Ugrás a tartalomra

Szex tegnapelőtt

 
„Isten tehát a kétnemű embernek testi egyesülését csak az őáltala rendelt törvényes formák közt, az élethosszig kötött felbonthatatlan szövetségben engedi meg, és ott is csak olymódon, hogy ennek folytán gyermekük születhessék. Bárki ezen a világon ezt a testi szervét bármiféle más módon (akár magában, akár mással) élvezet és gyönyörszerzés céljára használja fel, súlyosan vétkezik önmaga ellen, az emberi társadalom ellen, maga az emberi természet s a teremtő Istennek szent akarata ellen.”

 

Szex tegnapelőtt

 

Dr. Tóth Tihamér: A tiszta férfiúság című könyvét a két világháború között valamennyi középiskola számára kötelezővé tett erkölcsnemesítő álláspontját a maszturbálásról azóta is őrzi a köztudat. Hatása ott is mérhető, hogy pl. a birtokomban lévő példányt „három öcskös” figyelmébe ajánlotta egy bizonyos Sándor 1947 karácsonyán.
   A papírkötéses, ármegjelölés nélküli könyvecske címlapján nemes arcélű magyar ifjú küzd egy döglött sárkánnyal, kezében liliomos-koronás jelvényt. A tartalomjegyzék szerint a szerző 227 oldalon keresztül győzködi a magyar ifjút a tiszta férfiúság hasznáról. A tézismondatokat úgy a 19. oldalon találjuk: „Isten tehát a kétnemű embernek testi egyesülését csak az őáltala rendelt törvényes formák közt, az élethosszig kötött felbonthatatlan szövetségben engedi meg, és ott is csak olymódon, hogy ennek folytán gyermekük születhessék. Bárki ezen a világon ezt a testi szervét bármiféle más módon (akár magában, akár mással) élvezet és gyönyörszerzés céljára használja fel, súlyosan vétkezik önmaga ellen, az emberi társadalom ellen, maga az emberi természet s a teremtő Istennek szent akarata ellen.” Naja. Mondom én is. Ha a világ kerek lenne, gurulna.
   Dr. Tóth különösen erőteljes állat- és növénymetaforikát használ érvelésében: gyönyörű az odaveszett erény iszapos tavában kuncogó „dülledtszemű békák” vagy az emberi természet mélyén rejtőző „éhes komondorok, vért iszó sakálok” képe, nem is szólva a rovarevő növények szőrös levelére szálló „gyanútlan bogárkáról” (Erkölcstelenség és gyanútlan ifjú), és a "sárral bekent szárnyú sasról". Hogy nem a levegőbe beszél a szerző, arra a legszebb példa az „Élve rothadás” c. fejezet, mely a szifilisz rémképével rongálja az ifjúi álmokat. Statisztikát csatol, a „syphilitikusok halálozásáról”, Nem kérdés, nem volt életbiztosítás züllött leánykák karjaiban keresni a gyönyört. Ma sem az. Ezek után oldalakon keresztül szaktekintélyekre hivatkozik, akik szerint az önmegtartóztatás nem ártalmas az egészségre. Így is van. Ma is szükséges a józan intés, minthogy ezer évig tartó nyomorúsággal lakoljon az ember egyetlenegy éjszakáért!
   Hogyan lehet mégis elkerülni a kísértést? Dr. Tóth Tihamér gyakorlati tanácsokat is nyújt: „Nadrágod ne legyen nagyon szűk, hogy ne szorítson, mert az is izgathat. A lábak keresztberakása üléskor, a nadrágzsebbe dugott kéz, a sok ülés szintén izgatólag hat. Próbáld csak meg: minél keményebb az ágyad, annál könnyebben bírsz rakoncátlankodó testeddel. Kezedet tartsd a takaró fölött, ha télen két takarót használsz, a kettő között. És hideg vízzel mosdani!” De természetesen ide járul még néhány felszólítás természetjárásra és állandó serénykedésre.
   A könyv mondanivalójához illő illusztrációt egy Márton Lajos nevű grafikus készítette. Erős ellentétet feszített ki az izmos, széles mellkasú, tiszta arcú erényes ifjú és a sorvadásnak indult, görbe hátú, zavaros tekintetű erkölcstelen között. Akad még nagymennyiségű tűzokádó sárkány, dülledtszemű béka, sárban dagonyázó disznó, és hipnotizáló tekintetű kígyó is, a bűnt különböző módon megtestesítő állatok.

Onagy Zoltán

 

Kapcsolódó:

A tiszta férfiúság - részletek

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.