Ugrás a tartalomra
A Gregorina-kanyar – novellapályázat – 2012
ISBN/ISSN:
978-615-80737-9-0
Kiadás dátum:
Raktáron:
Raktáron
Vendégkötet:
Nem
Szerzők:Tompa Z. MihálySzentirmai MáriaBakos LíviaZoltay LíviaRaffai PéterVarga BenceFelber Brigitta TímeaIstók AnnaDósa DettiGyörgyi JuditGaál DávidKálmán DóraSzilágyi Perjési KatalinKertész JenőVág BernadettJanáky MariannaSchiff JúliaPolgár VeraRitter LenkeMolnár Lamos KrisztinaMurányi RóbertIstván BalázsMillei LajosKovács-Széles AndreaWesz PéterBalás ÉvaMetz FerencKiss LehelMármarosi BenceGerle Kiss ÉvaKalász IstvánDeák CsillagMolnár JánosGueth PéterPapp Kincses EmeseGutai István
0 Ft
Moral history címmel hirdette meg novellapályázatát 2011-ben az Irodalmi Jelen, amelyen egyaránt részt vehettek pályakezdők és kötettel rendelkező szerzők. A tematikus megkötés előírta, hogy a novella jelenkorunk ama történelmi időszakába ágyazódjék be, amelyet köznyelven rend szerváltásnak nevezünk, emberi sorsok ábrázolásával, morális dilemmák megjelenítésével, társadalmi helyzetek kibontásával szemléltetve a nyolcvanas évek végétől napjainkig terjedő korszakot. A 2012 márciusában zárult versenyre százharmincegy pályamű érkezett be, közel egy harmaduk az igényes irodalom szempontjai szerint is mérhető tartalommal és megformálással. Ezekből állt össze – néhány kivételtől eltekintve – antológiánk, napjaink „morális históriájának” reprezentatív mozaikképe. Eleven, több pólusú, ellentétekből építkező korkép rajzolódik ki a személyes hangú vallomásokból, emlékezésekből, lírai leírásokból, drámai jelenetekből, a szövegek sokszor figyelemre méltó esztétikai értékei szociográfiai hitelességgel párosulnak. Némelyikük (Gyászdal a hazáról; Kötél, tánc, ötszázasok; Búvár Tudjman; Szép, új világ) szikár önéletrajzi dokumentumként, közvetlen tanúként vall az elmúlt évek jellemző folyamatairól, eseményeiről. Az ellenkező végletet azok az írások jelentik, amelyek bátran az érzések, az álmok, a képzelet túlsúlyával, hangsúlyozott irodalmisággal jelenítik meg mondanivalójukat (Virgács; Tünde a napba nézett; A kék virág), vagy igen eredeti, meghökkentő alapötletre építik fel történetüket (Tankcsapda; A Gregorina-kanyar). A rövidprózák döntő többsége azonban klasszikusan meséli el rideg, nem ritkán megdöbbentő világunk mindennapi embereinek aprócska, ám annál megrázóbb tragédiáit, akár első személyben (Karcsika; Megyek anyához; Tökfőzelék; A dilemma; Csendes, sötét múlt; Veres Öcsi rövid boldogsága), akár „szenvtelen” narrátorként (Macskaálom; Emberségből jeles; Havazás New Yorkban; A versenytáncos). Néha, talán a kelleténél kevesebbszer, üde színfoltként a humor is megcsillan, nevetésbe oldva az élet problémáit (Skalp; Szalonforradalom). Hol halványabb, hol éles válaszvonalat húz az egyes írások között – és gyakran azokon belül is – a pályázat kulcsfogalma, a rendszerváltás és annak megítélése. Egyrészt időhatárként, az elmúlt korszak és a rá jellemző rettegések, nélkülözések, gyötrelmek lezárásaként, egyszersmind egy új időszak és a vele érkezett új félelmek, megpróbáltatások, szenvedések nyitányaként. A múlt nem olyan sötét, mint megéltük, a jövő – immár jelenként –, nem olyan fényes, mint annak idején reméltük. Alkatukból, tapasztalataikból, élethelyzetükből adódóan nem egyformán látják a történelmi vízválasztón túli és inneni tájat a kötet szerzői vagy akár egy-egy történetük vitatkozó szereplői. Az írók, illetve az alteregóiknak tekinthető novellahősök tekintélyes része kimondva vagy kimondatlanul visszavágyik a múlt valamely meghitt zugába, különösen miután megtapasztalta az „új, szép világ” nyers valóságát. De nem a letűnt rendszert sírják vissza, hanem az akkor még a politikai viszonyok ellenére is eleven falut, összetartó családot, szerény, de biztos megélhetést. Ez az antológia – az Irodalom Jelen főszerkesztőjének, Böszörményi Zoltánnak a személyes ajándéka a novellapályázat e kötetben publikált részvevőinek – tartalmán túl maga is kordokumentum, időjelző bója a kor gyorsan eliramló vizein. Különböző szerzők sokféle szövegeit egy kötetbe gyűjteni kicsit olyan, mint társasutazást szervezni. Egyesek lemaradnak róla, mások lemondják a részvételt, s azokról, akiket végül egy csapatba sodor sokféle szándék és véletlen, az út – vagyis az olvasás – során derül ki, valójában mennyire illenek is oda és férnek meg egymással. Az olvasó remélhetőleg azzal az érzéssel teszi majd le a kötetet, hogy irodalmi kirándulása napjaink morális históriáinak tájaira megérte a fáradságot.