IRODALOMMAL A BÉKÉÉRT, ELFOGADÁSÉRT - UJGUR KONFERENCIA ISZTAMBULBAN
2009 augusztus 25-én kezdődött az első ujgur és a török PEN Club által szervezett urál-altáj konferencia, amelynek főbb témakörei a nyelv, az irodalom, és a szolidaritás volt, továbbá a szólás szabadsága. Egyben ez volt az első Ujgur Pen Kongresszus is. Összeállításunkban a konferencia leírását, és a képeket róla itt nézhetik meg. Továbbá megtekinthetik a fiatal, svéd fotográfus Per Engström fotóit az ujgurok lakta vidékekről, illetve elolvashatnak a kíváló mongol költő Mend-Oyoo beszédéből egy részletet, és lapunk szerkesztőjének isztambuli jegyzetét.
IRODALOMMAL A BÉKÉÉRT, ELFOGADÁSÉRT
UJGUR KONFERENCIA ISZTAMBULBAN
"Ha egy ellenséged van az túl sok. Ha tízezer barátod az túl kevés."
Ujgur mondás
Nem véletlen, hogy éppen Isztambul adott otthont a rendezvénynek, talán szimbolikusnak is vehettük, hogy Word Park Hotel ablakából éppen a Boszporuszon átívelő hídra láttunk, amely Európát és Ázsiát köti össze. Küldöttek a világ több pontjáról érkeztek, s valamennyien értékes hozzászólásokkal, nem ritkán vitákkal és elgondolkodtató megjegyzésekkel gazdagították a résztvevőket, de talán másról is szó volt, hiszen ez a konferencia nem csak azt mutatta meg, hogy olyan kényes és nehéz helyzetben is meg lehet szólalni, mint amilyen most az ujguroké, hanem azt, hogy van lehetőség a dialógus elkezdésére, megteremtésére, s hogy az erőszakot minden oldalnak, mindenkor el kell utasítania, mert sehová sem vezet. Ebben is lehetnének talán tanárai, mesterei a politikusnak az írók - kezdte meg a konferenciát Kaiser A. Özhun.
Köszöntőt a török Pen Club vezetője, a kimérten és bölcsen szóló költő, Tarik Günersel mondott, aki emlékeztett az Ezeregyéjszaka meséjére, meglehetősen más megvilágításba helyezve annak tanúlságát. Midőn Ali Baba kinyitotta a barlang kapuit, arra jött rá, hogy a kincs az élet, s hogy a barlangban a kincs nem más, mint éppen mi, élők vagyunk. De hogy e barlang kapuja kitáruljon tudni kell megszólítani a hegyet, tudni kell a varázsigét, mi sokszor egyszerűbb, mint gondolnánk.
Ezután Eugene Schoulgin, a Nemzetközi Pen titkára tisztázta, hogy mi is az a PEN Club. Esernyő, amely megvédi az alágyűlőket. Nem politikai szervezet, hanem szkeptikus, kritikus szervezet, amely az emberi szabadságjogokat, a szólás szábadságát igyekszik megvédeni.
Kaiser A. Özhun az "urál-altáji" nyelvi-közösségről beszélt, amely egyes kutatók szerint nem csak nyelvi közösség Japántól egészen Finnországig, de kiemelte: mi nem azért vagyunk itt, hogy ebben döntsünk, hanem mert ugyanazokkal a problémákkal küzdünk, különös tekintettel a szólás szabadságra, amely a demokrácia, a demokratikus világ egyik alapja. "Mi írók vagyunk a politikusok tanítói!" - idézte Kaiser egy optimista barátját.
Kimért jelenlétével, demokratikus érzékenységével meggyőző beszédet tartott Fank Gray a Nemzetközi PEN részéről, s elmondta, hogy 144 PEN klub van szerte a világon, s ezek a központok egytől-egyik fontosak, jelentősek, különösen akkor, ha nem különálló, önmagukba bezáruló világként léteznek, hanem tudva egymásról és egymással együttműködve.
Meglepő érveléssel állt elő Dr. Jim Thomas, aki szerint a túlnépesedést, nem mint probléma, hanem mint lehetőséget kellene az emberiségnek megragadni, amely tehát lehetőség a pozitív értelemben vett változásra. Kitért az ujgur-júliusra, félelmekre, de bizakodva beszélt egy lehetséges ujgur műholdas televíziócsatorna és rádióműsor indításáról. Egy török hozzászóló ehhez a beszédhez külön hozzátette, hogy "Ha elvesztik a kulcsot a szabadsághoz, akkor azt is elvesztik, ami az ajtó mögött van." Lauri Otonkoski, finn költő hozzászólása tömör volt és velős. Szerinte nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg is ujgur írók, költők vannak kínai börtönökben, mint ahogyan a Vadgalamb című novella szerzője, az Irodalmi Jelen által is közölt Nurmuhemmet Yasin.
A konferencián valamennyi PEN Club delegációja felszólalt, s egy jelenlévő kínai író is megjegyezte, hogy "A kínai emberek a békét szeretik, a szabadságot. Nem ellenségek vagyunk, hanem barátok." - ezt mindenki örömmel hallotta, azt már kevésbé, hogy akárcsak az ujgurok jelentős része ő is emigrációba kényszerül. Kínáról egyébként tisztelettel beszéltek a konferencián, fotókat mutattak be Xinjang tartomány technikai fejlesztéséről, változásairól. De ez elsősorban irodalmi konferencia volt, így aztán igen nagy jelentőségű volt az egyik nap megtartott költői-est, ahol elsősorban ujgur, de a legkülönbözőbb helyekről érkezett költők olvastak fel néhány költeményt. Itt tartott beszédet, szólalt fel Dr. Prof. Gombojav Mend-Oyoo, mongol költő, aki kitért a természet, világ, spirituális élet kapcsolatára, fontosságára. Költeményei erősek, teljesek, messze zengőek voltak, s az egymással való párbeszéd fontosságát, a lelki élet tiszteletben tartását, a belső és külső béke jelentőségét hirdették. Beszédének részleteit itt olvashatják.
Rövid előadást tartott és több képsorozatot is bemutatott a kiváló, fiatal, svéd fotóművész Per Engström, aki öt hónapnyi tibeti és öt hónapnyi ujgur földön tett útján készült fotóiból mutatott be rendkívűl színes válogatást. Az Irodalmi Jelen a képekből egy teljes sorozatot, hála Engerströmnek, most megoszthat olvasóival. Lapunk szerkesztője, Weiner Sennyey Tibor is részt vett és felolvasott a konferencián több verset is, isztambuli jegyzeteit vasárnapi levelében olvashatják.
Munkatársunktól
Fotóriport a konferenciáról
Tarik Günersel megnyitja a konferenciát
Dr. James Thomas
Lauri Otonkoski
Tarik Günersel a Hagia Sofiában
Frank Gray, Kaiser A. Özhun, Eugene Schoulgin, Tarik Günersel, Takioki, és Weiner Sennyey Tibor
A konferencia résztvevői a Kékmecsetnél
(Fotók: wst és munkatársunk)