• Arany Zsuzsanna

    „Ez már nem irodalom, hanem…”

    Kaffka Margit Hangyaboly című regényéről

    Kaffka Margit utolsó regénye, a Hangyaboly 1917 januárja és márciusa között folytatásokban látott napvilágot a Nyugat hasábjain, majd még ugyanabban az évben kötetben is megjelent, a laphoz tartozó irodalmi kör révén.

  • Széchenyi Ágnes

    „Sokat tudni és nem fitogtatni”

    Arany Zsuzsanna: Kosztolányi Dezső élete

    Az irodalomtörténet „életrajzi” műfajáról

  • Rajcsányi Gellért

    Elsüllyedt Európánk kései krónikása – Cs. Szabó László elbeszélései

    Róma, régi napsütötte szeptember, a városjárásban megfáradva üldögélünk egy öreg templom udvarán szerelmemmel, gyermekeim leendő édesanyjával. Velem szemben a Tempietto, Bramante kicsiny, műremek kápolnája, az érett reneszánsz egyik legtökéletesebb alkotása. A templomban esküvő: díszbe öltözött, hangosan csevegő olasz famiglia sereglik az udvaron, zajlik az örök római élet az ódon falak között. Megkerülöm a Tempiettót: a násznépből egy fiatal anya szoptatja gyermekét a tövében. Körbenézek: mintha egy Fellini-filmbe kerültem volna. Vagy egy Cs.

  • Németh István Péter

    Levelek a Weöres- és a Hamvas-sétány kettős fasorából

    Hamvas Béla nevével Weöres Sándor kétkötetes Egybegyűjtött írások című könyvében találkoztam először. 1976-ban az Új Írás (11. számának) hasábjain leltem az első írásra Hamvas Bélától. A Jóisten uzsonnáját, az eperről. Ugyanúgy számban maradt a miniesszé szavainak az íze, mint a gyermekkori eperé, szamócáé. Az epret a mai napig tejföllel s kevéske kristálycukorral eszem. Olvasom, Dragomán György is!

  • Podhorányi Zsolt

    A romlás múzsái

    Művészet és sorstragédia a pilisi Beleznay-kastélyban

    „Minden az enyészetbe rohan”

  • Bakonyi István

    Gáspár Ferenc írói indulása: A strucc vére          

    Gáspár Ferenc a kilencvenes években kezdte el kalandregény-sorozatát, amelyben magyar történelmi témákat dolgozott fel. Ezek között elsőként 2001-ben jelent meg A strucc vére (Coldwell Kiadó). Kezemben a 2007-es negyedik kiadást forgatom. Önmagában is szép, hogy egy kortárs regény ennyi kiadást megért!

  • Boldogh Dezső

    Múltba kódolt kriptográfiák

    Vesztergom Andrea költészetéről
    Boldogh Dezső írása a hónap alkotója, Vesztergom Andrea költészetéről.
  • Praznovszky Mihály

    A fiatal Mikszáth titkai

    A pályakezdő Mikszáth életének első évei tele vannak rejtélyekkel. Néha már-már úgy érzi az ember, szándékosan csinálta. Egy időben elterjedt, hogy nem is Szklabonyán született, hanem Pelsőcön, ahová szülei éppen látogatóba mentek. Ráadásul ezt a téves adatot a könyvében 1911-ben közreadó Gyöngyösy László még azt is tudni véli, hogy e születés 1849. január 16-án történt. (Még szerencse, hogy a nagykürtösi matrikulában ott a pontos bejegyzés.

  • Némethi Lajos

    Árnyak és halál – a halál árnyékában

    Fecske Csabáról és Árnyűző élet című kötetéről
    Némethi Lajos tanulmánya Fecske Csaba költészetébe vezeti be az olvasót.
  • Szepes Erika

    Aki legyőzi ijesztő démonát, az időt

    Fecske Csaba Árnyűző élet című kötetéről

    Mindnyájan az időben élünk, csak nem mindig tudatosítjuk magunkban. Akkor riadunk rá, ha felfüggeszti szakadatlan folyását, és szorítása érhet fájdalmasan vagy gyönyörtelien – ezek a pillanatok mindenképpen kiemelkednek az idő megszakítatlan áradásából.  

  • Suhai Pál

    „Bábeli adományok”

    ​​​​​​​Levelek Falusi Mártonnak

    Suhai Pál levélesszéi Falusi Mártonnak.

  • Cseke Péter

    A tű foka

    Páskándi Géza költészete a kortársak és saját szemével

    Alábbi tanulmányával köszöntjük a 2022. január 30-án 77 éves Cseke Péter irodalomtörténészt.

     

    Páskándi a vers igeszerűségéről

    1.

  • Fecske Csaba

    Vassolás – a költő, aki a nyelvben találta magát

    Szubjektív megjegyzések Vass Tibor munkásságáról

    2021-ben harminc éve volt, hogy megalakult az ÚB, vagyis az Új Bekezdés Művészeti Egyesület. Alapítója és működtetője az akkor 23 éves Vass Tibor. Emlékezetem szerint a következő évben találkoztam vele először Miskolcon, a Korvin Ottó (később Corvin) utcai buszmegállóban, a Napjaink (később Holnap) szerkesztőségéből jövet, vagy éppen oda menet. Minden helyi szerző, költő- és íróféleségek útja oda vezetett, vagy onnét volt kiakolbólítva.

  • Gazda József

    Kor és művészet

    1.  
    Mi is a művészet, mi annak célja, értelme? Amiért a teremtés képessé tett bennünket a lélek húrjainak a megpengetésére egyik oldalt, és e húrok hangjainak a befogadására a másikon.
    Szépségteremtés?  
    Oldás és kötés? A világ dolgainak a megmutatása, utánzása vagy újrateremtése?  
    A harc, a küzdelem, az igen vagy nem kimondásának a lehetősége?  

  • Magyar Miklós

    „Nincs jobb, mint a párisi csőr”

    A középkori Párizs François Villon életében és költészetében
    Nem véletlenül ismerjük François Villont Párizs költőjeként: a bohém, nyughatatlan költő gyűlölte a vidéki életet, ami számára leginkább a menekülés, a megaláztatás és a szenvedés emlékeit hordozta. Magyar Miklós esszéje.
  • Zsédely-Szabó Tímea

    A megszólítás alapos minimálja

    „Szilágyi-Nagy Ildikó Éjszakai megszólítás című, legújabb novelláskötete a kortárs magyar irodalmi minimalizmus legkellemesebb meglepetése.” – Zsédely-Szabó Tímea tanulmánya
  • Sántha Attila

    Fehérlófia, az Isten lova

    – iniciatikus utazás a világmindenség születéséhez, átírva arra, amit jelent –

    „Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl volt, eiszen már a csillagokban, vagy még azon is túl, volt egy ló, a mü ősapánk anyja.” – Sántha Attila tanulmánya a Fehérlófia meséről.

  • Balázs Géza

    Erósz nyelve nyomában

    A szerelmi-szexuális élet nyilvánossága a történelem során hol szabad, hol tiltott, hol félszabad volt – utóbbi esetekben ún. reliktumokban (zárványokban) jelent meg. Jellemző irodalmi és folklórműfajok a „boccacciók”, erotikus mesék, történetek, a dramatikus népszokásokban a fallikus tréfák. – Balázs Géza tanulmánya.

  • Baranyi Ferenc

    Gúzsba kötve, tojásokon

    „Ha – Kosztolányi szerint – verset fordítani annyi, mint gúzsba kötve táncolni, akkor verset zenére fordítani nem kevesebb, mint a táncot szintúgy gúzsba kötve, de tojásokon járni el.” – Baranyi Ferenc esszéje.

  • Gerevich József

    Hatások és ellenhatások a művészetben II.

    A művészet napos oldala

    Gerevich József esszéjében a művészet gyógyító hatására elemez példákat írók, költők, festők, muzsikusok, filmrendezők életéből.