Megkérdezték Széchenyit,

milyen jövőt eszményít.

„Úgy, mint Kossuth kigondolta,

csak épp fordítva gombolva!"

 

Megkérdezték: „Bródy Sándor úr,

a rádióhoz hogy viszonyul?”

„Ma nevettek, nem veszitek számba.

De jöttök majd még az én utcámba!”

 

Megkérdezték Caesart

„Tetszik az obszcén art?”

„Nem, de én sok ilyet hallok:

nagyon kedvelik a gallok!”

 

Megkérdezték Don Juant,

ha a vágy már elsuhant,

mit érez a nő iránt?

„Kolonc, ami visszaránt.”

 

Megkérdezték Munkácsyt,

az inasa mért ásít?

„Én meghódítottam a világot,

ő csak magyar kritikákat látott.”

 

Megkérdezték OJD-től

„No hát fiú, köll-e étöl?”

„Köszönöm, én, inkább iszom,

attól múlik a versiszony.”

 

Megkérdezték Marco Polót Kínában

(fülig el is pirult szegény kínjában):

„A te anyád Európa, az a kurva,

aki egykor Zeusztól meg lett kúrva?”

 

Megkérdezték Molnár C. Pált: „Mester!

Angyalaid suhannak az esttel.

Hogy lehet ez? Szárnyuk sincsen?"

„Lebbenti őket az Isten!”

 

Megkérdezték a bölcs Senecától,

van-e oly bűn, mit a zene gátol?

„Nem tudom. S bár a kérdés nem hergel föl,

kérdezzétek mégis inkább Erkeltől!”

 

Megkérdezték Széchenyit,

milyen jövőt eszményít.

„Úgy, mint Kossuth kigondolta,

csak épp fordítva gombolva.”

 

Megkérdezték Weöres Sándor bácsit:

„Tudja, versre mennyi ember ásít?”

„Ha a költő tisztán élne, tisztán lélegzene,

mindenkihez eljuthatna az ős lélek-zene.”

 

Megkérdezték W-Sennyeyt,

nyitva az út, mért senyved itt.

„Itt van bor, Virág, a versem élvezet,

minden igazi út befelé vezet.”

 

Megkérdezték Zrínyi Miklóst:

„Mért Szigetvárt, mért nem Siklóst?”

„Ne bolondozz, Zoli, mán!

Rám támadt a Szolimán!”

 

Bárdos József