• Fráter Zoltán

    Karinthy Frigyes és a magyar klasszikusok

    Karinthy Frigyes elsősorban kortársairól közölt bírálatokat, értékelő kisportrékat, mégsem állíthatjuk, hogy mellőzte volna az előző évszázad olvasmányait, beleszőve akár saját alkotásaiba is. Fráter Zoltán esszéje annak ered nyomába, hogyan közelített Karinthy a maga ironikus, kacagtató látásmódjával, olykor a hanyag diák nézőpontjából Arany Jánoshoz és más klasszikusokhoz.

  • Cristian Réka M.

    Irodalom és betegség

    Sylvia Plath tudományközi tükörben

    „Plath hálás anyag mind az irodalmárok, mind a lélekbúvárok számára, hiszen költészete vonzó dialóguslehetőséget kínál, betegsége pedig gazdagon dokumentált.” – Cristian Réka a közelmúltban megjelent A képzelet kockázata – Sylvia Plath életműve, élettörténete és betegsége című tanulmánygyűjtemény írásain keresztül vezet be a Plath-életmű lélektanának irodalmi vonatkozásaiba.

  • Sebők Melinda

    Pilinszky transzcendens csendje

    „A háromsoros látomás a halálsejtelem víziója: a maga egyszerűségében és tömörségében is hibátlan remeklés. Az ember magánya itt nem egzisztenciálisan, hanem kozmikusan értelmezhető; a létszorongás döbbenete helyett azonban enyhület és megbékélés árad a vers soraiból.” – Sebők Melinda esszéje.

  • Kántás Balázs

    Megúszható kényszerleszállás?

    Részlet a megjelenés előtt álló Böszörményi Zoltán-monográfiából

    „A gondolat és a gondolkodás – mint a legspecifikusabb emberi tudatfunkció – Böszörményi költészetének sarokköve, örökké visszatérő megváltásmotívum az erodálódó emberi minőség, a közöny, az ostobaság közepette. A Kényszerleszállás…-ban valósággal piedesztálra emelődik, ez kölcsönzi az Ember legfőbb méltóságát, s Blaise Pascal örökérvényű allegóriáját is eszünkbe juttatja.”

  • Debreceni Balázs

    Gyötrelmek kertje

    Kertszimbólumok Ady Endre és Juhász Ferenc költészetében

    A vers elemi erejű kivetítése, kiírása és kiirtása a költő lelkét mardosó elmondhatatlan fájdalomnak, másfelől viszont kapaszkodás, munkába temetkezés, terápia, mintha tudatos vagy tudatalatti parafrázisa lenne az Ady Endre Az én virág-halmom című költeményének… – Debreceni Balázs esszéjében Ady Endre és Juhász Ferenc ritkán elemzett szimbólumkészletét veti össze.

  • Eisemann György

    Az epigonizmus természetrajzához

    „Ugyan mit és kit utánoz itt Lisznyai? Az ilyen gátlástalan – helyenként komikus – szonoritás, önfeledt hangzavar a Petőfi-költészetnek legfeljebb olyan félreolvasásán alapulhat, mely már-már originális teljesítménynek tartható.” – Eisemann György az epigonköltészet néhány „szép” és olykor mulatságos példáját veszi szemügyre esszéjében.

  • Cseke Péter

    A kézirat-véleményező Szilágyi Domokos

    Szilágyi Domokos már 1970 júniusában elkészült a tervezett antológia véleményezésével. Kovács Erzsébet bukaresti szerkesztő augusztusban arról értesíti Dávid Gyulát, hogy a referátum Szász Béla főszerkesztő íróasztalfiókjában várja a sorsdöntő verdiktet. – Cseke Péter esszéje egy izgalmas irodalomtörténeti nyomozásra invitálja az olvasót.

  • Széles Klára

    A végtelen készenlét

    Kötetben először közreadott Lászlóffy-versek
    2019. április 20-án tíz éve, hogy elhunyt az erdélyi költészet egyik legkiemelkedőbb alkotója, Lászlóffy Aladár. Hagyatéka több mint ötszáz verset tartalmaz, amelyek most először látnak napvilágot a Magyar Napló Kiadó gondozásában hamarosan megjelenő, A végtelen készenlét című kötetben. A szöveg gondozója és az életmű kutatója, Széles Klára írt előszót a versekhez, ebből közlünk egy részletet.
  • Biernaczky Szilárd

    Népköltészet, zene és tánc Magyar László munkásságában

    Nem is sejtjük, mennyire rokon bölcseletet tükröznek az európaival az umbundu közmondások, vagy hogy milyen szárnyalóan szép az afrikai szerelmes líra. Biernaczky Szilárd esszéjében a 200 éve született jeles folklorista, Magyar László Afrika-kutatásainak legizgalmasabb eredményeit veszi szemügyre.

  • Vitéz Ferenc

    A homo partialistól a homo totusig

    Az irodalmi attitűdvizsgálat szükségességéről

    Annak tükrében, hogy milyen személyiségbeli adottságai vannak, milyen magatartásforma követésére képes, az író és költő rendszerint tudatosan vállalja az alkotói szerepeket.Vajon hányféle alkatot képviselnek az írók, költők, művészek, meghatározható-e egyáltalán a művészi attitűdök sokasága? - Vitéz Ferenc esszéje a művészetek és irodalomtudomány eddig alig kutatott, rendkívül izgalmas területére kalauzol.

  • Kántor Zsolt

    Nyers, érces akcentus

    „Egy új paradigmát láttak benne, az eszköztelen, szerep nélküli beszédet. Amit hiányoltak belőle, az a társadalmi elkötelezettség volt, ami a későbbiekben legkidomborodóbb erényévé vált.” – Kántor Zsolt tanulmánya.

  • Demeter Zsuzsa

    Sorokká rendezett világ – A hiúzok természetéről

    Részlet Demeter Zsuzsa kötetéből

    „…az értelem és érzelem, az emlék/múlt és a jelen disszonanciája, az éjszakánként megjelenő puha talpú hiúzok és a szintén puha talpú fázós jövő lesz a kerete ennek a világnak, ahol a »vak dióként diókban zárni lenni«-szerű magány tölti ki a mindennapokat.” – Részlet Demeter Zsuzsa kötetéből.

  • Irodalmi Jelen

    Szirtes Gábor: „Ragyogó porodba vetem szívemet…” – Weöres és Pécs, Pécs és Weöres

    „A Város sosem feledte, mindig becsülte, szerette költőjét, akivel a helyi hatalom, az irodalmi nyilvánosság (a hivatalos irodalompolitika megítélésének megfelelően) a Pécsről távozását követő másfél évtizedben ugyan mostohán bánt…” – Szirtes Gábor előadása az MMA szeptemberi Weöres-konferenciáján hangzott el.

  • Bollobás Enikő: Ideogramma, szóhanglátvány és a költő önteremtése – Augusto de Campos verseiről

    Augusto de Campos verseiről

    Bár a konkrét költészet gyökerei a reneszánsz képversekig nyúlnak vissza, Campos számára fontosabb a premodern-modern és avantgárd hagyomány. Legfőbb mintáit Mallarmé Kockadobásában (Un coup de dés), Apollinaire Kalligrammáiban (Calligrammes), Joyce Finnegan ébredésében.

  • Irodalmi Jelen

    Pölcz Ádám: A genfi zsoltárok néhány nyelvi kérdése

    „Mi, magyarok azt mondjuk, hogy Szenci Molnár minőségi költői-fordítói munkát végzett, sőt van olyan vélemény is, amely szerint magas igényű műfordítói gyakorlatot vezetett be, és zsoltárszövegeivel a modern műfordítás útjára lépett.” – Pölcz Ádám tanulmánya a genfi zsoltárok magyar fordításának titkaiba vezet be.

  • Irodalmi Jelen

    Balázs Géza: A reformáció hatása a magyar nyelvre

    „A Károlyi-biblia nyomán terjedt el pl. az olyan fösvény, mint a hét szűk esztendő, úgy áll, mint a Sion hegye. A stílus sajátosságai: bibliai képek, zsoltáros bűnbánati hangnem, zord erejű, komor, ószövetségi tónus.” – A nagyváradi magyar nyelv hetén elhangzott előadás szerkesztett változatát közöljük.