Graham Greene
Korunk bestseller írója, a legolvasottabb, és a legbaloldalibb angol író, aki mindezzel együtt letiltatta Brezsnyev pangó regnálása idején a SZU-beli megjelenéseit arra hivatkozva, hogy nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. Mármint az oroszok, a szovjet hatalom. Jó vicc.
Most újraolvasom a két obligát Greene-regényt, A csendes amerikait, és a Havannai emberünket. És emlékszem rá, a húszas éveim elején, a múlt század hetvenes éveinek közepén, mit művelt politikai magabiztosságommal, a hittel, a politikai vonatkozású álmokkal, ha voltak egyáltalán. Ekkor fogalmazódott meg elsőként, hogy a politikában semmi nem az, amit látunk, semmi nem az, amit láttatnak. Green csendes amerikaija volt a megvilágosodás, a parancs, ha látod érkezni a politikát a járdán, ugorj át a másik partra. Mindig a másikra, mint ahol a politikusok derűs teadélutánokon döntik a teát.
Az Utazások nagynénémmel hab a tortán. Az is hab a tortán, hogy Ungvári Tamás fordítja valamennyi Greene-t (már amit látok), és Ungvári fantasztikusan színes, telivér nyelvet hoz össze a Greene-regények könnyebb magyar befogadásához.
Néhány éve kerültek elő dokumentumok, Greent figyeltette az angol titkosszolgálat, a CIA és a KGB. Ez is mutatja, néhány évtizede milyen meghatározó személyiségek voltak az írók. Leveleit rendszeresen felbontotta és archiválta az FBI. Mondjuk, az is igaz, hogy nem titkosan találkozott minden balos forradalmi fazonnal, úgy mint Fidel Castroval (aki egyszerre a SZU és az USA félelmetes marionettfigurája), vagy a panamai Omar Torrijosszal (ki emlékszik rá?), a nicaraguai Ortegával.
Greene egyszerre Amerika-ellenes, egyszerre Szovjetunió-ellenes, hidegháború-ellenes. Annak ellenére, hogy vízválasztó számomra A csendes amerikai, most sokkal többet értek belőle. A csendes amerikai frissen diplomázott fiatalember, komoly elméleti fölkészültséggel, titkos diverzáns feladattal. Feladata szerint merényletek sorozatát szervezi meg ürügyül az amerikai beavatkozáshoz. A nemes cél érdekében. Greene profi – szerelmi szál itt is bonyolódik, egy ős-archaikusra belőtt kis vietnami nő, akit a csendes amerikai elszeret a narrátortól. Az ember becsukja az utolsó oldalt, eszébe jut az elmúlt tizenöt év merényletsorozata, beleborzong. A világ nem változott sokat ötvenhat év alatt. A csendes amerikai jelene 1955.
Henry Graham Greene, (1904. október 2. – 1991. április 3.), angol író, drámaíró, kritikus.
Regényei:
A számkivetett (The Man Within) 1929
The Name of Action 1930
Rumour at Nightfall 1932
Isztambuli vonat (The Stamboul Train) 1932
It's a Battlefield 1934
England Made Me 1935
A merénylet (A Gun for Sale) 1936
A brightoni szikla (Brighton Rock) 1938
Titkos megbízatás (A Confidental Agent) 1939
Hatalom és dicsőség (The Power and the Glory) 1940
A félelem minisztériuma (The Ministry of Fear) 1943
A kezdet és a vég (The Heart of the Matter) 1948
A harmadik (The Third Man) 1950
A szakítás (The End of the Affair) 1951
A csendes amerikai (The Quiet American) 1955
A vesztes mindent visz (Loser Takes All) 1955
Havannai emberünk (Our Man in Havana) 1958
Gyógyulás (A Burnt-Out Case) 1960
Szerepjátszók (The Comedians) 1965
Utazások nagynénémmel (Travels with My Aunt) 1969
A tiszteletbeli konzul (The Honorary Consul) 1973
Az emberi tényező (The Human Factor) 1978
A genfi doktor Fischer (Doctor Fisher of Geneva) 1980
Monsignor Quijote 1982
A tizedik (The Tenth Man) 1985
A kapitány és az ellenség (The Captain and the Enemy) 1988
