Az utópizmus két olyan alapvető összetevővel bír, melyek sajátos karaktert kölcsönöznek neki, és minden más eszmerendszertől élesen megkülönböztetik. Az egyik annak kihangsúlyozása, hogy az emberi létezésnek van egy normális vagy kanonikus formája, létezik egy olyan végleges állapot, melyben az ember teljességgel azonossá válik sorsszerű lényegével; ez az Aranykor vagy egy új Atlantisz képzete.

Ikerszobor nemcsak világirodalmi nagyságoknak dukál, hanem minden olyan jelentős írópárnak – legyenek bármilyen nemzetiségűek –, akiknek szoros eszmei, baráti kapcsolata hozzájárult az irodalom fejlődéséhez. De vajon vannak-e nekünk is kétalakos írószobraink? – Bakó Endre tanulmánya.

A commedia dell’arte nem tűnt el nyomtalanul. Jóllehet, mint rögtönzött színjátéktípus nem hagyományozódott az utókorra, de a „tipi fissik”, vagyis a tipikus karakterek annál inkább hatottak, mind a drámairodalom jelentős alkotóira, mind pedig az európai vásári mutatványosokra. „Sokan közülük bábokkal is játszottak. A kanavászok történeteiben fontos szerep jutott a zanninak (szolga), aki az egész cselszövést bonyolítja.

Elsősorban hétköznapi helyzeteket villantunk fel, amelyek azt mutatják meg, hogy a trianoni döntés, majd a második világháború, az államszocialista éra és annak vége miként hatott az erdélyi művelt nők életére, az anyaországgal való kapcsolataikra.

Ebben a tanulmányban kizárólag Novalis munkásságának filozófiai vonatkozását vizsgáljuk, eltekintve annak irodalmi, politikai, vallási aspektusaitól. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szerző gondolkodásának bemutatása során nem kell majd röviden kitérnünk eszméinek vallási, politikai vagy egyéb vetületeire; mindazonáltal elemzésünk kizárólag a német romantika ezen gigászának világképével kíván foglalkozni. 

Bús éjszaka volt, s bús éjszaga volt
A háznak: a hallgatag, ódon
Lépcsők doha terjedt
Tóth Árpád: Bús éjszaka volt… (1914)

A meghatározás buktatói

Legendás epizód volt az is, amikor az író 1929-ben publikálta Az írástudatlanok árulása című cikkét, melyben alaposan nekiment Ady Endrének. A sokak szerint csak pamfletnek minősíthető szöveg megírásához A Toll című lap által meghirdetett ankét adta az apropót, a költő halálát követő tizedik évben. Kosztolányinak ekkor az első dolga az volt, hogy többeknek is felolvassa a később nagy vihart kiváltó sorokat. – Arany Zsuzsa tanulmánya a konferanszié Kosztolányiról.

​​​​​​​„Ha kiemeljük ezeket a minősítéseket a körmondatfolyam maszlagjából, akkor jobban látszik, mennyire sértő ez a gúnyolódás, gyalázkodás. És még inkább, ha a magyart behelyettesítjük valamely más nép nevével.” – Deák-Sárosi László esszéje Krasznahorkai László és Tarr Béla apokaliptikus világszemléletéről.

A kortárs egzisztencializmus terminológiája a halált a határhelyzetek közé sorolja, vagyis az élet kiküszöbölhetetlen meghatározottságai közé, melyek nem haladhatók meg, nem változtathatók át a tevékenység révén, határt képezve szabadságunk számára. – Vicente Ferreira da Silva esszéje Szakács Péter fordításában.

Madách halála után egyértelművé vált, hogy felesége helyzete egyre rosszabbodik. Kezdetben Veres Gyula küldte a félévente esedékes támogatást. Maga Madách bízta meg közeli barátját, hogy halála után gyermekei gyámja és birtokának kezelője legyen.  Majd pedig, ha Aladár – Madách Imre és Fráter Erzsébet fia – nagykorúvá válik, attól kezdve ő intézheti a család ügyeit.

Tudnivaló, hogy a sport, ez a modernitás korától felnőttkorba lépő jelenség, miután szervezettebb versengéssé növekedett, önnön paradoxonjait is kihordta, és fenn is tartja kivédhetetlenül. A sport játék, a homo ludens sajátja, örömforrás, az identitás erősítője, de az önző sikervágy, az ellenszenvek, előítéletek fenntartója is egyben, gyakran szétszálazhatatlanul.

Nagy László bölcsőhelyét járom be – nem csupán gondolatban – a Somló és a szigligeti hegyek között, vulkáni tájon. Ez a vidék a Balaton fölött valóban tűzhányó lelkületű költőket nevelt; hadd mutassak most csak Berzsenyi eruptív természetére és verseire.
1974-ben édesanyám adta kezembe Nagy László Tűz című versének egy legépelt példányát. Nagy hévvel mondtam, s a vidéki városka szavalóversenyén a harmadik hellyel jutalmazott a zsűri.

A költő legjelentősebb prózai műve, a Fekete Bojtár vallomásai új kiadását sokan vártuk. A ritka, mégis a gyűjtők, érdeklődők által szívesen olvasott könyv újbóli megjelentetésére elsőként Tóbiás Áron gondolt.

Hogy főmunkatársait a Hídnál Zilahy maga választotta-e meg, vagy felsőbb sugallatra nevezte-e ki, nem tudhatjuk. Annyi bizonyos, hogy szerző- és szerkesztőtársainak, barátainak megismeréséhez kiváló forrásként szolgál az író egy verse – egyébként ritkán nyilvánult meg költőként –, amelyben Illyés Gyulát köszöntötte 60. születésnapán. – Bakó Endre tanulmánya.

a kígyók, szalamandrák, kerubok és hasonló lények nyüzsögnének Acsainál, akkor bizonyára mitikus-biblikus szerzőről beszélnénk, de nem biztos, hogy igazunk lenne. – Boldogh Dezső tanulmánya Acsai Roland költészetéről.

​​​​​​​Akármilyen hihetetlennek tűnik is, Pósa Lajos (1850–1914) nem volt mindig „Pósa bácsi” – csak harminckilenc (!) évesen, 1889-ben lett azzá, amikor Benedek Elekkel együtt megalapította az első magyar irodalmi gyermeklapot, Az Én Újságomat; ennek szerkesztőjeként lett több generáció számára is Pósa bácsi.

Az elsősorban állattörténetek írójaként és ifjúsági szerzőként ismertté vált, százhuszonöt éve született Fekete István (1900–1970) életműve nem egy, történészi szemmel is tanulságos művet magában foglal, amelyekre rendszerint kevés figyelem irányul. – Csunderlik Péter a Zsellérek című regény kommünábrázolását vizsgálja tanulmányában.