Berda József és a Feketehegy

Berdáról, Berda Józsefről elmélkedik egy monogram a Természetbarát Magazin aktuális számában. Görög Imre szerette Berdát, fejből nyomta ivős-zabálós verseit. Én nem ismertem annyira, mint lehetne, csak már Esztergomban szerettem bele nagy étvágyába, természetszeretetébe, emberi zsoltáraiba.
Azután a dupla, súlyos Nyugat-fakszimile a polcról, mert ez az ő kora, telik az idő, baktatnak a múlt század harmincas évei, Babits - a kortárs irodalom nagyhatalmú császára és hangmérnöke közli néha, de nem annyira. Szegedy-Maszák mondja Kosztolányi kapcsán: "Művészetfelfogásának előzményei is nagyon korán kimutathatók. "Hisz játék a művészet is: isten mentsen meg a komolyságtól...". E szavakat 1904. november 20-án írja Babits Mihálynak. Kettejük felfogásának különbsége alkalmasint sokkal korábban megmutatkozott, mint eddig véltük. Talán csak Ady hirtelen föltűnése késleltette a feszültség fokozódását. Erre enged következtetni a Babitsnak 1911. február 18-án küldött levél, melyben Kosztolányi ezt írja: "Elszakadt és romlandó barátságunk ellenére is szeretnék beléd kulcsolódni". Abból a tényből, hogy még az utolsó éveiben is több írásos üzenetet küldött Babitsnak, önként adódik a következtetés, hogy barátságuk tulajdonképpen soha nem szűnt meg teljes mértékben, de az ellentét letagadhatatlan, és nemcsak eltérő költészetfelfogásukkal indokolható. Bizonyítékként arra az 1935. január 7-én keltezett levélre lehet hivatkozni, melyben Kosztolányi sajnálattal értesíti Berda Józsefet, hogy hiába próbált közbenjárni Babitsnál, õ elzárkózott attól, hogy Baumgarten-jutalomban részesítse az igencsak nyomorúságos körülmények között élõ költőt." Ami nem csoda. Babits a mélységet járja, a furfangos magast, s a köztük hosszan elnyúló Parnasszust, a százszínű kövirózsákkal pompázó sziklakerttel. Berda a Pilist járja. Főként gombaidényben. De végül megkapja Babitstól a Baumgartent (igaz, jutalmat, nem díjat, a kettő összegszerűen nem is hasonlít egymásra). Nem mellékesen Babits is furcsa fiú, hogy úgy mondjam. 

Egy időben rendszeresen másztuk a Fekete-hegyet. Fekete-hegy a világ nyolcadik csodája a kulcsos házzal, a nagy, fehér, fémkályhával, amit magunknak fűtünk be, reggel pótoljuk az elhasznált famennyiséget. „Legkedvesebb helye a Pilisben levő Fekete-hegy volt, ahol egy kis turistaházikó most már emléktáblával is őrzi az ő ottani szíves tartózkodásainak az emlékét, 1963-ban írta meg azt a versét, amelyben fohászkodik, hogy bárcsak még egyszer eljuthatna erre a tündéri helyre. A következő év nyarán valóban sikerült eljutni oda. Miután megpihentünk, ebédelgettünk, iszogattunk, majd kiálltunk a hegytető legszélső sziklapillérére, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az alant elterülő erdőrengetegre. Ott álltunk, magához szorította görbe turistabotját – mint egy püspöki pásztorbotot, úgy fogta maga előtt –, behunyta szemét, és elénekelte a főpapi áldást a csodálatos tájra, amely előttünk elterült. Olyan áhítattal és meghatottsággal, bármiféle komédiának a látszata nélkül, hogy érzett az a mély őszinteség, amely áthatotta: ő most búcsúzik ettől a tájtól.” Így történt, mondja később Kovalovszky Miklós, aki tanúja Berda és a Fekete-hegy utolsó egyesülésének.
Jó volt tudni, hogy Berda ugyanazon a feketére vénült kinti rönkpadon szalonnázott-borozott, ugyanarról a sziklapárkányról látta ugyanazt a gyönyörűséget odalent (ami elmondhatatlan), ugyanazon az emeletes ágyon aludt. Néha ilyesféle csodák is megesnek az emberrel. A hegy, a hegy percenként változó légköri viszonyai olyan rekeszeket nyitnak a száját tátó emberben, amit sem előtte, sem azután nem. És persze, ami bonyolítja-bolondítja a dolgokat, Berda a fiúkat szerette.

Berda József (Budapest, 1902. február 1. – Budapest, 1966. július 5.): költő, József Attila-díjas (1965).
Szegény környezetből indul, négy elemit végez, később lakatosinas, majd kifutó, hordár, könyvügynök. Első versét (Az én anyám) 1922-ben az Újpesti Napló közli. Első verskötete a Könnyek útja és egyéb írások, 1923-ban jelenik meg. Előszavát Krúdy Gyula írja. 1928-tól a Nyugat, 1929-től a Széphalomban publikál egy ideig Az Est-lapokban. Az Álláspontban megjelenő erotikus verse miatt eljárást indítanak ellene. 1938-ban aláírja a készülő zsidótörvény ellen tiltakozó memorandumot. 1940-ben egyik erotikus verse miatt Béke c. kötetét elkobozzák. 1941-be Ördögnyelv c. verseskötetéből a cenzúra 12 verset töröl. Baráti szálak fűzik József Attilahoz (is).