Ugrás a tartalomra

 

Okoskönyv és oktalan félelmek

HELYSZÍNI


A Kossuth Kiadó korábban sehol nem létező újdonságként mutatta be legújabb technikai fejlesztését: az okoskönyvet. Az érdekességet az Örkény Könyvesboltban szemlélhettük meg.

 

 

 

 

 

 

Okoskönyv és oktalan félelmek

 

László Ágnes, a Kossuth Kiadó kommunikációs vezetője könyvtörténeti újdonságként aposztrofálta az okoskönyv megjelenését, és ehhez csatlakozott Kocsis András Sándor, a kiadó vezetője, aki kiemelte, hogy a világon nem dobtak még piacra hasonló terméket. A fejlesztések szelleme egyébként sem áll távol a Kossuthtól – Kocsis András Sándor gyorsan „végigzongorázott” a nevükhöz fűződő vállalkozásokon: ott van a Multimédia Pláza (melyet a bemutatón szintén megjelent Földes László vezet), a Cultiris képügynökség, a helyszínen működő hangoskönyvstúdió, ahol mindenki elkészítheti a maga hangoskönyvét, vagy a print on demand szisztéma, amely megrendelésre állít elő elektronikusból nyomtatott könyvet, akár egyetlen példányban.

László Ágnes, Kocsis András Sándor, Földes László, Sarkadi Ágnes és Takács Imre

„Én minden ötletre nyitott vagyok” – jellemezte kiadóvezetői attitűdjét Kocsis, és végül is ennek volt köszönhető, hogy érdeklődéssel fogadta Takács Imre, az Európa Kommunikációs Ügynökség vezetője megkeresését, aki annak idején egy pécsi barátjával közösen vázolta fel elképzelésüket. E „demóanyag” egy mese volt, amely mára meg is valósult: a bemutatón egy útikönyvet és egy mesekönyvet kaptunk kézhez „okoskönyv” formájában. Ha valakinek erről egy különleges formájú-színű „izé” jut eszébe, csalódni fog: az okoskönyv lényegében egy kutyanyelvszerűen kihajtogatható prospektus, amelyen QR-kódok hordozzák a lényegi információt, azaz a tartalmat. Olvasásához szükséges tehát egy okostelefon és internetkapcsolat is – enélkül az okoskönyvek világában analfabéták maradunk.

Takács Imre a figyelem fényében

Takács Imre meglátása szerint ma már az emberek többsége okostelefont vásárol (tegyük hozzá, ez inkább hosszabb távú tendencia), amelyet ráadásul nem tud kihasználni (ez már inkább igaz), és az okoskönyv egy új lehetőség az eszköz értelmes használatára. A „tartalomgazda” ez esetben a Kossuth Kiadó, a technikai hátteret az Európa Kommunikációs Ügynökség biztosítja. Mint Kocsis András Sándor elmondta, a Turizmus Zrt. rögtön le is csapott az ötletre, s hogy miért az útikönyveket előnyös elsősorban ebben a formátumban kivitelezni, ki is derült az eszköz bemutatásakor.

Kicsit bonyolultabb, mint a lapozás...

Földes László „élőben” prezentálta a folyamatot: a telefonnal lefényképezzük az okoskönyvön (tehát azon a „prospektuson”, amelyet megvásároltunk) található QR-kódot vagy -kódokat, és már el is indul a lejátszás: képek, hangok, szöveg. Egy utazásra vagy városi tájékozódásra nyilván egyszerűbb egy zsebben elférő papírlapot magunkkal vinni, mint egy vaskos útikönyvet. De ugyanezen elv szerint működik a szintén bemutatott mesekönyv is, melynek szerzőjét, Sarkadi Ágnes is megismerhettük. A Rendetlen nyulak a benzinkútnál című mese kifejezetten erre a formátumra született, igazi 21. századi mese, tette hozzá a szerző, bár ez már a címéből is nyilvánvaló volt. Ha kinyitjuk a „könyvtestet” jelentő prospektust, ágrajzszerűen elágazó QR-kódok jelölik a választható útvonalakat, milyen opció szerint folytatódjék a mese. (Maradibb olvasóknak: ez az „anyuuu, most inkább úgy meséld, hogy…” esete.) Itt azonban nem anyu mesél, hanem egy színművész, Stenczer Béla hangja, s ahogy halad a történet, úgy jelennek meg más és más képek a képernyőn (Fekete Hajnal akvarelljei).

A falakon a múlt, kezünkben a jövő

E ponton döntöttünk úgy, hogy talán valóban az útikönyv-műfajnál előnyösebb az okoskönyv használata, a szülői mese helyett ugyanis, a kivitelezés igényességétől függetlenül, nem túl szép új világot ígér. A historikus városoknak azonban kiváló eszköz az önpromócióra – emelte ki Kocsis András Sándor, és a gombnyomásra megjelenő nevezetességek részleteit látva valóban praktikusnak tűnt. A hallgatóságban, persze, még számos kérdés vetődött fel, amelyekre többé-kevésbé választ is kaptunk. Hogy hogyan lehet elkerülni a lopást, vagyis a QR-kódok felpakolását az internetre? Sehogy, de lényegében erről szól a világ a zene, az irodalom és minden más alkotás terén is – ezzel együtt kell élnünk. Abban lehet bízni, hogy a 395 forint, amennyibe a „könyvtest” kerül, nevetségesen alacsony ár ahhoz, hogy ezért valaki nekiálljon kódokat fotózgatni és feltöltögetni a netre. Az alacsony ár paradoxona ugyanakkor, hogy bár lelkesen érkeztek a közönség soraiból javaslatok, hány helyre lehetne az okoskönyveket eljuttatni (panziók, szállodák, turisztikai irodák), a logisztika valószínűleg többe kerülne, mint maga a termék. Az okoskönyveket egyébként könyvesboltokban és a Kossuthnál már jól bevezetett hírlapárusítói kereskedelemben lehet majd beszerezni.

Modern képeskönyv

Takács Imre beharangozójából kiderült: már készül egy GPS-es verzió, amely érzékeli, hol áll épp az olvasó, és „magától” javasol látnivalókat a környéken. Ez már korántsem tűnt annyira forradalminak, s általában: magát az okoskönyvet is inkább már létező, más téren (például reklámiparban) használt fejlesztések ügyes összekapcsolásának tekinthetjük, mint vadonatúj találmánynak. Hogy valaha értelme lehet-e például szépirodalmat megjelentetni ebben a formában, az kétséges: arra már több, célszerűbb elektronikus forma is létezik. Sokkal valószínűbb, hogy az okoskönyv megmarad a bemutatón is felvonultatott témaköröknél, kiszorítani egészen biztosan nem fog semmi mást. Bár elképzelni, hogy a Háború és béke egy mutatós, egydekás prospektusra nyomtatott fekete-fehér kockalabirintus titkaként táruljon fel, kétségkívül szórakoztató.

 

Szöveg és fotók: Laik Eszter

 

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.