Papp Kincses Emese: Gonosz novellák
Vigyázzatok – ezt a szót szánta két klasszikus idézet alá könyve fülszövegére a szerző. A kötet, mint címe is mutatja, gonosz novellákat tartalmaz. Szám szerint tizenhatot. Mire kell vigyázzunk? – tehetjük fel a kérdést, a kötetet elolvasva pedig önkéntelenül megfogalmazódik a válasz: arra vigyázzunk, hogy ne uralkodjon el rajtunk a bennünk lévő Gonosz. A novellák tükröt tartanak a lélek elé, megmutatják a mindannyiunkban lapuló vagy elhatalmasodott Gonoszt. Ettől válnak érdekes olvasmánnyá. Tehát olvassunk és... vigyázzunk!
Papp Kincses Emese: Gonosz novellák
Az utolsó vacsora
(Részlet)
azt festesz, amit akarsz, meztelen nőt, virágokat, vagy magát a Sátánt, aki
megkísértette a Megváltót, de a megcsúfolt és megostorozott, keresztre
feszített Krisztust nem, egész életemben a lassan haldokló Krisztusarc
rezdüléseit festettem, a tenyerébe és talpába vert vasszögek okozta
fájdalomtól elfehérült száját, a kínok-kínjaitól oldalra csukló gyönyörű,
töviskoszorús férfifejét, kétségbeesett kiáltozását, Uram, uram, mért
hagytál el engem, az utolsó sóhaját este kilenckor, amikor a halál árnyékai
ráborultak megtört szemére, elvégeztetett, negyvenkét képet festettem,
mindegyik más gyötrelmes pillanat megörökítése, húsvét péntekére elkészül az
utolsó, Krisztus az enyém, nem adom neked
Mester, követlek Téged, suttogtam, de nem fogadtam szót és semmi mást nem
festettem, csak a haldokló Krisztust, mint ő
megint tél lett és ő még mindig ugyanazt a képet festette, most már
eltakarta előlem, fehér lepedőt akasztott elébe, hogy ne láthassam, húsvétig
várnod kell, ne nézz olyan furcsán, Goethe hatvanöt éven át írta a Faustot,
csak az ecset halk surranását hallottam néha a sötétben, mégis ott ültem a
sarokban
az utolsó vacsorán bárányt eszünk, fiam, húsvéti áldozati bárányt, a város
szélén lakik egy hithű zsidó, neki kell levágnia, tisztának kell lennie
minden darabka húsnak, amit a szánkba veszünk, de Te süsd meg a kis bárányt
kint a szabadban, égő parázson, Te vagy a Tanítvány, Jézusnak is két
tanítványa, Péter és János készítette el a szent eledelt
hatalmas égő gyertyák lobogtak a festmények előtt a földön, nem láthattam
egyiket sem, mert megvakított a fény, húzd le a csizmád, megmosom a lábad,
nem, nem, kiáltottam rémülten, Mester, az én lábam nem mosod meg soha, ha
meg nem moslak Téged, semmi közöd sincs énhozzám, mondta keményen, hideg
vízzel megmosta és egy mocskos, festékes ronggyal megtörülte a lábam, most
ülj le, egyél és igyál, ez itt az utolsó vacsora, a kenyér az én testem, a
bor az én vérem, érted-e, hogy mit cselekedtem veled, Mesternek szólítasz és
jól mondod, mert az vagyok
kelj fel és járj, kézen fogva vezetett, egyenként magasba emelte a
gyertyákat és megvilágította a festményeket, negyvenhárom Krisztusarc nézett
rám a kísérteties fényben, az első harminchároméves, halálában is
megdicsőülő, diadalmas, fiatal Krisztus, akinek Feltámadásában úgy hittem,
mint a saját magaméban, aztán minden képen öregebb lett az arc, mélyülő
ráncokat festett a szája és a szeme köré, tiszta homlokára sötét árnyakat,
szép, fiatal, izmos teste egyre soványodott, bőre megpettyhüdt, a nyolcvan
éves szenvedő Krisztus elviselhetetlen látványa előtt leroskadtam a földre
és sírni kezdtem, lehajolt hozzám és gyöngéden felemelt, ne sírj, látnod
kell az utolsót is
egy fehér csontváz függött a keresztfán, az Örök Halál iszonyatos
vigyorával, koponyáján a szemek helyén üresen tátongó fekete lyukak,
mindenik Krisztus ő volt, az én Mesterem
És akkor a Tanítvány előrántotta a kését és elvágta a Mester torkát.
Pallas-Akadémia Könyvkiadó
132 oldal,
16,00 lej
Megvásárolható a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhető postai utánvéttel a következő címen:
530210 Miercurea Ciuc, Str. Petőfi. Nr. 4.
Pf. 140, Jud. Harghita
Tel./Fax: 0266-371 036, Mobil: 074-500-5544
E-mail: pallas@clicknet.ro
Folyószámlaszám: BCR - RO46RNCB0152007505270001
Aki postán rendel könyvet, az küldje el a személyi számát (CNP) is.
