A SATOR-formula – egy rejtély szemrevételezése
A számokhoz hasonlóan a betűk is négyzetekbe rendezhetők. „Mágikus” voltuk ez esetben abból fakad, hogy az egyes sorokba, oszlopokba írt betűk különböző irányokból olvasva is szavakká kapaszkodnak össze, azaz palindromok, egyszersmind akrosztichonok is, mert a sor- vagy oszlopkezdő betűkből is szavak, mégpedig ugyanazok a szavak tevődnek össze. Ráadásul az oszlopok vagy sorok mentén összeolvasott szavak többé-kevésbé értelmes egésszé állnak össze. A legismertebb palindromnégyzet az ötödrendű (öt sorból és öt oszlopból álló) SATOR-formula, melyben minden szó négyszer szerepel, kétszer elölről, kétszer visszafelé olvasva:
A sorok fordított sorrendjében – ROTAS / OPERA / TENET / AREPO / SATOR – már a kereszténység elterjedése előtt gyakori varázsformula volt. Legrégibb ismert lelőhelye Pompeii. Matteo Della Corte 1929-ben, majd 1936-ban közölte a Vezúv pusztítása, 79 előtt keletkezett falfeliratokat. Az óbudai Hajógyári-szigeten 1952-ben egy feliratos téglát találtak a falmaradványok legfelső rétegében. Az aquincumi helytartói palota ásatásait vezető Szilágyi János megállapította, hogy a téglát 107 körül vetették, és még a kiégetés előtt két feliratot karcoltak bele. Az első sor annak a palindromnak a töredéke, amelyet Sidonius Apollinaris idézett 350 ötven esztendővel később kelt levelében: Roma tibi sub(ito motibus ibit amor).1 Utána, más keze írásával, a ROTAS-formula következik; talán két téglavető katona próbálta szójátékban felülmúlni egymást.2 Az egykori Római Birodalom területén másutt is katonatáborok közelében került elő a formula: Dura-Európoszban (Szálhije, Szíria), Michael I. Rostovtzeff ásatásain, négy helyen is, mindegyiket a III. században kaparták a falra, míg a Corinium Dobunnorumban (Cirencester, Nagy-Britannia) talált felirat a IV. században keletkezett.
A SATOR-ral kezdődő betűnégyzet a IV–V. században jelent meg egy kis-ázsiai keresztény amuletten, majd kopt védő- és varázstárgyakon. A keresztény Nyugaton először egy Karoling-kori Bibliában tűnt fel, amelyet 822-ben a Saint-Germain des Près apátságban készítettek. Az ezredforduló után egyre gyakrabban jelent meg kéziratokban, kódexekben, templomok, kolostorok, kastélyok falán és padlóján, címereken, kelyheken, tányérokon, érmeken, pecséteken. Betegségektől, tűzvésztől megvédő amulettként is használták. A jelentését firtató egyik első értelmezési kísérlet 1627-ből maradt fenn az izlandi Guðmundur Einarsson tiszteletes feljebbvalójához intézett levelében, melyben Jón Guðmundsson varázskönyvét ostorozta.3
Tudományos igényű feldolgozása a XIX. század utolsó harmadában indult meg, Reinhold Köhler weimari könyvtáros 1881-ben húsz előfordulását gyűjtötte össze és elemezte.4 A mágikus négyzetet ekkorra a művelt közönség is megismerte, izgalmas irodalmi játékot látott benne. A szeme gyengesége miatt írástól-olvasástól eltiltott Arany János a halála előtt néhány hónappal, 1882 nyarán szerkesztette meg magyar párját: TAKAR / ADOMA / KONOK / AMODA / RAKAT.5 Később számos hasonlót eszkábáltak össze, Papp Tibor egész kötetet szentelt a bűvös négyzeteknek.6 Weöres Sándor atonális zenei motívumokra épülő Tizenkettedik szimfónia (1973) című költeményének pusztító zárlataként a SATOR-formulát ferdítette magyarra: sátor / a répa / téved / opera / flótás.
A híres betűnégyzet megfejtésére bő egy évszázad szorgos tudományos munkálkodása sem volt elegendő, amit kellőképpen bizonyít, hogy Rose Mary Sheldon 2003-ban egy több mint ötvenoldalas annotált bibliográfiát állított össze az egymásnak zömmel ellentmondó értelmezési kísérletekről.7 A betűnégyzet öt szava közül négy latin szó, az arepo lóg ki a sorból; Robin G. Collingwood tulajdonnévnek tartotta, Szilágyi János 'eke' jelentésű kelta köznévnek.8 A többi szó jelentésének megadásával nincsen különösebb gond: sator 'magvető, okozó, teremtő'; tenet (a teneo ige egyes szám harmadik személyű alakja) 'tart, fog'; opera (az opus főnév többes szám alany- vagy tárgyesetű alakja) 'fáradozás, mű, alkotás, napszám'; rotas (a rota főnév többes szám tárgyesetben álló alakja) 'kerék, kerekség, mindenség'.9
A ROTAS-változat makacsul ellenszegül az értelmezőnek, a SATOR-változatban viszont többé-kevésbé értelmes mondattá tapaszthatók össze a szavak. Heidl György megoldása 2012-ből: A szántóvető / magvető / alkotó / teremtő (Arepo) tartja műveit, a körforgásokat / mindenséget.10 Az elemzők azonban nem érték be ennyivel, más megoldásokat kerestek. A betűnégyzetben anagrammát (a betűk másként való csoportosítása; a palindrom az anagramma egyik válfaja) vagy kriptogrammát (minden betűt egy másik helyettesít) véltek felfedezni. A rejtvényt számtalan módon próbálták megfejteni: a régi római vallási énekek emlékfoszlányának tartották, érveltek orfikus eredete mellett, mások szerint latinul beszélő itáliai zsidóktól származik, és a Mithrász-kultusszal is összekapcsolták.
Az amerikai szerb Miroslav Marcovich szerint az Arepo tulajdonnév, a gyermek Hórusz, Harpokratész rövidített, latinizált neve, a SATOR-formula pedig varázsformula. Hildebrecht Hommel német klasszika-filológus úgy vélekedett, hogy a betűnégyzet sztoikus-püthagoreus eredetű, és a kora ókori görög kéziratok, kőfeliratok mintájára busztrofédonként (βουστροφηδόν 'ökörszántás') olvasandó. Az olvasás iránya a sor végén megfordul, jobbról balra halad, majd ismét balról jobbra, éppen úgy, ahogyan az ökör vonta eke hasítja a barázdákat. A középpontban álló TENET szót kétszer, visszafelé is olvasva: Sator opera tenet: (tenet) opera Sator, azaz A Teremtő megtartja műveit, megtartja műveit a Teremtő.11 Franz Dornseiff Ezékiel látomásaival kapcsolta össze a betűnégyzetet. A négyszer kiolvasható ROTAS-t az Úr trónusát hordozó szekér négy kerekeként (Ez 1,15–21, 3,13; rotae) értelmezte.12 A TENET vízszintesen és függőlegesen is kettéosztja a négyzetet, keresztet formáz, a szélső sorok és oszlopok közepén álló négy T betűje is Ezékiel próféciáját idézte fel. Isten kereszttel jelöltette meg az igazak homlokát, a gonoszoknak nem irgalmazott (Ez 9,4–6). A kereszt jeléül a héber betűsor utolsó tagja, a tav (ת) szolgált.
Bruce M. Metzger amerikai bibliatudós terjedelmes tanulmányt szentelt annak a kérdésnek, hogy „a korai keresztények nem szívesen hagyták azonosítatlanul azokat a személyeket, akiket az Újszövetség lapjain említettek, de nem neveztek meg”.13 Előbb-utóbb mindenkit elneveztek, a napkeleti bölcseket és a pásztorokat is. A névadás előtt azonban egyetértésre kellett jutniuk abban, hogy hányan is voltak. Az ajándékok (arany, tömjén, mirha – Mt 2,11) számából következtettek arra, hogy három bölcs kerekedett fel, hogy kövesse a betlehemi csillagot. Úgy gondolták, hogy a „jászolba fektetett, bepólyált gyermeket” (Lk 2,15) felkereső pásztorok száma is ugyanennyi. A mágusok nevét először a VI. századi Alexandriában jegyezték fel, és egy 1606-ban összeállított, rémséges helyesírásáról elhíresült latin fordítás (Excerpta Latina Barbari) őrizte meg őket. A Szent Apollinarisról nevezett ravennai bazilika (Basilica di Sant’Apollinare Nuovo) VI. században készült mozaikján frígiai sapkában, pompás köntösben, lábszárukon szűkre szabott nadrágban lépkednek alázatosan ajándékaikkal. A fejük felett felirat hirdeti nevüket: Balthassar, Melchior, Gaspar. Más elnevezésekkel is illették őket: Isaac Casaubon francia filológus (1559–1614) például úgy tudta, hogy Ator, Sator, Peratoras a nevük, de Nyugaton az előbbi három név honosodott meg. A magyar nyelvterület vízkereszti dramatikus népi játékaiban ők a háromkirályok: Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
A pásztorokat is többféleképpen nevezték. Guillaume de Jerphanion francia jezsuita a névkölcsönzés szokatlan esetére figyelt fel a X–XI. századi kappadókiai (ma: Törökország) sziklatemplomokban. A göremei Szent Eusztathiosz-kápolnában a SATOR-négyzet alapján nevezték el a gyermek Krisztus imádására érkező pásztorokat: Sator, Arepo, Teneton. El Nazarban és Tokalı Kilisében a nevek egyike-másika megismétlődik, Karanlık Kilisében feltűnik a Peratoras név is, a betűnégyzet (O)PERA és ROTAS szavainak szabálytalan vegyítéseként.14 Felix Grosser chemnitzi evangélikus lelkipásztor 1926-ban megjelent, rövid írásában a SATOR-formulában nem mágikus négyzetet látott, nem is összeolvasandó sorokat-oszlopokat, nem is sajátos névtárat, hanem keresztény kriptogrammát, betűkeresztet.
A
P
A
T
E
R
A PATERNOSTER O
O
S
T
E
R
O
Felfedezését így összegezte: „A rendelkezésre álló 25 betűből a latin Miatyánk első szavai, a PATER NOSTER kétszer is összeállíthatók, de úgy, hogy az N betű, mint középső betű, amely csak egyszer áll rendelkezésre, középső pontként szerepel. Ez teszi a keresztformát alkalmassá a megoldás ábrázolására. Négy betű marad ki tehát, nevezetesen két A és két 0. Nem látszik erőltetettnek, mert megfelel az egyházi szimbolikának, ha ezeket a betűket a görög ábécé kezdő és záró betűjeként értelmezem, amelyek ősidők óta a végtelenség és az örökkévalóság jelképeként szolgálnak.”15 A kereszt alakban felírt PATER NOSTER (Mt 6,9) függőleges szára fölé és alá, illetve vízszintes szára mellé, kétoldalt az Alfaként és Ómegaként (Α és Ω) értelmezett A és O betűt helyezte, ami utalás a trónon ülő Krisztus szavaira (Jel 21,6; 22,13).
A SATOR-négyzet a középkorban annyira elterjedt varázsformula volt, hogy római kori keletkezését sokan kétségbe vonták, de az ásatási beszámolók ismeretében kénytelenek voltak fejet hajtani. A Pompeiiben talált egyik felirat, mely P. Paquius Proculus duumvir (a két választott jogszolgáltató városi hivatalnok egyike) házának oszlopsorral övezett terén (perisztülionjában) látható, valamikor Kr. u. 54 és 68 között keletkezett.16 A korai keresztények között nagy számban voltak rabszolgák és nők, alig valószínű, hogy ez a városi előkelőség a gyülekezetükhöz tartozott. A liturgia nyelve akkoriban a görög volt, a SATOR-formula szavai viszont latin szavak (bár később írták görög betűkkel is, például a dura-európoszi négy felirat egyikén). Az I. században az Újszövetség egyes könyveinek latinra fordítása éppen csak megkezdődött, az Alfa–Ómega-szimbolika 90 után alakult ki, a Jelenések könyve Domitianus császár uralkodásának (81–96) utolsó éveiben keletkezett. A kereszt csak a II. században vált keresztény jelképpé. A SATOR-formula betűiből más szavak, mondatok is kirakhatók. Olyanok is, amelyek az ördög elűzésére vagy – éppen ellenkezőleg – megidézésére szolgálnak: RETRO SATANA, TOTO OPERE ASPER (Hátrálj, Sátán, te kegyetlen minden munkádban!), SATAN, TER ORO TE, OPERA PRAESTO (Sátán, háromszor kérlek, dolgozz hamar!).17 A betűnégyzet feltehetően az ókereszténység elterjedése előtt keletkezett, de az új vallás üldözött hívei is magukénak vallották, új jelképiséggel töltötték fel. Jerphanion az elsők között vetette fel, hogy amikor a keresztények átvették a négyzetet, a sorokat megfordították, s így a 'magvető, okozó, teremtő' jelentésű SATOR került a tetejére.18
Jegyzetek
1 A galliai Averna (Clermont-Ferrand) püspöke barátja kérésére azt világította meg, hogy milyenek a versus recurrentes, azaz a mindkét irányban ugyanúgy olvasható versek. Vö. Sidonius: Letters: Books 3–9. (472–484). Translated by W. B. Anderson. Loeb Classical Library 420. Harvard University Press, Cambridge (Massachusetts), 1965. (IX. XIV) 582–583. – Fordítása: Róma, a szeretet váratlanul feléd fog áramlani.
2 Vö. Szilágyi János: Varázsszöveges írásos tégla az aquincumi helytartói palotából. Antik Tanulmányok / Studia Antiqua, I. 1954. 272.
3 Vö. Medgyessy Pál: Mágikus négyzetek. Természet Világa, 112. évf. 1981. 3. sz. 118. kk.
4 Vö. Reinhold Köhler: Sator-Arepo-Formel (1881). Zeitschrift für Ethnologie, Vol. XIII. 1881. No. VI. 301–306.
5 Arany János összes művei. VI. Zsengék, töredékek, rögtönzések. Sajtó alá rend. Voinovich Géza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952. 209.
6 Papp Tibor: 25×25 bűvös négyzetek. Magyar Műhely, 2007.
7 Rose Mary Sheldon: The Sator Rebus: An Unsolved Cryptogram? Cryptologia, Vol. 27. 2003. No. 3. 233–287.
8 Vö. R. G. Collingwood: The Archaeology of Roman Britain. Methuen & Co., London, 1930. 176. és Szilágyi i. m. 274.
9 Vö. Stirling János: Még egyszer a SATOR-formuláról. Az Érem, 47. évf. 1991. 1. sz. 23.
10 Heidl György: Sator négyzet (2012. május 20.) https://heidlgyorgy.com/2012/05/20/866/
11 Lásd Hildebrecht Hommel: Schöpfer und Erhalter. In: Studien zum Problem Christentum und Antike. Lettner-Verlag, Berlin, 1956. 32–79.
12 Vö. Franz Dornseiff: Das Rotas-Opera-Quadrat. Zeitschrift für die Neutestamentliche Wissenschaft und die Kunde der Älteren Kirche, Band XXXVI. 1937. Heft 2. 230.
13 Bruce M. Metzger: Names for the Nameless in the New Testament: a Study in the Growth of Christian Tradition (1970). In: New Testament Tools and Studies. New Testament Studies. Philological, Versional, and Patristic. X. E. J. Brill, Leiden, 1980. 23. – Az eredeti: early Christians were reluctant to leave unidentified this or that person who mentioned but not named in the pages of New Testament
14 Vö. Guillaume de Jerphanion: La Voix des Monuments. Études d’archeologie. Nouvelle serie. Les éditions d’art et d’histoire, Paris, 1938. 53. k.
15 Felix Grosser: Ein neuer Vorschlag zur Deutung der Sator-Formel. Archiv für Religionswissenschaft, 24. 1926.166. – Az eredeti: Aus den 25 vorhandenen Buchstaben lassen sich die Anfangsworte des lateinischen Vaterunsers: PATER NOSTER zweimal zusammenstellen, doch so, daß der Buchstabe N, als nur einmal vorhandener Mittelbuch stabe, zum Mittelpunkte benutzt wird. Damit bietet sich die Kreuz form zur Darstellung der Lösung an. Übrig bleiben dann vier Buchstaben, und zwar zweimal A und zweimal 0. Es erscheint mir nicht gezwungen, weil der kirchlichen Symbolik entsprechend, wenn ich diese Buchstaben deute auf die Anfangs- und Endbuchstaben des griechischen Alphabetes, die seit alters als Sinnbild der Unendlichkeit und Ewigkeit dienen.
16 Vö. Medgyessy i. m. 118. kk.
17 Vö. Miskolczy Ambrus: A babonák genealógiája és a kulturális transzfer. (Brukenthal Mihály 1789-es ankétja) Valóság, LIX. évf. 2016. 12. sz. 30.
18 Lásd Jerphanion i. m. 88–89.
