Tandori Dezső (…) mindmáig nagy fokú jártassággal és határozottsággal mozog a térbe vetített betű- és számversek, a konkrét líra, a játékossággal áthatott permutációs költészet, valamint az ideaközpontú nyelvi elvonatkoztatások igencsak széles skáláján, jócskán túlhaladva a műfaj eredetileg meghatározott és a hazai történelmi áttekintésekben némileg megszelídített fogalmi kritériumait. (Szombathy Bálint: A konkrét költészet útjai, www.artpool.hu)

 

 

 

 

TANDORI DEZSŐ

 

 

 

 

 

 

 

 

ABSZOLÚT BÉLYEG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nézzük,
milyen az abszolút képvers! Tandori megbontja a STAMP - bélyeg - szót st-re
és amp-re, s az st-t fölülre helyezi. Az st nyilvánvalóan
rövidítés, egyezményes jelentése szent. De mihez kezdjünk az amp-pel?
Rutinból ezt is rövidítésnek tekintjük, s egyezményt keresünk: amper. Esetleg
amplitúdó. De lehet-e szent az amper, az amplitúdó?? Lehetne, lehet is, még
csak nem is volna ide­gen Tandoritól, de vigasztalanul kevésnek, szánalmasan
laposnak látszik. Ráadásul olyanféle infantilis sejtetés, ami még infantilizmus
nélkül is hiányzik Tandori vizuális lírájából; az ő valahány képverse a szokott
típusokhoz képest is konkrét, még ha ezért időnként a je­lentésmező szűkülésével
kell is fizetnie. Ez az eljárás itt más. Rejt­vény. Megfejtése az M betű középső
szárában található.

 

Ez a szár
szimmetriatengely, amely az A-t mint eredetit P-nek, il­letve a P-t A-nak
mutatja. A tükörképe tehát P, P-é ellenben A. Ezzel az
A-val, P-vel semmit sem kezdhetnénk, ha közöttük csupán egy szimbolikus tengely
húzódna. Ám ez a tengely egy jobbra-balra azo­nos ábrát, ill. jelet is
tükröztet: önmaga jobb és bal oldalát (M). Így lesz belőle az
önazonosság jele, ami egyszersmind az önmaga jel-voltánál többet jelképez:
azonosságot a tükröződő és a tükrözött között. Az A tehát valami módon
azonos P-vel, és viszont.

 

Ha összeolvassuk a bal- és jobboldali
jeleket, AM és PM olvasa­tot kapunk. Az AM az angolban (vö: st) délelőttöt,
a PM délutánt je­lent. Amennyiben e két időfogalmat konkrétan dél előttként
és dél utánként azonosítjuk, a Dél tengelyén megképződik a teljes nap, a
szimbolikus egész. Az idő egésze, amely egész egyszersmind emberi léptékű;
újra és újra megélhető. Ám az egész a mindenséget is fölidé­zi, mely
értelmezést a szó tulajdonnévi, metonimikus jelentése (ere­dendően az angol day
is az égitestet jelöli) és a bélyeg szándékkal le­kerekített, sugárzó
perforációja egyszerre sugallja.

 

A bélyeg levelet, a levél üzenetet
föltételez. Tandori abszolút képverse magát az abszolútumot jeleníti meg, élet
és világ teljességét mutatja föl, és üzeni nekünk.

 

Mányoki Endre

 

 

Fotó:
Várnagy Tibor

 

 

 

Kapcsolódó
oldalak:

 

 

www.c3.hu

www.pim.hu/object.34DA7414-9F30-44D7-8B89-5975DC8A7062.ivy