• Irodalmi Jelen

    Jelige: Bagoly01 – Gondolatok

    Miután beléptem a kandalló által meleggé fűtött kávézóba, azonnal megkerestem a szokásos helyet, ahova mindig én szoktam leülni. Levettem francia kockás sálamat és próbáltam kisodorni göndör hajtincseimből a hópelyheket, amelyek huncutul megkapaszkodtak a hajamban.

  • Jelige: bázis-remény – Megteremtve

    Egy rohadt alma repült be az egyik emeleti ablakon. Pár férfi a közönségből azonnal odaszaladt az ablakhoz, hogy lássák, ki dobta az undok gyümölcsöt, de csak a szokásos sétáló tömeget látták, akik egy arcként bámultak felfelé, és lépdeltek tovább az utcán.
  • Jelige: „… és akkor meglátta…” – Story Project – Egy gyenge ember története

    A látszat ellenére a két Renvege nagyon is jó testvérei voltak egymásnak. Gyerekkorukat a helyi árvaházban kellett eltölteniük, ahol megannyi sírással töltött éjszaka után rájöttek, hogy történjék velük bármi is, ők mindig ott lesznek egymásnak. Addigi életüknek legnagyobb fordulópontja volt, mikor egy idős házaspár felkarolta kettejüket az árvaház sötétségéből és befogadták őket.

  • JELIGE: grafikus – Alexandriai Könyvtár

    Hazai viszonylatban gazdag embernek mondhatom magam. Sok tisztességes és jóravaló barátom és ismerősöm van. Közmondás szerint: „Ha bezárul egy ajtó, kettő nyílik ki helyette”. Való igaz. Életem folyamán egy ajtó zárult be eddig. Én döntöttem így. A többiek szívében egy kis kobold él, aki szeretetet sugároz azok felé, akikkel szóba áll. Büszke vagyok, hogy sorsom ilyen emberekkel hozott össze. Gyerekkorom óta egy különös betegség rabja lettem. Gyűjtögetés.
  • Jelige: Aggti – A barátnő

    Verőfényes délután volt. Irodám nyitott ablakán keresztül behallatszott a tavasz első megnyilvánulása, a madarak vidám éneke. Friss, lágy szellő illant be a nyitott ablakon keresztül a helyiségbe, messziről beterelve a nárciszok és tulipánok fennséges illatát. A nap kíváncsian kukucskált be hozzám, sugaraival elvonva figyelmemet a számítógép képernyőjéről. Nehezemre esett a munkámra koncentrálnom, de össze kellett szednem minden erőmet, hisz a nyakamon volt már a hó végi elszámolás.

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Jelige: Forgószél – Hogyan legyél jó feleség?

    Igen, ez bizony egy tradicionális családi recept kezdő feleségeknek. Ritkán működik, sokszor megüli az ember gyomrát, mérgezésről vagy halálesetről azonban csak ritkán hallani. Kiss Noémi új könyvében viszont egy ilyen balul sikerült esetet dolgoz fel. A szerző első regénye az Ikeranya, a „Magzatpróza” után a magzattalanság prózáját tárja elénk. Mi történik, ha egy mintacsaládból kivágjuk a bölcsőt, a férj elmegy futni, kutyázni, csajozni, a feleség, Lívia pedig főz, dolgozik, ovulál és szótlanul tűri a testi-lelki bántalmazást? Egyszer csak eljön az a pont, amikor a nő összeroppan, nem tud tovább hallgatni és menekülni, megöli férjét, majd szétesett személyiséggel és szívrohammal kórházba kerül. És itt elkezd beszélni…

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Jelige: PK7 – Fából van

    Farkas Árpád: Válogatott versek

    De mindehhez kell valami, hogy összetartsa. A stílus változhat, de a lényegnek meg kell maradnia, az oszlopnak, amely köré összegyűjti az éppen akkori világot, gondolatait, tapasztalatokat, érzelmeket, elvet, amikből aztán megalkotja verseit.

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Jelige: Fűszer – Diavolina mint Gorkij-variáció

    A Diavolina olvasója mindenekelőtt egy 1951-ben történő, utcai találkozás következményét tartja kezében, konkrétan: egy történet legvégét. A kisregény mindentudó narrátorának már-már önműködő életírása akkor veszi kezdetét, amikor a függöny régen legördült. Miféle függöny ez? A szóban forgó Spiró-mű esetében mi tartozhat a függöny szó jelentésmezejéhez, miféle szimbólumokkal, elfedésekkel, valóságosnak és illuzórikusnak vélt világrészletekkel állunk szemben? Feltétlenül szükséges-e, hogy merev rendszerelméletek felállítására törekedjünk?

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Jelige: Fűszer – Little Hungary – Amerikás határ(lét)helyzetek

    Oravecz Imre Kaliforniai fürj című műve a 2007-ben megjelent Ondrok gödre folytatásaként értelmezhető. Az első regény cselekményének időbeli linearitása nem bomlik meg, ám a folytatásában véghezvitt kivándorlás által új kérdésekkel bővülnek a potenciális értelmezések, a két szöveg koherens egészként való vizsgálata új olvasatnak ad lehetőséget. A 2012-ben megjelenő Kaliforniai fürj első oldalain a „HAPAG német–amerikai hajótársaság Fürst Bismarck nevű óceánjárója” jelenik meg, vándorló karaktereink kevéssel ezután egy menetrendszerűen közlekedő komphajóra szállnak, majd egy váróteremben foglalnak helyet, végezetül „találomra” beszállnak egy másodosztályú kocsiba.

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Jelige: trachemys scripta elegans – Rémálomba ragadva

    Gyakori az olyan szorongásos álom, amelyben az emberre rátör a szükség, de sehol nem talál mellékhelyiséget, vagy ha igen, akkor az nem üzemel. Danyi Zoltán regényében ez a szituáció egy berlini kórházban áll elő, annyi eltéréssel, hogy a főhős ébren van. De hiába, ha valójában az élete a lidércnyomás, amely A dögeltakarítót olvasva bennünket sem ereszt.

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Jelige: trachemys scripta elegans – Nincs mese

    Ha Szentesi Éva első novelláskötete művészfilm lenne, akkor a záróképe egy bájosan berendezett lányszobát mutatna, amelyet egykori lakója már régen elhagyott. A csend szinte tapintható lenne az árván maradt, rózsaszín bútorok között, a sarokban szétkarcolt romkom DVD-k és lefejezett plüssmackók hevernének.

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Jelige: Gorkijisztán – Gorkijisztán

    Ördögi regény a Diavolina, amely Maxim Gorkijról, az ő életén keresztül pedig közvetetten a tizenkilencedik század végi, huszadik század eleji Szovjet-Oroszországról számol be impulzív sűrítéssel. Az elbeszélő a Gorkij házaspár, azaz a regénybeli Alekszejék cselédlánya, aki gazdáitól kapja a Diavolina becenevet. Szokatlan a regény formai szerkezete, mivel egyetlen párbeszéd sincs a műben, de meghatározó jelentősége van tartalmi sűrítettségének, mozgalmasságának. Kérdés azonban, hogy az események kétszáz oldalban összezsúfolt egymásutánisága, amely egy középművelt cselédlány szájából zúdul ránk követhetetlen kuszaságban, vajon mire elegendő? Jobban megismerjük-e így Gorkij személyiségét és tetteinek valódi mozgatórugóit? És egyáltalán, miért éppen a cselédlány mesél?

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Jelige: Ötvenpluszos – Ötvenpluszos esszékötet nem csak ötvenpluszosoknak

    A szerző öt fő fejezetre tagolja könyvét, valójában azonban két nagyobb egységből áll. A kötet első felében, amely az írások kétharmadát foglalja magában, általánosabb irodalmi-történelmi esszéit, megnyitók szövegeit gyűjtötte össze Kemény, a második, egyharmadnyi rész pedig az „Ötven+1 irodalmi pillér” címet viseli. Ebben ötvenegy irodalmi művet mutat be a saját válogatása alapján.

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Jelige: PK7 – Ez egy felelőtlen tökély

    Tehát ő férfi volt és ő író volt, így regényeket írt, sokat, 1924-ben például a Pacsirtát. Ez eddig egyszerű, nem sok csavart rejt, de ha a kezünkbe vesszük a művet, és elolvassuk, akkor ennek vége: rendben, férfi, rendben, írt, na de ilyet írt? Hogy jutott eszébe olyan témához nyúlni, amiben nem, hogy megjelenik, de megtestesül az örök, tényleg soha fel nem oldódó kérdés, kétség, amely a világon minden egyes kislány születésével, naponta mintegy száznyolcvanezerszer megismétlődik, és egyetlenegyszer sem lesz megválaszolva: és ha csúnya lesz?

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Jelige: Forgószél – Amikor a vörös függöny bezárul

    Vörös függönybe burkolózva egy sápadt, sárgás alak vizslatja a közönséget. Jól ismert, karakteres arc, bajusz, az orosz irodalom egyik nagyágyúja Gorkij áll előttünk. Meghajol, mi meghatódunk, ő visszamegy a színfalak mögé, mi pedig boldog megelégedéssel térünk haza. Most viszont más történik, ma este Gorkijjal megyünk haza és vele maradunk 30 évet egészen haláláig. Csak így láthatjuk meg a diktatúrákkal dacoló és egyre inkább leépülő fogatlan, halálfej arcú tüdőbeteget. Kiváltságosok vagyunk, mégis látszólag a legkisebbek, a cselédből lett orvosként, Diavolinaként vagyunk jelen a nagy író mellett.

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Jelige: Vénhegy – Vadság, erő, veszett romantika

    A holdfénybe öltözött, ősvilág csodáitól eksztázisba eső költőt, aki csillagszülő, szürkülödő gyermekasszonyhoz, havasi, szép fehér alkonyhoz ír Balladácskát, rendszeresen jól megrázza egy kemény vonású, kérges tenyerű, mindentudó csodaszékely (ismerjük ezt a típust: egyik kézzel kaszát fen, másik kézzel birkát körmöl, és minden káromkodása egy Árpád-kori nyelvemlék – létezéséről néprajzosok és unokák inkább vannak meggyőződve, mint fináncok és feleségek), majd át is veszi a pennát.

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Jelige: Veritaserum – Régi mániánk...

    El lehet-e innen jutni oda, ahol a halpikkelyek csillognak az esőáztatta Marmont utcán, és távolról figyelve meg lehet-e bocsátani Újvidéknek „ezekért az elhibázott évekért”?

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Jelige: Fűszer – Véraláfutásos költészet

    Az írás, a költészet sziszüphoszi munkáként mutatkozik, mindemellett: az élethez való szakadatlan közel-lenni-akarás, a kézszorításba, felszálló füstbe vetett hit. Jelenlét a mindenségben.

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    JELIGE: trachemys scripta elegans – A mindentudás fájdalma

    Lehetetlen volna felsorolni azt a rengeteg szereplőt, akik Diavolina és Gorkij körül feltűnnek, és igen fárasztó, hogy Spiró ezt mindössze kétszáz oldalas szövegében mégis megkísérli. Akadnak köztük olyanok, akikről mindenki hallott, meg olyanok is, akikről szinte senki.

  • Irodalmi Jelen
    Irodalmi Jelen

    Jelige: Ördögeltakarító – Ördögökről és más démonokról

    El tudjuk-e végleg takarítani dögeinket? Van-e energiánk erre? Mikor kezdünk neki? Saját belső parancsunknak engedelmeskedünk, vagy mások utasítására cselekszünk-e? El kell-e egyáltalán takarítanunk a dögöket? Ezek a kifordult antigonéi gondolatok a lényegiek Danyi Zoltán legújabb regényében.