Átjárások / Nyelvi rágódások, csapongások…
Az esszenciális elveit elvesztegetett,
(v)elejéig és mély-lélekig sebzett,
ön-tévesztő vesztőhely-világ
(mielőtt teljesen fölemésztené magát):
tükörbe tekint, tétovázik,
elretten – és kissé megrázkódik…
- - -
A leíró jegyzete hajnali / kora-reggeli tenger-látogatás(ok) után:
Halotti maszk(om) elő-rajzolata (pre-kivetülése): hanyatt-lebegés közben kiemelkedő aqua-arc. Hullám-redőkkel, víztükör-vibrációkkal ráncolt-simított: alfa-módban alva élő, töltődő-sodródó ájulásban elő-elődomborodó kvázi-relief, avagy: ábrázat-áztatott hasonmás-maszk…
A víz alól (só-sistergések morajlás-rétegei alól, mögül) ugatás visszhangzik. Elengedett corpusom, hullám-kések pengéitől szinte megnyúzva lélegzik, mosolyogva lebeg… Alant polip-eb kutty-súrlódások, csáp-csámcsogás csattogások, rájakutya vakkogások, óriási (kerr-beroszi) fűrészkagyló-tátogások: hakk, wa, unk, vakk-shung-trakk, wu-vu-akk-hakk, táák, sháá, tráp-wáák, vááá…
- - -
Ön-gúnyoló klapanciák a kihalt tengerparton:
Ő: kár(ó)-örvendő
sörétes kormorán
(sötéten jó korán):
selymes hullámból jő
s örömmel karmol ám.
Ő: koránt-sem kés(ő)…
Kárókatatóniám:
károg kormos orgonán…
Falánk falábú a falnál,
vele képzelt kagylót nyaltál,
és befelé így savaltál:
Nincsen apály, se dagály,
se kis-tetem, se a lány!
(N)exem, arám, se mamám,
se ingerem, se talány…
Csak rossz vese, beteg máj!
Megnyúz este egy maláj…
- - -
A parton begubózva, bódulat és halálvágy között hallgatódzva, efféle szó-hangok / érzetek érkeztek a tenger alól: dzsi kiminki min, dipssz íí, duba-duga atty, ú, diduáá, pi, rityi-pí, ka-la-lu, lukala, amalu, uba-ubad a, alke-kalka udulboa-a, tityu, ssiii…
Tyufale, lefatya, szibecsigerlibemic, ee, caca, cecc, ee, a-ma-ó, ce (cemende cementbe)! Cun, cudaru, cerfe, ceberge, cacc! Dobra-csubra, csobb, garbocsa, csurbilibi, kaniga, gumikunda, alá anima… Szukaj, du! Csáb-csere csurrr, csereblye…
Majd: elme-botox nyeríte, khergült, mibe kherülte! Au-neu-nuch! Csöbör, csecsu, csurmatag, halva(f)élve, félre-nyúzva, hullatag…
- - -
Két megkedvelt épület simogatása (Szlovéniában): 1. Beneško-Gotska Stavba / Edificio Gotico-Veneziano, 1487. 2. Glasbena Šola Piran / Scuola Musica Pirano. Formás-pompás izgalom. Ó, ő: a visszatérő (Kék Ház)! Hiša Benvenuti / Casa Benvenuti, neogotska fasada, 1861. Arhitekt: Giuseppe Moso.
Vedno na voljo! Sempre disponibile! – Kiállítás zajlik a pirani kortárs galériában. A Mindig elérhető: Maja Smrekar, Zora Stančič, Duba (Dubravka) Sambolec és társainak csoportos (feminisztikus) tárlata. A leíró a kínos, erőltetett – és többnyire középszerű művekre így reagált összegzően: Alpin, feel-pin animal! Kit tosz e mítosz? Kisiklott a kéjbusz, megromlott-e Rémusz? Farkancsal-nő mellesleg szoptata, cumigumi cicckutyi megduga? Maja druga impota… Tejcsi-nyelcsi despota…
- - -
Fél-álomban, intenzív éber-látomásban ismét repültem, illetve a tövises növény-lények, szörny-bokrok között, idegen entitásokat követve: levitálva közlekedtem – szól a leíró, de hangja itt szinte ismeretlen…
Háttérben: az eszkatológia (az eszkhaton = végső, utolsó / logosz) a vallási rendszerekben az emberek és a világ végső sorsának doktrínája – olvassa Kata előre-hátra, s a monológ anti-logikája átleng katatón iába… I-á, ó-á-i! A nazareti sem laza yeti!
- - -
Álom-töredék (a leíró további közlése): halott Erzsike nagymamám Drezdából ébenfa sakk-táblát, észenlét-készletet rendel tőlem. A háttérben zajzenei előadásunk (Fixateur Externe) zajlik. Hangköltészet-rétegek: hullákkal, szellem-barátokkal…
Átváltozás: a sakk-készlet bábui olvadt gumi-cukorkák, állat- és morbidfigurák lettek. A királynő pl. egy cuki méhecske-cumi…
Átjárás! Ó, micsoda morbid-finom, szűrt-reál este volt! – közvetíti a költő. Rítus-Batár koncerten Vitus-ráncoltam hevesen, majd verejtékezve-hasmenve: mezítlábasan szaladtam le az alagsori WC felé, amikor 2 öltönyös kisfiú szólított meg, már vártak (mint abszurd hittérítők): 1-1 saját Felhő regény könyvemmel álltak szorongva, hogy dedikáljam nekik! Neo-dada-gogó, gyomor-barlangszáj-fájdalom szabad-esszé kavalkádot írtam nekik toporogva (többek között homlokra, öltöny-belsőbe, körmökre, slicc-tájékra)… – ahogy (n)emlékszem…
Dááá, shíí, oga-foga, igada!
Visszatérő éber-lebegésben ezen jelenést is intenzíven élem: Anyu kád. Belefekszem (hol a flexem?), magzatburok, bölcső-koporsó az a kád: anyu ki-o-kááád…
