Spiró György
Csirkefej című drámájával, annak – a korabeli magyar színpadokon – szokatlanul "trágár" nyelvezetével botrányt okozó, ezzel egy csapásra országos hírűvé lett – író, drámaíró. De irodalmi berkekben nem vártunk a Csirkefejig. A '81-ben megjelenő Az Ikszek meghatározó történelmi, vagyis parabola-regény volt. Bénító méretek, bénító technikai tudás, irdatlan filológiai háttér, ugyanakkor a magyar regényirodalom megtermékenyítő pillanata. Két nap, két éjszaka felfaltam, aztán öt évig jártam rá vissza, mint az ínyenc a francia parfümre a női csípőcsonton. A Könyvhétre megjelent Tavaszi tárlat c. regénye az 1956 októbere utáni események és az aranyér történelmi kapcsolatáról hasonló súlyú, itt várakozik a polcon. Aggodalmamban még nem álltam neki. A megváltozott idő-forint kontinuitás határt szab a regényméreteknek.
A Kerengő című regénnyel kezdődött (1974), verseskötettel folytatódott, hihetetlennek tűnik, de a hetvenes években még vásároltam verseskönyvet, hosszú szünet után érkezett a nagy Boguslawsky-történet, a NAGY-regény: Az Ikszek, ezzel elvoltunk hosszan. Néhány év után egy tankönyv, recenzens- és kritikatankönyv, a Magániktató. A kilencvenben megjelent A Jövevényt nem láttam. Ugyan miért nem? A Kanásztánc a következő recenziókat tartalmazó Spiró-tankötet. Javasolható minden kezdő kritikus számára. Az ezt követő A jégmadár című regényt sem ismerem, de nem is olvastam róla. A Fogság várakozó állásponton a Fogság-széljegyzetekkel összepárosítva – a polcon. Hogy a Messiásokkal (2007), a Feleségversennyel (2009) hogyan, hogyan nem a jövendőben, nem tudhatni előre. A Tavaszi tárlat hasonlóképpen. Talán egy hosszabb kórházi tartózkodás, talán valami testes megbízatás, vagy talán ha néhány órával hosszabb volna a 24 óra.
Spiró György, Budapest, 1946. április 4., Kossuth-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító.
Főbb művei
1974 – Kerengő (regény)
1977 – História (versek)
1981 – Az Ikszek (regény)
1981 – Miroslav Krleža (monográfia)
1982 – A békecsászár (drámák: Hannibál; Balassi Menyhárt; Kőszegők; Káró király; A békecsászár)
1985 – Magániktató (tanulmányok,drámák)
1986 – A közép-kelet-európai dráma. A felvilágosodástól Wyspiański szintéziséig (tanulmányok)
1987 – Álmodtam neked (elbeszélések)
1987 – Csirkefej (drámák: Jeruzsálem pusztulása; Az imposztor; A kert; Esti műsor; Csirkefej)
1990 – A Jövevény (regény)
1992 – Kanásztánc (esszék, tévékritikák)
1994 – T-boy (novellák)
1997 – Mohózat (drámák: Ahogy tesszük; Legújabb Zrínyiász; Árpád-ház; Dobardan; Vircsaft; Kvartett)
1997 – Shakespeare szerepösszevonása (tanulmány)
1999 – Álmodtam neked (újabb novellákkal bővített kiadás)
2001 – A jégmadár (regény)
2002 – Honderű (drámák: Honderű, Fogadó a Nagy Kátyúhoz, Szappanopera, Elsötétítés)
2003 – Három dráma (Az imposztor, Csirkefej, Kvartett)
2003 – Koccanás (komédia)
2005 – Fogság (regény),
2006 – Fogság-Széljegyzetek
2007 – Messiások
2009 – Feleségverseny
2010 – Tavaszi tárlat
Díjai
1982 – József Attila-díj
1987 – a Kritikusok Díja (a Csirkefej című drámájáért)
1990 – Erzsébet-díj
1993 – Déry Tibor-díj
1994 – Madách Imre-díj
1997 – Szép Ernő-jutalom
1998 – A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj
2002 – Szépírók Társaságának díja (A jégmadárért)
2004 – Pro Urbe Budapest
2004 – Szép Ernő-díj
2004 – Dramaturgok díja (az Elsötétítés c. drámájáért)
2004 – a Kritikusok díja (a Koccanásért)
2005 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje – polgári tagozata kitüntetés: nemzetközileg is nagyra becsült regényírói, drámaírói és esszéírói munkásságáért
2005 – Füst Milán-díj a Fogság című regényéért
2005 – Prima díj
2006 – Kossuth-díj
2006 – AEGON Művészeti Díj
2006 – Gundel művészeti díj
2007 – Alföld-díj
2009 – Visegrádi Díj
2010 – Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj
