Egyszer volt, hol nem volt…

A mese ma című tudományos konferenciát és szakmai napot, a X. Országos Rajzfilmünnep kísérőrendezvényét a Hagyományok házában tartották meg meghívott szakmai közönség számára. A délelőttől késő délutánig zajló eseményen három szekcióban tíz előadó tartotta meg érdekfeszítő előadását.

„A mese ma” egy olyan szókapcsolat, ami visszafelé olvasva ugyanaz, vagyis egy palindróma – avatta be a jelenlévőket M. Tóth Géza, a KEDD Animációs Stúdió vezetője, az Országos Rajzfilmünnep megálmodója. A játékos cím az állandóságot, a változatlanságot fejezi ki, azt a szerepet, amit a mese, a történetmondás mai világunkban ugyanúgy betölt, mint évezredekkel ezelőtt. Ezt a konklúziót vonhatjuk le az egésznapos szakmai tanácskozásból, ugyanis ebben minden előadó és minden, a közművelődés területéről érkező hallgató egyetértett. A rendezvény különlegességét egyébként éppen annak az ellentétnek feszültsége adta, hogy a mese archaikus jellegének tagadhatatlan értékébe vetett hit, a szóbeliségben betöltött elsődleges szerepének kincsként való felfogása egyszerre jelent meg a médián keresztüli közvetítettségének letagadhatatlan jelenlétével. Ez utóbbi tény mellett nem lehetett elmenni, hiszen az Országos Rajzfilmünnep éppen a rajz- és animációs filmek sokszínű kultúrájának és értékeinek közvetítését tűzte ki célul. A rendezvényt idén november 15. és 17. között szervezik meg, és ahogy az előző években, most is több száz csatlakozó intézményre számítanak. Három napon keresztül Magyarország-szerte és egyéb magyarlakta területeken vetítési lehetőséget biztosítva arra, hogy a potenciális nézők, kicsik és nagyok, saját lakóhelyükön gyönyörködhessenek a mozgóképes művészeti alkotásokban, és egyéb kapcsolódó, közösségi találkozási lehetőséget nyújtó programokat szervezzenek.

Bajzáth Mária előadása

A dolog természetéből adódóan tehát az előadások egyrészt a mese szóbeliségének fontosságára hívták fel a figyelmet, másrészt pedig a rajzfilmek és animációs filmek értékállóságára mutattak rá, és általában a mese univerzális jellegére korosztálytól és területtől függetlenül. Az előadások szervesen kapcsolódtak egymáshoz.  Az első csoportba lehet sorolni a felütésként elhangzó első előadást, a Kossuth-díjas mesemondó, énekes, mesegyűjtő Berecz Andrásét. Magával ragadó előadásmódjával általában hívta fel a figyelmet a mese fontosságára. A szekció végén zajló diszkusszióban elkápráztatta a közönséget egy tanulságos történettel, miszerint a mese át tud hatolni még egy fesztivál fülsiketítő hangosságán is. Előadása demonstratív performanszként vált értelmezhetővé, mint mesemondás. A második előadó Csáji László Koppány író-antropológus volt, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója, egyben a szakmai nap társrendezője. Évezredeken, korokon és kultúrákon keresztül repítette a hallgatóságot, hogy rámutasson a képek örökérvényű varázslatos, történetmondó szerepére. Bajzáth Mária neveléstudományi bölcsész, a Népmesekincstár Mesepedagógiai Műhely szakmai vezetője, a Népmesekincstár mesepedagógia-program és könyvsorozat alkotó-szerzője a népmesék fontosságára hívta fel a figyelmet. Ez szorosabban is csatlakozott a Rajzfilmünnep idei tematikájához, ami a „Népek meséi” téma köré csoportosítható.  Bajzáth Mária a hiány szempontjából közelített, és a népmesék ismeretének vészes csökkenésére figyelmeztetett.

A negyedik előadásban, a második blokk első felszólalójaként Kovács Eszter, a Pagony Könyvkiadó főszerkesztője nagy gyakorlati tapasztalaton alapuló kutatási témáját mutatta be, a képek szerepét a gyermekirodalomban. Prezentációjában felrajzolta azt a határvonalat, ahol a szöveg és kép aránya elmozdul az illusztrált könyvtől a képeskönyvig (silent book). Utóbbi műfajt nem kizárólagosan gyerekkönyvként definiálta. Arra is kitért, hogy a gazdag képillusztráció „megmozdításával” hogyan válik a mesekönyv mesefilmmé. Ezáltal előadása párként állítható a szakmai nap harmadik szekciójának a rajzfilmgyártás világába elkalauzoló tematikájához. De csak megkötésekkel. Ahogy ugyanis az a második szekciót követő moderált beszélgetésből kiderült, a Pagony Kiadó kifejezetten szakmai alapként határozza meg a betűk könyvben tartását, amennyire csak lehet a kiadónál kerülik azt, hogy a könyvek és a könyvekből készült mozgóképes alkotások között hidat építsenek, mert az olvasást preferálják, akár egyéni befogadás, akár felolvasás keretében. Ezzel az olvasás élményének XXI. századi missziója mellett bontanak zászlót.

A szóbeliség és az írásbeliség hagyománya után a kézzelfogható játék és tapintás létszükségletének kérdését járta körbe az ötödik előadás, Kő Boldizsár képzőművészé. Azokat a játszótereket mutatta be, amelyeket ő maga tervez Mese Terek néven. Ezekből itthon és a nagyvilágban is megtalálható számos verzió. A mese terek tematikus parkokként adnak lehetőséget gyermekek számára játszótéri időtöltésre. Szépen megtervezett és kifaragott mintáik mintha szobrok lennének. Képes beszámolója egy egészen különleges világba repítette a hallgatóságot és informatív erővel bírt mindazok számára, akik nem hallottak még e köztéri játékformáról. Kő Boldizsár kiemelte Jankovics Marcell, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező és művelődéstörténész segítségét a koncepció kidolgozásában.

Haász Orsolya, a Magyar Telekom tartalombeszerzési vezetőjének előadásával tértek át az előadók a „negyedik hatalmi ág”, a média által közvetített mesék világába. A kontraszt éles volt, erre több hozzászólás is rámutatott. Lehetséges-e a film, az animáció, az okoseszközök világában megőrizni a képzelet erejét? Károsodik-e a gyermeki lélek? Lehetnek-e egészséges felnőttek a XXI. században nevelkedő gyermekekből egyáltalán? Megnyugtató választ kaptunk arra nézve, hogy azok, akik a kezükben tartják a tartalom gyártását, még egy olyan nagyvállalatnál is figyelemmel vannak ezekre a kérdésekre, mint a Telekom. Nem csak a belbecs értelmében, hanem abban is, hogy különböző biztonsági funkciókkal hogyan lehet megakadályozni, hogy a nem gyermekek számára szóló tartalmak lezáródjanak, a nekik szólóak viszont elérhetővé váljanak. Az előadó bemutatta a vállalat egy pozitív példáját is. A Covid-járvány idejében meseíró versenyt hirdettek kisgyerekek számára, aminek következtében létre is jött a kisgyerekeknek szóló tartalom. Ebben az előadásban a tudatosság fontosságára vonatkozóan kapott intelmeket a hallgatóság.

A terem zsúfolásig megtelt

A harmadik szekció az előzőek szerves folytatásaként, a hazai mesefilmgyártás rejtelmeibe adott betekintést. Két hazai mesefilmgyártó stúdió, a Cinemon Entertainment képviseletében Temple Réka producer és Berényi Diána PR- és marketingmenedzser, a KEDD Animációs Stúdió színeiben pedig Jurik Kristóf animációsfilm-rendező tartotta meg esettanulmányként is értelmezhető, a kulisszák mögé bepillantást engedő előadását. Elsőként a Lengemesék, másodikként a Kuflik világába kalauzolták el a hallgatóságot. Mind a két cím jól cseng a gyerekek és a magyar animációs tartalmak világa iránt elkötelezettek fülében. Temple Réka és Berényi Diána bemutatták, hogy egy ötletből hogyan lehetséges megvalósítani egy egész mesebirodalmat sorozattal és egészestés filmekkel, különböző merchandise-termékekkel, hogyan lehet brandet, márkát építeni köré. Jurik Kristóf mint alkalmazott rendező a teremtés folyamatába avatta be az érdeklődőket. A két előadás együttesen rávilágító, átfogó képet nyújtott a mai magyar, független gyerekanimációs filmgyártás világára mind a filmkészítői, mind a produceri, mind a marketinges szempontból. A szekció és egyben a konferencia zárásaként dr. Varga Zoltán filmtörténész átfogó, mélyre ható előadását hallgathattuk meg a magyar rajzfilmgyártás történetéről. Húsz percben csak villanásokra tudta érzékeltetni azt a hihetetlenül gazdag tudást, amelyet egyrészt önmaga birtokol, másrészt, amit a magyar animációs filmgyártás múltja rejteget. Szerencsére alaposabb ismereteket a témában a szerző az MMA Kiadónál megjelent öt monográfiájából is kaphatunk. Másrészt ellátogathatunk a Magyar Rajzfilmünnep rendezvényére, amelynek éppen az a célja, hogy ezt a gazdag hagyományt láthatóvá és élővé tegye.

A szakmai nap zárásaként Rubovszky Éva, a Rajzfilmünnep fővédnöke, Jankovics Marcell özvegye mondott néhány megható szót, és ezzel méltóképpen, a nagy mester védelmébe helyezte az eseményt. A résztvevők szellemi és materiális javakkal gazdagodva térhettek haza, mint egy mesében. A KEDD Animációs Stúdió ugyanis ajándékcsomaggal engedte útjára a jelenlévőket.

És hogy mi a tanulság? November 15. és 17. között az Országos Rajzfilmünnepen kiderül. Itt a vége, fuss el véle…

Fotók: Mesepedagógia Facebook-oldal