-
Bartha Ádám
Vadászösztön
Amikor az állat már nem hörög tovább, abbahagyom. Leeresztem a puskát, és Luca felé fordulok. Tetőtől talpig végigmérem. Közelebb lépek hozzá, legeltetem rajta a szemem. Vonakodva néz vissza rám. Erre még közelebb hajolok. Szinte érzem a testének melegét. Hajának illata beteríti az arcomat. Mogyoróillat, állapítom meg. Olyan, mint a szeme színe.
![Irodalmi Jelen (még nincs profilkép) Irodalmi Jelen](/sites/default/files/default_images/ij-avatar.jpg)