„Garaczi életműve a posztmodern zavarkeltés mintaképe, a Wünsch híd pedig az ezen irányzathoz tartozó vallomásos költészet egyik tipikus darabja is lehetne.” – Branczeiz Anna recenziója Garaczi László új, regénynek szánt könyvéről.

„1965-ben jelent meg hazájában, az Egyesült Államokban, csendes közönytől övezve, majd ötven év múlva Európában a fordításoknak köszönhetően egyszerre kapták fel rá fejüket kritikusok és olvasók.” – John Williams Stoner című regényét Laik Eszter fedezte fel magának és olvasóinknak.

Soltész Béla Inbox című kötetében kőkemény szociográfiai ötperceseket olvashatunk. A szerző nem fél rákérdezni a „magas” irodalom helyére, nem riad vissza a középosztály anyagi, lelki és szellemi nyomorának humoros ábrázolásától. A könyvről Molnár Dávid írt.

„Az Elégiazaj bőven felkínálja magát az elemzésre, van hús rajta az esztétáknak. Végig okosnak látszik a kötet, de nem tűnik mindig őszintének.” – Toroczkay András fontos dilemmáit olvashatják Krusovszky Dénes Elégiazaj című verseskötetéről.

Oravecz Imre Távozó fa című verseskötete megrázó olvasmány magányról, öregedésről és természetről. Az AEGON-díjjal jutalmazott könyv borzongató közelségbe hozza az olvasóhoz az élettől való búcsúzást. Varga Melinda kritikája.

Ha a két kísérlet mellé (1. szőttest készíteni, amely a világot ábrázolja, illetve 2. a menny és föld és az igazság birtoklásának leírását testre tetovált jelekben és koporsófedél-ornamentikában rögzíteni), ha e két kísérlethez hozzávesszük a mandalakészítők becsvágyát, akik kicsiny geometriai ábrákba absztrahálják-sűrítik a világegyetemben uralkodó erőket, gyakran útvesztőszerű lenyomatokban jelenítve meg a mindenség tenyérnyivé szublimált térképét – akkor megkaptuk azt a három pontot, amelyek mintegy meghatározzák Benyhe István tenyérnyi kötetecskéjének is az alapállását és látószögét.

A műfajban járatos műélvezőnek nem okoz csalódást, mindazoknak pedig, akik most fedezik fel az irodalom, művészet, filozófia és tudomány határmezsgyéin kószáló értekezést, kitűnő kedvcsináló a további szellemi barangoláshoz. – Hudy Árpád recenziója egy huszonöt esszét tartalmazó kötetről.

Kevesen tudják úgy ferdíteni, facsarni és áthallásokkal tágítani a magyar nyelvet, mint Vass Tibor, aki A Nagy Bibin című kötetében időutazóvá is válik. Boldogh Dezső mutatja be a művet.

A természetbarátok, a horgászok és a viharsarki anekdoták kedvelői biztosan találnak maguknak olvasnivalót Kiss László Ki mondta, hogy jó volt című novelláskötetében. A könyvet Dominka Ede Harald értékelte.

Végel László új regénye, a Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja egy újvidéki család életét mutatja be, miközben megismerkedünk a soknemzetiségű Balkán történelmének fontos kérdéseivel is. Balogh Réka írása.

Fenyvesi Ottó a kortárs költészet lemezlovasa, aki könnyedén mixeli a rockot a lírával, a disznóvágást az irodalommal, és közben hidat épít a kultúra távolinak látszó szigetei között. A MINIMUM Rock & Roll című kötetet értékeltük.

A Verslavina néhány nap alatt az előjegyzési listák élére került, egyes darabjai hatalmas népszerűségnek örvendenek a közösségi oldalon. A kötet az esztétikai érzékünk mellett a negyvenes nőkről és férfiakról alkotott képünket is befolyásolja. Kadlót Nikolett írása.

Tóth Krisztina A lány, aki nem beszélt című könyve az örökbefogadás és a születés kérdéseiről beszél a gyerekeknek. Bárdos József értékelte a kötetet.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es áprilisi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

75 oldalnyi vers ugyanarról a témáról: egerekről. Látszólag mind gyerekeknek szól, de az is elképzelhető, hogy inkább a felnőtteknek. Kovács András Ferenc Egerek könyve című különleges kötetéről Hétvári Andrea írt.

A kritikus szerint Petri György költészetéhez mérhető Filip Tamás folyamatosan bővülő lírai életműve. Az Album című gyűjteményes kötetről Boldogh Dezső írt.

Schein Gábor Svéd című regényét sokan a 2015-ös év legfontosabb könyveként emlegették. A szöveg segítségével mi is ellátogattunk az Országos Neurológiai és Pszichiátriai intézetbe, amely egy fontos nyomozás középpontjává válik. Közben feltárult előttünk a múlt. Kadlót Nikolett recenzióját olvashatják.

Petőfi Sándor és József Attila feltámad, majd különböző bonyodalmakba keveredik. Egy őrült színházi előadást rendez, Mátyás király pedig a halálos ágyán üzen az utókornak. Még a bürokrácia is kap egy erőteljes pofont Pruzsinszky Sándor Légvárak című kötetében.

Isten, szerelem, emberi kötődés, magyarság, árulás, igazság, szabadság, méltányosság, létbe zártság – ezek a legfontosabb fogalmai Bartis Attila új, A vége című regényének. Pécsi Györgyi értékelte a könyvet.

A kuszaság nem feltétlenül jelent rosszat, véli Csobánka Zsuzsa Minden kikötő című új verseskötetét olvasva Simon Adri, aki mégis a prózában látja kiteljesedni a szerzőt.