Elveszett csillagok, megtalált hang

Nem szégyen bevallani, hogy annak ellenére, hogy már kislányként is faltam a könyveket, általános iskolás koromban az Egri csillagokat nehéz olvasmánynak találtam. Gárdonyit felnőtt fejjel szerettem csak meg, azonban a mai napig komoly pedagógiai kihívásnak tartom a történelmi regény kiskamaszokkal való megszerettetését. Még egy vallomással tartozom, és nem csak Gárdonyit illetően: már tizenhárom évesen megszegtem a helyi könyvtár jó néhány szabályát, (nemcsak a kölcsönzési idő betartására vonatkozóan), és csak azért is a felnőtteknek szánt könyvek közül válogattam. Így történhetett meg, hogy hamarabb ismerkedtem meg jó pár nyugatos klasszikus kortárs átiratával, parafrázisával, mint az eredetivel. Az intertextualitás esetemben a szokásoshoz képest ellentétes irányt vett, ugyanis nem Orbán Ottó emlékeztetett Pilinszkyre vagy Adyra, hanem Pilinszky és Ady Orbán Ottóra. A technika azonban működött, a kortárs művek megalapozták egész irodalmi érdeklődésem. Minderre emlékezve most azon tűnődöm, vajon mi lenne, ha a gyerekek kezébe előbb adnánk Bíró Szabolcs Elveszett csillagok című, 2023-as regényét, mint Gárdonyitól az Egri csillagokat.

Bíró Szabolcs ifjúsági regénye nem csupán helyszínében kötődik Gárdonyi remekéhez, karakterei is gyakran visszhangozzák az Egri csillagok ikonikus mondatait. A Dobó István Vármúzeum munkatársa, a hagyományőrző Kapitány úr, (akinek az Egri csillagok 23 különböző kiadása is megvan) például gyakran idézi a következő bölcsességeket.: „A falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében.”

„Olyan ez a lány, mint valami kis fehér macska” – idézi magában gyakran Gárdonyit a főszereplő, Zalán Peti is, amikor Tündére pillant. A szüzsé egyben erőteljes szerelmi szálra is épül, így kaphatnak helyet és újdonsült értelmezést az Egri csillagok ezen sorai is: „Egy-két percet hallgattunk – jutott eszébe Petinek az a pár sor, amit nemrég olvasott a nagyapjától örökölt könyvben. A hársfán egy pihenő fecske csicsergett. Talán azt hallgatták. Dehogy azt hallgatták. Szebb zenét hallgattak ők. Azt, ami a szívükben zendült meg.”

Szerencsére azonban az olvasónak nem támad az az érzése, hogy az Elveszett csillagok élősködne a klasszikus regényen, ugyanakkor nem is „kényszerű tisztelgés” a Gárdonyi Emlékévben íródott szöveg. Bíró Szabolcs megtalálta saját hangját a történelmi regények sora után ebben a mában játszódó ifjúsági regényben is. Saját logikája és sodrása van a történetnek, bár hollywoodi dramaturgiát követ, a helyszín, melyet a szerző maga is minden bizonnyal jól ismer, jólesően magyarrá teszi a nyári kalandra épülő cselekményt.

Nem csupán az Egri csillagok, hanem Gárdonyi szelleme is megidéződik az ifjúsági regényben, sőt, a cselekmény mozgatórugója is egy eleddig ismeretlen, elveszettnek hitt Gárdonyi-kézirat, amelyben az Egri csillagok alternatív változata olvasható. Bíró Szabolcs történetvezetése nem lep meg, a regény mégsem válik unalmassá. Miért? Bár a történet fiktív, a helyszín nagyon is valóságos: A Gárdonyi Emlékház, a vár, a Kis Dobó tér, az Érseki Palota, a Minorita templom, a Gárdonyi Géza Színház... még az Agria irodalmi és művészeti folyóirat is méltó helyet kap a cselekményben. A történet afféle turisztikai-regényként is funkcionál, a legismertebb látványosságokon kívüli tippeket is kaphatunk általa: „Ezután elővette a spirálfüzetét, és két listát kanyarított bele azokról a nevezetességekről, amelyeknél még nem járt… A második lista azokat tartalmazta, amelyeket Peti szerint nem volt szükséges azonnal meglátogatnia, de ettől függetlenül is látni akart a nyaralása végéig. Sportmúzeum, Beatles Múzeum, Tűzoltó Múzeum, Vitkovics Ház, Zsinagóga Galéria, illetve a 220 éves István Pince és Bormúzeum.”

A karakterépítésben pedig az Egri csillagok szereplőire is emlékeztető jellemek jelennek meg, Peti és Tünde gyerekkori szerelme hajaz Bornemissza Gergő és Cecey Vicuska szerelmére, Kapitány úr mintha a megelevenedett Dobó István lenne, a maffiózó Viktor és segítsége, Gábor pedig az elvetemült Jumurdzsákot idézik.

A történet alapötlete egyébként jelentős hasonlóságot mutat a Jumurdzsák gyűrűje című interaktív filmmel, melynek főhőse Jonathan Hunt, egy amerikai újságíró, aki a családi holmik között kutatva találja meg az Egri Csillagok egyik első kiadását és benne két levelet. A városfelfedező, turisztikai játékból 2011-ben regény is készült. Bíró Szabolcsnál a nyomozás egy eddig fel nem fedezett Gárdonyi-kézirat után folyik, a Róbert Károly irodalomtörténész által Egerben elrejtett „öt pecsét” megfejtése pedig szintén gondoskodik a város alaposabb megismeréséről.

Az Elveszett csillagok bátran adható olyan iskolások kezébe, akik még nem olvasták az Egri csillagokat, Bíró Szabolcs regénye ugyanis nem csupán kedvet csinál a kötelező olvasmányhoz, hanem önálló értékkel bír, valamint a fiatal olvasók szellemi, erkölcsi fejlődését is elősegíti, ami tekintve, hogy az ifjúsági regény műfajáról van szó, nem elhanyagolható.

Nem csupán a 8–14 éves korosztálynak ajánlom Bíró Szabolcs Elveszett csillagok című regényét, hanem a felnőtteknek is. Miért jó felnőtt fejjel ifjúsági regényt olvasni? Mert újra át lehet élni azt a lelkesedést, ami csak az első élményeknek jár. Újonnan felfedezett érdeklődési területnek, első önálló utazásnak, első csóknak. Talán ez az egyedi és egyszeri élmény az, ami felnőttként a legjobban hiányzik, hiszen a rutin magabiztossá, a tapasztalás pedig bölccsé tesz, a naivitás lendületéhez azonban ezek az erények mégsem foghatók.

Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok. Atheneum, Budapest, 2023.