Gazdag május a magyar irodalomban
„Mert törvény volt, ami történt! // Mit az ember egyre várt, // Végre trónra ült a Párt” – közölte az országgal költeményben az a Gellért Oszkár, aki nem sokkal korábban a Kortársaim című visszatekintő sorozatvetővel kiiktatta a létező irodalomból Babits Mihályt, beiktatta József Attilát.
102 éve, 1907 májusában – hogy tegyünk egy klasszikus kanyart – jelenik meg Ady Vér és arany című kötete, benne a Léda asszony zsoltárai ciklus, a Párisban járt az ősz, Az ős kaján, A fekete zongora.
Babits írja a Levelek Iris koszorújából-t, pedig Babitsnak se Irisz, se koszorú, fel is jelenti a cenzor kíméletlenül.
Mikszáth megjelenteti a nagy szoborgyártó regénymonográfiát: a Jókai és korát.
És nem utolsósorban megjelenik a legtöbb nyelvre lefordított magyar regény a századforduló Magyarországáról, a századforduló grundokra vészterhes fénykoráról: Molnár Ferenc: a Pál utcai fiúk.
52 éve, 1957 májusában, nem megnyugtató évszám, mégis jut fontos könyv a boltokba, például Nagy László Deres majális című verseskötete, benne olyan vers, mint a Ki viszi át a szerelmet. Nagy László az aktív írószövetségi emberekre veszélyes ötvenhatot Bulgáriában tölti, bolgárból fordít, így kimarad a megtorlásból.
De megjelenik Veres Péter Három nemzedék trilógiájának harmadik regénye is, a János és Julcsa, pedig Veres Péter ott totyogott – közel hatvan évesen – a felvonulók közt, talán mégis, minden ellenkező híreszteléssel együtt bűntudata lehetett a Rákosi-féle hadügyminiszteri stallum miatt. Tehát annak ellenére, hogy kivette a részét a forradalomból, a legvadabb megtorlások idején megjelenik kötete. Lehet, Kádár és a Csapat más mércével méri a volt hadügyért, mint a mezei írót, újságírót.
Már szerkesztik a Tűztánc antológiát, "szerzői közül Váci Mihály és Garai Gábor költészete nőtt a szocializmus mellett szenvedélyesen elkötelezett, érzelmileg, gondolatilag gazdag, szocialista humanista lírává." Mindemellett a Tűztánc lobogóvá válik, az érkező fiatal költőnemzedék attól függően fogadható el, mennyire tűztáncol. A teljes kortárs irodalomra ráhasal a "tűztáncosok" néven irodalomtörténeti elemmé vált marxista izé.
De ebben az évben jelenik meg Ottlik Géza Hajnali háztetők című kötete.
Mándytól a legendás Idegen szobák, és a lassan új zenitre érkező Füst Milán bácsi Ez mind én voltam egykor című önéletírása.
Aczél elvtárs, a kultmindenes és guru év elején még csak előkészíti a három T évtizedekre érvényessé váló alapvetését, az 1958 augusztusában közzétett művelődéspolitikai irányelveket, hogy "hát elvtársak, potyautasokat ne cipeljünk magunkkal". Így történt, szó se róla. A "támogat, tűr, tilt" szentháromsága aranyba-acélba vésetett.
„Mert törvény volt, ami történt!
Mit az ember egyre várt,
Végre trónra ült a Párt”
– közölte az országgal költeményben a Szabad Nép fejléc alól Népszabadság név alá menekülő újság címlapján az a Gellért Oszkár, aki nem sokkal korábban a Kortársaim című visszatekintő sorozatvetővel kiiktatta a létező irodalomból Babits Mihályt, beiktatta József Attilát.
