Ugrás a tartalomra

TÖBB MINT EGY TUCAT ÚJ LIMERICK

 

Arról,

hogy a humánpolitika

sem kalandorpolitika

 

Volt egy nyalvtárs Pilisen.

Körbekószált dilisen.

Mégse lett belőle kára,

diliház pártkatonája

lett a nyalvtárs Pilisen.

 

Több mint egy tucat

új limerick

 

Annak bizonyítása,

hogy az erkölcsök romlása

 szoros összefüggésben van

az idegenforgalmi szálláshelyek

nem megfelelő számával

 

Szűkös a hely Andráshidán.

Nyilván ezért András Idán

aludt, s Péter Eszteren

(ráadásul meztelen!)

Züllesztő gond Andráshidán.

 

Arról,

hogy a túlzott elismerésnek

beláthatatlan következményei

támadhatnak

 

Volt egy úr Bicsérden.

Egyszer megdicsértem,

és azóta egyre üldöz,

zöldség-recepteket küldöz

az az úr Bicsérden.

 

Arról,

hogy a közfelfogás ellenére

a dolgok lényege az apró 

árnyalatokban rejlik

 

Volt egy lányka Bugyiban,

ki úgy is járt, bugyiban.

Könyörögtek néki: „Jobb lesz

monokini, vagy a topless,

mint a bugyi Bugyiban!”

 

A zene

mindenek felett!

 

Élt egy úr Garán.

Nőtt egy húr farán.

Most keresi a vonóját.

Muzikális, a nemjóját!

ez az úr Garán.

 

Példázat

arról, hogy amit csodának hiszünk,

gyakran csak elhatározás kérdése,

ám egy valódi elhatározás

néha maga is kész csoda

 

Élt egy ember Ikladon.

Görbe, mint kit szikla nyom.

Egyszer kiegyenesedett,

csodálták is az esetet

mind a népek Ikladon.

 

Arról,

aki maga volt a magyar

Don Juan

 

Volt egy úr a Kőhegyen.

Mindegy volt, csak nő legyen,

ha meglátta, máris ugrott,

s nyalni kezdte, mint a cukrot.

Ínyenc úr a Kőhegyen!

 

Arról,

hogy kétszer nem léphetsz

ugyanabba a folyóba

 

Volt egy ürge Maglódon.

Ölt. S úgy döntött. „Meglógom,

még mielőtt itt a baj,

s úgy elkapnak, mint tavaly

azt az ürgét Maglódon.

 

Példázat

a pontos fogalmazás

fontosságáról

 

Volt egy ember Magyon.

A ló rúgta agyon.

Illetve, hogy fejen,

mert hogy agya legyen,

ritkaság volt Magyon.

 

Az albérletnek

a felnövekvő ifjúságra gyakorolt,

kellően számításba nem vett

negatív hatásáról

 

Volt egy fruska Mártélyon,

ott élt koszton, kvártélyon.

Szólt a gazda: „Gyere át!”

S ő beadta derekát.

Buta fruska Mártélyon!

 

Arról,

hogy mindennek van

határa

 

Szólt egy ember Mesztegnyőn:

„Végre maradj veszteg, nőm!

Elég! Már csak tengődöm.

Hazamegyek, Tengődön

jobb, mint veled Mesztegnyőn.”

 

Arról,

hogy az igazán nagy szerelmek

éjjel és titokban

borulnak virágba

 

Élt egy asszony Őrtiloson,

kihez Tóth Jenő kioson

minden éjjel,

s szenvedéllyel

kanasztáznak Őrtiloson.

 

Arról,

hogy a humánpolitika

sem kalandorpolitika

 

Volt egy nyalvtárs Pilisen.

Körbekószált dilisen.

Mégse lett belőle kára,

diliház pártkatonája

lett a nyalvtárs Pilisen.

 

Arról,

hogy már semmit sem ér

az olyan ember,

akinek, ha nővel találkozik,

nem elég kemény

a valutája

 

Élt egy lányka Rádon.

Magát nem karáton

mérte, hanem dollárért.

Fizetett, ki hozzáért.

Drága lányka Rádon!

 

Arról,

hogy mindenek fölött

elszáll az idő kegyetlen

vasfoga

 

Élt egy ember Vácdukán.

Közismert, hogy jól dug ám!

A nők szíve érte epedt

míg a magja el nem apadt

egy szép napon Vácdukán.

 

Bárdos József

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.