még a mostaninál is rosszabb lesz. Én nem vagyok koldus, de most könyörgöm önöknek, ne engedjenek a német csábításnak! Tudom, hogy önök nem állhatnak mellénk, de maradjanak semlegesek és akkor mindent elérnek. A Duna völgyében és a Balkánon a háború befejezése után új, egészséges rendet kell teremteni a mai anarchia helyén, már csak azért is, hogy ez a vidék a maga erejéből ellen tudjon állni a 80 milliós német nép nyomásának. Egy erős Magyarország nélkül nem lehet az ottani helyzetet megoldani. Magyarország összes területi igényei akkor fognak, mégpedig bőkezűen kielégítést nyerni. Megkérem önt, ha rákerül a sor, figyelmeztessen engem ezen kijelentésemre«” – mondta Churchill befejezésül Eckhardtnak...

Bay Zoltán Az élet erősebb című önéletrajzi könyvében így ír:

„Mi indította Bárdossy miniszterelnököt erre a lépésre? Az elődje, Teleki Pál öngyilkos lett, amikor nem tudta megakadályozni, hogy a németek a jugoszláv háborúban átvonuljanak Magyarországon. Az öngyilkosság nagy momentuma óta csak néhány hónap telt el. Akkor az ország megnyugodott, hogy az utód Bárdossy lett, aki sokáig dolgozott Magyarország londoni követségén. Mit akarunk a Szovjetuniótól? Semmit. Nézzük a másik oldalról, a németek kényszerítettek bele. De hogyan tudtak kényszeríteni? Titkos szerződéseket írtunk alá, amikor a németek és olaszok segítségével visszakaptunk területeket, melyeket elvesztettünk az első világháború után? Mindezeknek a területeknek színmagyar vagy magyar többségű lakossága volt. Ha lenne egy világbíróság, mely az egyszerű igazság alapján áll, az is nekünk ítélné ezeket a területeket. Sokan mondták akkor, magyarok, hogy nem lett volna szabad a németektől és az olaszoktól elfogadni az igazságot. Ez volt az angol hivatalos álláspont is, bár a müncheni döntésnél ők is jelen voltak. Szerintem ezek a magyarok is, de az angolok is tévednek. Szerintem az igazság felette áll a bírónak. Az igazságot az ördögtől is el lehet fogadni, anélkül, hogy eladnánk magunkat az ördögnek. Az igazságnak nincs ára! (Így igaz. Csak a hazugságnak van ára. Az igazságnak értéke van, akkora, hogy megfizethetetlen. – Sz. I.) Akkor pedig most ne fizessünk! És semmi esetre sem fizessünk igazságtalan háborúval. Kérdezzék meg a magyar népet, és az a háború ellen fog szavazni még annak árán is, hogy a németek legázolnak bennünket. Az ellenállásunk dokumentálná a világnak, hogy a németektől és olaszoktól nem zsákmányt kaptunk, hanem igazságot, melyet tőlük fogadtunk el, ha más nem adta.”

Eckhardt Tibor (1888, Makó – 1972, New York) apai ágon a pozsonyi nemes Eckhardt, anyai ágon a székely ősnemesi Ugron családot tekinthette őseinek. Széles látókörű, igen művelt, európai léptékű államférfi. Egy ideig a Kisgazdapárt vezetője, az 1930-as években, mint Magyarország képviselője, a genfi Népszövetségben (az ENSZ elődje) vívott ki tekintélyt, elismerést magának és hazájának. Ráirányította a nemzetközi közvélemény figyelmét a trianoni békeparancs tragikumára, otromba túlzásaira. 1940-ben Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök titkos megbízásából az USA-ba utazott, hogy ha a németek lerohannák Magyarországot, emigráns, Nyugat-barát kormányt alakítson. Ahogy a csehek, lengyelek, jugoszlávok is tették. Sajnos ebbéli szándékait Edvard Beneš és Károlyi Mihály, együtt a szovjet titkosszolgálattal, meghiúsították.

Bay Zoltán (1900, Gyulavári – Washington D. C., 1992) világhírű feltaláló, fizikus. Édesapja barczi Bay József református lelkész, aki a Nagyszalonta melletti Árpádon feleségül veszi Böszörményi Juliannát, az ottani református lelkész leányát. (Édesanyja családja ún. ároni család. A reformátusok így nevezik azokat a családokat, ahol nemzedékről nemzedékre a lelkészi hivatást választják az utódok.) Az Egyesült Izzó (Tungsram) kutatólaboratóriumának vezetője lesz. A magyar honvédelmi minisztérium titokban megbízta a „magyar radar” kifejlesztésével. 1944-ben elkészült a hazai rádiólokációs eszköz, melynek teljesítménye jobb volt a hasonló német, angol, amerikai radarokénál. 1946 februárjában elképzelhetetlenül nehéz körülmények közepette Bay Zoltán és kis csapata „megradarozta” a Holdat, vagyis megmérték a Budapesti Műegyetem és a Hold távolságát. Ezzel kezdődött a radarcsillagászat és a magyar űrkutatás. A sztálinista-rákosista rémuralom elől ő is az USA-ba távozott, és nagy tudományos pályát futott be.