Az író öt komponense
Szávai Géza 61 éves december 4-én. Különös író, a kortárs magyar irodalom különös fazonja. Sokadszor gondolkodom azon, mi lehet az oka, hogy nem létezik a közvetlen irodalmi köztudatban. Feldolgozott témái szerint fontos. Megkerülhetetlen. A Torzmagyar című esszékötete ugyan okozott némi fejfájást (az én magyarságom kevésbé bonyolult), de megküzdöttem vele. A Székely Jeruzsálem kifejezetten információgazdag, élvezetes, bonyolult tárogatószó a veszteségekről, arról, hogyan gázol át rajtunk egy-egy történelmi szükségszerűségnek keresztelt őrület.
De a 2006-ban megjelent Aletta bárkája című regény minden korábbi jelzőt borít. Masszív, megrendítő történelmi regény a nő kontextusába állítva. A nő a vallásháborúk, a férfivilág döglesztő terében. A szakma nem ugrott rá. Nem elemzi. Nem tűzi zászlóra. Minden hónap veszteség, minden telő hónap nyomja kifelé.
A magyar irodalom különös szerkezet.
Kisrec:
Aletta és az új regény
Csak az ember olvas, hirdeti egyik nagy kiadónk. Ami így is van. A kérdés az, mit. Merre menjen az író, aki olvasót akar? Hogyan szolgálja az olvasót úgy is, ha közben nem akar sem bulváréletrajzzal, sem szingliregénnyel előrukkolni. Szávai Géza vélhetőleg kiötölte a XXI. század egyik lehető és igen tetszetős regénytechnológiáját. Receptje szerint az új regény a következő komponensekből áll:
1. Történelem. Olyan távoli történelmi esemény, ami nem jön ki a könyökünkön, mint most ötvenhat.
2. Egyház. Vallás, vallásháborúk. Szürke vidék: az olvasónak nem csak élvezet, feladat is. Utána kell mennie a történteknek, mert halvány fogalma sincs, a gyakorlatban hogyan mészárolta egymást Európában a tizenhatodik századi reformpárti református és a kanonikus hagyományokhoz ragaszkodó militáns katolikus egyház. Külön érdekessé teszi számunkra, hogy a magyar alkotmány (Torda, 1568) polgárjoggá tette a vallásszabadságot.
3. Távolság. Szávai Géza nővé érő holland kamaszlányt beszéltet egy Japánhoz tartozó szigeten (Kiusu), a japán katolikusok harcai színterén. Ennél távolabbit nem találhatott volna. Minden kapcsolódó információ releváció, sose hallott dolog.
4. Érzékiség, érzékenység, szexualitás. A test örömei. Ezt nem ragoznám. A regény központi alakját, Aletta Hueblert eltalálja a szerelem egy apró japán parancsnok (Kodzsima Miki) személyében. A férfi a háború és Aletta hitsorsosainak hentese és mészárosa, de ez a szerelmet nem befolyásolja. Ilyen a szerelem.
5. Tömény, sűrű. Szávai sűrű és fogós szövegmatériát használ, minden sallang és háttérmolyolás nélkül. Folyik a vér, a szerelem, a halál - a természet lágy ölén.
Koncz Tamás foglalja össze utolérhetetlen tömörséggel recenziójában: "Szávai kötete átmenetet képez a történelmi regény, a lírai pornográfia és a testi szeretetből fakadó zsoltár között - a teremtő erejű szintézis során pedig megszületik Aletta Huebler gyönyörrel és hittel átitatott, különös, rőt fényű világa."
Hogy Szávai nyelvtechnikailag is, szemléletileg is kiemelkedőt, meghatározót írt - számomra - az bizonyítja, automatikusan az Aletta bárkájához viszonyítom az azóta kezembe kerülő regényeket.
SZÁVAI Géza 1950-ben született a Székelyföldön. (A ma Romániához tartozó, több népesség - köztük románok, németek - történelmének és kultúrájának bölcsőhelyét képező Erdély magyar nemzetiség lakta részének egyik, sajátos önálló egysége a Székelyföld - Szeklerland.) Egyetemi tanulmányai után rövid ideig tanított, majd újságíróként és szerkesztőként dolgozott.1988 óta Budapesten él. 1995-ben megalapította a könyveket és folyóiratokat sok nyelven kiadó PONT Kiadót, majd európai és tengerentúli barátaival elindította a CONFLUX (a CONFLICT ellentéte!) nevű nemzetközi programot. Sz.G. prózát és esszét ír.
Regényei: Séta gramofonzenére (első kiadás: 1985; harmadik kiadás: 2006; megjelent még német, orosz, román, lengyel nyelven, előkészületben cseh és spanyol nyelven); Oszlik a bál (készült: 1986; első kiadás: 1990; megj. még: román nyelven; előkészületben német és orosz nyelven); Utóvéd (első kiadás: 1987; előkészületben angol nyelven); Ki látott minket meztelenül? (első kiadás:1998; előkészületben francia nyelven); 2000-ben jelent meg Székely Jeruzsálem című esszéregénye, amelynek 3. kiadása 2008-ban került piacra, egyidőben a könyv román nyelvű kiadásával.
2006 végén jelenik meg Aletta bárkája című regénye, amelynek 2007-ben már második kiadása is olvasható.
2009 Könyhetére jelent meg hatalmas regénye, a MÚLT ÉVEZRED MARIENBADBAN.
Novelláskötetei: Progéria (1982); Kivégzősdi (1994).
Fontosabb esszékötetei: Helyzettudat és irodalom (első kiadás: 1980); Lánc, lánc, Eszterlánc - Vázlat a gyermek világáról (első kiadás: 1983); második, bővített kiadás három kötetben: A hazugság forradalma - A kisgyermek és a valóság (Lánc,lánc, Eszterlánc I., 1997); Kétszemélyes költészet - A nyelv és a vers születése (Lánc, lánc, Eszterlác II.); Torzmagyar (Helyzettudatok és irodalmunk egyetemessége, 2004).
Meseregényei: Burgum Bélus, a mesterdetektív (1995); A zöld sivatag vőlegénye (1994, 2005) Munkásságáról, életművéről bővebben: www.szavaigeza.hu
