-
Juhász Kristóf
Beszélő kovásszal és csodamacskával a frászok és fenék ellen
Tavaly volt alkalmam írni Viola Szandra Hajnal öröksége című sorozatának első kötetéről, A világfa kilenc ágáról – és most itt a várt folytatás, A hetedik égbolt címmel.
-
Fehér Kinga
Révülések és lidércek hét égbolt között
Október 22-én tartották Viola Szandra A hetedik égbolt című regényének könyvbemutatóját a Scolar Kiadó könyvesboltjában. A helyiségbe ez időre sejtelmes misztikum költözött.
-
Viola Szandra
„Kegyelemből sem ölünk anyákat”
Kégl Ildikó legújabb verseskötetét kezünkbe véve joggal merülhet fel bennünk a gyanú, hogy a könyv olvasásakor érdemes a kert toposzát mitológiai és hagyománytörténeti kontextusba helyeznünk. Ehhez azonban érdemes előbb azon eltűnődni, hogy a kert motívuma hová tágítható vagy épp redukálható. Ahogyan az kijelenthető, hogy minden erdő végtelen számú fából áll, legyen az a végtelen valójában csak húsz vagy tíz fa, úgy talán az sem vitatható, hogy lehet kert egyetlen balkonláda vagy csokornyi virág is.
-
Viola Szandra
„Hogyan fért a kisemberbe az a hatalmas akarat”
Egy húszezrest apánktól kölcsönkérni egy szutykos, novemberi napon – ez a költészet? Akár válhat költészetté ez a hétköznapinak tűnő gesztus is. Első ránézésre a Parnasszus vidékétől távol esőnek tűnik számos olyan téma, amely Luzsicza István Ágain megtart című kötetében megjelenik, a szerző azonban bebizonyítja, hogy hogyan lehet az emberi élet apró mozzanatait univerzálissá növeszteni.
-
Viola Szandra
Egyszer húztak itt egy vonalat
Tallián Mariann Törvényen kívüliek című, ifjúsági elbeszéléseket tartalmazó könyvének első novellája mottójaként ezeket a sorokat olvashatjuk: „Egyszer húztak itt egy vonalat / a folyóra.
-
Viola Szandra
Elveszett csillagok, megtalált hang
Bíró Szabolcs Elveszett csillagok című regényéről
Nem szégyen bevallani, hogy annak ellenére, hogy már kislányként is faltam a könyveket, általános iskolás koromban az Egri csillagokat nehéz olvasmánynak találtam. Gárdonyit felnőtt fejjel szerettem csak meg, azonban a mai napig komoly pedagógiai kihívásnak tartom a történelmi regény kiskamaszokkal való megszerettetését.
-
Viola Szandra
„Csak amikor elhallgatsz, akkor tűnik fel”
Kopriva Nikolett Kővé zsugorodott ország című kötetéről
Azt is mondhatnám, hogy a Kővé zsugorodott ország című kötet visszatérő témája a háború és a nemzeti identitás, ugyanakkor az ellenkezőjét is állíthatnám, mert a képek és poétikai állítások Kopriva Nikolett verseiben annyira összetettek, hogy sokkal inkább a minket körülvevő környezettel való összefonódást példázzák, a létbe vetettség koordinátáit keresik, mintsem a jelen vagy a múlt konkrét tényeire építenek. -
Viola Szandra
„A költő trófeái”
Böszörményi Zoltán Fellázadt szavak című válogatáskötetéről
Kedves Olvasó! Szokott néha arra gondolni, hogyha holnap meghalna, akkor mit hagyna maga mögött? Létezik egy emberfajta, aki szinte naponta farkasszemet néz ezzel a kérdéssel: a költő.
Böszörményi Zoltán Fellázadt szavak című kötetének is a szembenézés fent említett gesztusa a legerőteljesebb mozgatórugója. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a szerző Ettore Majorana álarca mögül szól. Persze ezek nem szerepversek, sokkal inkább az alterego-teremtés sajátos kísérletei.
-
Viola Szandra
Csak egyetlen helyen ismerik
Decemberben sincs hidegebb, csak több a fehér és a kék a levegőben. Születés is, halál is színarany. -
Viola Szandra
„Nem fejezték be a végső mesét”
Azokra a napokra emlékszem a legélesebben az életemből, amelyeket külföldön töltöttem. Amikor az idegen környezetben sem a hangzás, sem az illat, az íz vagy struktúra nem volt ismerős, amikor kicsit újra kellett tanulnom a valóságot. A jó irodalom ugyanezt tudja, újraalkotni a világot, új körvonalakat festeni és néven nevezni az ismeretlent. Külföldi szerző esetében a rácsodálkozás még nagyobb lehet. Az „ismeretlenbe vetettség izgalma”, a „minden perc jelenidő” extázisa egy alkotói univerzumba való belépés által is megélhető.
-
-
Szabó Fanni
Hajnali harmatszedés – magyar néphit fantasy-köntösben
Viola Szandra egy fantasy regénnyel igyekszik betekintést nyújtani a magyar hitvilág rejtelmeibe a fiatal, kiskamasz korosztálynak, de a Hajnal öröksége című sorozat első kötete, A világfa kilenc ága nemcsak nekik, hanem felnőtteknek is élvezetes olvasmányt ígér.
-
Viola Szandra
A semmittevés végtelen hasznáról
Hőség van, fémesen, forrón kong az ég a repülőforgalom zajától. Szeretem ezt a hangot, olyan lassan válik eggyé a csendnek nevezett forró sistergéssel, hogy nem is venni észre az átmenetet. Pont ilyen lágy áttűnést képez a pihentető semmittevésből lett alkotó semmittevés. Ezt is szeretem: Ahogy az ellazult elme mintegy „unalmában” előáll a jobbnál jobb ötletekkel.
-
Csornyij Dávid, Varga Melinda
Szeretem a boszorkányos öregasszonyokat
Viola Szandrát a boszorkányos öregasszonyokról és első meseregényéről kérdeztük. -
Viola Szandra
Sportos irodalom
Néhány kortárs szerzőt kértem meg, hogy beszéljenek arról, milyen szerepet tölt be életükben a sport, hogyan inspirálja őket az alkotásban.
-
Viola Szandra
Helyművészet
Lehetséges-e olyan helyekről írni, ahol még nem jártunk? Azzal a szándékkal ültem le esszét írni, hogy soraimmal a Felvidék városait fonjam körül. Erdélyben is felnőtt fejjel járhattam először, s ez a határon túli régió még későbbre maradt. Szinte képtelen helyzet, pedig magyarként ez a terület is hozzám tartozik, ezt biztosan tudom. -
Viola Szandra
Szólásra kész fenevad
Az álom és ébrenlét összemosása pedig egészen más értelmezést ad a „véresszájúságnak” is. Épp ezért ez a néhány sor példázza legjobban a naiv álmodóból és a véresszájú, szólásra kész fenevadból összegyúrt költő fenoménjét, azt a költészetet, amely mer álmodni, mindegy, hogy nappalról vagy éjjelről van szó. -
Viola Szandra
Hol van a női test határa?
Maurice Merleau-Ponty a világot hússzerű közeghez hasonlítja. A változás, az elmúlás és annak átélése is a „hús-jellegből” fakad. Ebben a matériába vesző univerzumban azonban mind az identitás, mind az én örökös veszélyben van.
-
Viola Szandra
Tájak gyermekkora
Oláh János poétikai sokszínűsége persze nem merül ki a természeti metaforák ügyes használatában, munkássága jóval gazdagabb annál; tájlírájának ősi, magától értetődő szimbolikája azonban rámutat arra a nagyon fontos alapvetésre, hogy az ember nem csupán fizikai létezőként, hanem költőként, alkotóként sem választható el a természettől, melynek képei nélkül aligha tudná kifejezni magát. -
Varga Melinda
Az élőszóban több a spontaneitás
Viola Szandra az Irodalmi Jelen állandó szerzője, költészet díjas alkotója nem ismeretlen az irodalmat kedvelők körében, versei, prózái, esszéi mellett rendhagyó performanszaira, irodalmat népszerűsítő művészeti projektjeire is sokan felfigyeltek.
Öt és fél éve szerkeszti a Poétikon című irodalmi műsort a Karc FM-en, az adás vendége volt többek között Szőcs Géza, Ács Margit, Ágh István, Térey János és számos határon túli szerző és elsőkötetes alkotó. Nagy álma, hogy egyszer Irene Vallejo spanyol írónővel bebarangolja a görög tájakat, az Odüsszeia és az Iliász nyomába eredjen.
A szentesi származású Viola Szandra a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar–kommunikáció–filozófia–pedagógia szakán diplomázott. Első kötete 2008-ban jelent meg Léleksztriptíz, a második 2014-ben Testreszabás, a harmadik pedig 2020-ban Használt fényforrások címmel. 2013-ban ő képviselte hazánkat Bakuban, a 20 ország részvételével megrendezett Nemzetközi Költőnők Konferenciáján. Performanszaival, költészeti akcióival, valamint Testreszabás című kötetével új műfajt teremtett: a testverselést. Szerkesztőként, a Poétikon című rádiós műsor vezetőjeként és kulturális újságíróként is tevékenykedik. Nevéhez köthető a verskarácsonyfa-állítás hagyománya és a Viselj verset! kampány is: lemosható verstetoválásokkal, versékszerekkel, valamint irodalmi divatshow segítségével népszerűsíti az irodalmat. 2020-ban elindította saját márkáját, a Poeticumot. 2012-ben és 2016-ban NKA alkotói ösztöndíjat, 2020-ban Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjat nyert. Jelenleg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója.