Az előidők magyar irodalma - Irodalmi zöldségek 4.

 "A magyar nemzeti irodalom dicső kezdetei múlt idők setét homályába vesztek, ahogy egykoron egy dicső lantos zengette bárdján (vagy fordítva?) Más nézetek szerint azonban kezdetben mindjárt a folytatás következett. A magyar költészet mindenesetre közgazdaságtani jelenség. Még íróink sem voltak, de költeni már akkor is tudtunk (ezért van, hogy az államadósság egyidős a magyarsággal)." - Dr. Bárdos bárdolatlan régészeti leletei.
  

AZ ELŐIDŐK MAGYAR IRODALMA

 A honfoglalás – vagy más szóval nemzeti (fehér)lóvátétel – előtti időkből kevés írásos emlékünk őrződött meg: néhány költői (adós)levél és (szállodai) számadásvers maradt utánunk, de ezek szerzői rendre ismeretlenül távoztak. Sajnos ekkor a szóbeliség uralkodott, a szó pedig elszáll, mint a bumeráng, ez a tipikus ősmagyar fegyver, így csak annyi biztos, hogy mire a Kárpát-medencébe értünk, sok volt rovásunkon. Annál is inkább, mert talán a rovásírást is csak átvettük valamelyik más könny(elm)ű lovas törökös népcsoporttól. Azóta is kivétel, hogy ránk, magyarokra ne az átvétel, hanem, mondjuk, a bevétel legyen jellemző.
    A honfoglalás után például a szlávoktól sok egyéb között tévedésből átvettük a munkát is, pedig tudhattuk volna, hogy az kínt, gyötrelmet jelent. Nyilvánvalóan ezzel függ össze, hogy két első, ránk maradt irodalmi emlékünk egyike halotti búcsúztató, a Halotti Beszéd, másika pedig egy sirató, az Ómagyar Mária-siralom. Bizony, volt miért sírnunk akkoriban. Az alábbiakban a honfoglalás előtti idők szóbeli irodalmából közlünk néhány érdekes szemelvényt:

(ELSZÁLLT!)

(ELSZÁLLT!)

(EZ IS!)

(Ez is!)

ARANY JÁNOS

Setét mosás

(népies ballada)

Gazdaasszony nagyon morog,
    de rávall!
Teli van a szennyestartó
    ruhával.
Csálén kilóg fölül egy kék
    ing ujja;
Gazdaasszony férjeurát
    szapulja:

„Hányszor mondtam, nem vagy képes
    megszokni:
koszos gatya, véres bugyi,
    fél zokni;
más halomba barna nadrág,
    pulóver!”
Setét mosás miatt van a
    paláver.
 

Automata mosógépét
    megrakja,
setét mosást bekészítve
    járatja.
Kék nadrágba fehér gatya
    tekerve:
kerekedik gazdaasszony
    keserve.

Gazdaasszony setét mosást
    tereget;
Férjeura kesereghet
    eleget:
„Utálom a setét mosást
    marhára!
Befogta a fehér gatyám
    barnára.”

Dr. Bárdos József