AZ ESSZÉ RENESZÁNSZA - ÉLET A MÉHESBEN
AZ ESSZÉ RENESZÁNSZA
Élet a Méhesben
"Mert mit jelent a méhes? A távlatot." Tegyen sétát az Irodalmi Jelen esszérovatában. Kommentálja a feltöltött esszéket, vagy csak élvezze őket, esetleg küldjön sajátot. A Méhesben továbbra is szorgos munka folyik. Két év alatt az alábbi esszék születtek a Méhesben:
Jász Attila elhallgatott költők. Avagy a szabadság ára - 2008 október
„Ezek a kijelentések a szabadságról szólnak, melynek tartalmára vonatkozólag újból és újból
kétségek merülnek fel. Mert amiről itt beszélni kell, az nem valamely egyértelműen megadható tárgy.”
(Kurdy Fehér János: Tokei-ihto és a 2. nyelv)
Fekete J. József: A szellem angolos szabadsága - 2008 szeptember
Szerb és Halász elkápráztatta az élményre szomjazó, nyitott intellektusú, mindent magába szippantó fogékonyságú Szentkuthyt, aki az első találkozásuk után feltette magában, hogy egy esztendő alatt behozza a hét évnyi lemaradását, és méltó beszélgetőpartnere lesz a két szellemi óriásnak. Halász és Szerb tragikus haláláig (mindketten a munkaszolgálatosok balfi táborában estek az embertelen körülmények áldozatául 1945 legelején) tartó barátságuk tanúsítja, hogy Szentkuthy sikerrel vette az áthághatatlannak tűnő akadályt.
Weiner Sennyey Tibor: KAWI esszé és fordítások - 2008 augusztus
"A kawi nyelven íródott versek, azon a nyelven születtek, amelyet Jáván használtak mindössze néhány száz éven át, s amelyet csak azért hoztak létre, maradt fenn, hogy verseket írhassanak rajta. Mégis kevés rá az, hogy „irodalmi nyelv”. -Esszé, versfordítások és galéria.
Fekete J. József: SZENTKUTHY - születés és horoszkóp
"Ám térjünk vissza Szentkuthy Miklós születéséhez. Nem véletlenül jegyeztem fel az első mondatban a pontos dátumot: 1908. június másodika, 0 óra 12 perc. Az ilyen pontosság nem az irodalomtörténet-írás, hanem a natális horoszkóp szempontjából fontos. Hogy kerül ide a horoszkóp?" - Fekete J. József írása Szentkuthy Miklós horoszkópjáról és életéről.
Lanczkor Gábor Hódolatok Picassónak - 2008 június
A szegedi Regionális Összművészeti Központ Picasso és a nemzetközi avantgárd című aktuális közönségcsalogató kiállításán eredeti Picasso-művek mellett a mester kilencvenedik születésnapjára készült hommage-ok sorozata látható, a hetvenes évek nemzetközi képzőművészetének nagy neveitől. A Picasso-művek közt egyebek mellett ott találjuk Az ismeretlen remekmű című Balzac-kisregényhez készült negyven illusztrációt és a kiállítás sarokpontjának szánt nagyméretű 1972-es olajfestményt, a Muskétás karddal címűt, amelynek, mint az megtudható a REÖK A4-es fénymásolópapírra nyomtatott fekete-fehér ismertetőjéből, biztosítási értéke már önmagában meghaladja a 600 millió forintot.
Kemény Katalin: A "tiltott szerző" - 2008 július
"Mennyit fecsegnek, sopánkodnak Hamvas Béla kirekesztettségéről, s ez a mellébeszélés többnyire mindig pompás alkalomnak bizonyul az álszent megbotránkozásra, az aktuális politikai nézetek kinyilvánítására, nem ritkán pedig az alig leplezett vállveregetésre is: „Bezzeg, ha rajtam (rajtunk) múlott volna...!” Holott rajta (rajtuk) is múlott." - írta Kemény Katalin az Irodalmi Jelen legújabb számában közölt esszében, ahol Szentkuthy, Lukács, s más kortársaik ambivalens viszonyulását mondja el. Esszéje, melyben igen szigorú kijelentéseket tesz - mindeddig nem jelent meg.
Lanczkor Gábor: Londoni Hiperkocka - 2008 május
Alondoni Tate Modern múzeum 2000-ben nyílt meg a Temze jobb partján egy korábbi erőmű speciálisan erre a célra átalakított épületében, nagyjából a Szent Pál katedrálissal átellenben, amellyel a Norman Foster irodája tervezte gyaloghíd, a Millennium Bridge köti össze. A régi Tate-ből átmentve, amely most Tate Britain néven a brit képzőművészeti gyűjteményeknek ad otthont, a Tate Modernben is kiemelt helyen, a harmadik szinten egy saját terembe költöztetve kapott helyett a Mark Rothko-terem, a művész kilenc nagyméretű festményével.
Najmányi László: Egy régi könyv és társai - 2008 március
A yippie mozgalom vad humorú politikai színházáról, botrányos akcióiról, Abbie Hoffman és Jerry Rubin könyveiről az 1970-es évek közepén, Hajas Tibor, Molnár Gergely, Szentjóby (St. Auby) Tamás írók, művészek és a később hivatásos politikussá vált Haraszti Miklós ellenzéki gondolkodó közvetítésével értesültem először. A yippie írások, mint a bolsevik nézetektől különböző gondolatokat tartalmazó művek általában, tiltott olvasmányoknak számítottak abban az időben Magyarországon.
Kőbányai János: Avigdor Hameiri magyar és Ady-évei - 2008 február
A magyar–zsidó kapcsolatnak e nyitott és rejtőzködő formája indított el – mint erről meggyőz az önéletrajz – egy, a nemzeti klasszikussá érő pályát. Hiszen az Ady-láz és -barátság nemcsak a stílusjegyek hatásában mutatkozik meg, hanem a népéhez, kultúrájához, nyelvéhez való viszonyban is. Ennek pedig az a programja, hogy a megkövesedésbe, bezárkózásba hanyatló kultúrát féltékeny és harcos hozzáállással kívánja felemelni – továbblendíteni a történelem egy sorsdöntő fordulópontján. Ez az attitűd minden vádaskodással, elferdítéssel ellentétben (e letörülhetetlen hamisítás zárta ki a cionizmust a magyar közdiskurzus történetből) nem hazafiatlan vagy magyarellenes. Épp ellenkezőleg: a „kettősgyökerűség” (Itamár Jáosz-Keszt kifejezése) olyan hátsó gondolatok nélküli érzelmi azonosulást kínál, amely mindkét gyökér talajába – legyen az bármely országban vagy földrészen – szervít őszinte, értékes, egymást is tápláló humuszt.
Danyi Zoltán: Regény és mágia - 2008 február
Azok a fenntartások, melyek Hamvas Béla műveit övezik, továbbá azok a megállapítások, amelyek szerint írásai a különlegesség és szokatlanság benyomását keltik, többek között Hamvasnak a miszticizmus iránti nyitottságával magyarázhatók, hiszen a misztikus élményt tükröző műveknek Hamvas előtt alig van magyar irodalmi hagyománya.
Egy szokatlan beszédmód - Danyi Zoltán írása Hamvasról - 2007 november
"Igaz, sok lapba írt, és írhatott, ahova kívánt, mégis, valahogy magányos volt, az írótársadalomtól elütő. (…) Ennek ellenére írásait szívesen vették, mert vonzók voltak, és anélkül, hogy tudták volna, miért, különlegesen hatottak” - a Sziveri-díjas Danyi Zoltán Hamvas-esszéje részlet az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban hamarosan megjelenő nagyobb munkájából.
Szentkuthy Miklós két kiadatlan tanulmánya - 2007 szeptember
A két kiadatlan tanulmányt a Szentkuthy Miklós Alapítvány archívumából sajtó alá rendezte és közzéteszi Tompa Mária. A két tanulmány 1947-ben, illetve 1948-ban hangzott el a Magyar Rádióban, nyomtatásban most először látnak napvilágot.
Jász Attila: Tíz tétova tanács Egy Szerkesztőtől - 2007 augusztus
Azt kérdezed, jók-e a verseid. Tőlem. Előzőleg megkérdezted másoktól is.
Folyóiratoknak küldözgeted. Egyéb költeményekkel hasonlítod össze őket és
nyugtalan vagy, ha némely szerkesztőség visszautasítja kísérleteidet. Nos
(mivel megkértél, hogy adjak tanácsot), én arra kérlek, hagyd abba mindezt…
(Párizs, 1903. febr. 7., Rainer Maria Rilke)
Weiner Sennyey Tibor: A méheslakó - 2007 július
Mert mit jelent a méhes? A távlatot. A szubjektum-szituáció realizálását. Mert „a szubjektum hely, ahonnan az egészet egyszerre látni”. Azzal, hogy eljutsz a méhesbe, már távol vagy. Mért akarnál közel kerülni máshoz, mint önmagadhoz, ha azon keresztül minden máshoz eljuthatsz? Mért akarnál szétszóródni, ha úgy is eljuthatsz mindenhez és mindenhová, ha egy maradsz? Nem kettő. Nem tízezer. Egy. Hiszen ez csak egyszer van és sose többé. Finom a tea? Biztos nem zavar a füst?
Bozsaky Dávid: Félig fakezűek, félig botszeműek - 2007 április
Agytekervényeinket gereblyéző kertészt, egy gazoló művészt kapott ötödik születésnapjára az Irodalmi Jelen.
Isten éltesse sokáig, a próféta növessze hosszúra a szakállát! Az új mester Félig kalmárok, félig apostolok című cikkére szeretnék reagálni, talán kicsit folytatnám, kiegészíteném azt. Teszem ezt olyan jogon, hogy bár a cikk éjszakába nyúló vitáink, beszélgetéseink ihletése nyomán született, elolvasva mégis azt éreztem, hogy nagyon sok minden kimaradt belőle. Az én megközelítésem annyiban mindenképpen más, hogy érdeklődésem középpontjában mindig inkább a képzőművészet állt, és a lírának csak boldog, kívülálló szemlélője voltam.
Weiner Sennyey Tibor: Félig kalmárok, félig apostolok - 2007 március
Nemrég lett ötéves a Kárpát-medencében legnagyobb példányszámban megjelenő irodalmi lap, az Irodalmi Jelen.
A főszerkesztő akkor így zárta vezércikkének sorait: „Majdnem tizenkétezer előfizetőnk van. Példányszámunk meghaladta a huszonkétezret. Tehát olvasnak. Egyre többen. Nem tudom, sok ez vagy kevés, sikert vagy sikertelenséget jelent. Döntse el maga az olvasó. Addig is: Irodalmi Jelen, boldog ötödik születésnapot!” – s most szeretném ehhez a kijelentéshez pár hónappal később hozzátenni: boldog újjászületésnapot! Ötéves, mégis most született lapot tart kezében tehát az Olvasó.
