Onagy Zoltán

Az utolsó Móricz-tanítvány – Balázs József

2011. március. 19. - 06:09

(1944. március 19.–1997. október 13.)

A népi irodalom utolsó sóhajtása, gyorsan megfakult csillaga (ha Ficsku Palit nem számoljuk, aki népi íróként definiálja magát). Felbukkanása, tündöklése és bukása öt szűk esztendő, ami aligha elegendő az örökléthez.

Nézzük, mi ugrik be. Elsőként, hogy a Magyarok, az első könyvecske, a kisregény, ill. hosszabb elbeszélés éveken keresztül kóborolt szerkesztőségről szerkesztőségre, de olyan szerencsétlen gépeléssel készült, olyan szerencsétlen papírra (egyes sorköz, bekezdések nélkül, faltól falig, azaz papírszéltől papírszélig, átütő papírra), hogy a profi szerkesztő rápillantott az első oldalra, máris ment az el nem fogadott kéziratok borítékhalmára. Ami érthető. Az íróról nem tud semmit, a nevet nem ismeri, a címbe emelt Magyarok ölég kacifántos a hetvenes években, mi az, hogy „magyarok”?!

Aztán valami változik. Az üzemi lapnak írogató írócskából országos hírű író válik pillanatok alatt. Harminc múlt, amikor a Forrás 1975 januárjában hozza a Koportost. ’76-ban megjelenik a Magvetőnél a Magyarok, később a Fábián Bálint találkozása Istennel, s könyv alakban is a Koportos. Egy év, három regényke, ilyen a kapitalizmusban is ritkán történik, hát még a szocializmusban, ahol előbb az irodalmárnak hitet kellett tennie, hogy nem válik ellenséggé, nem kerül az imperializmus uszályába. Aztán a filmek – hasonló ritmusban. Mindhárom regénykéből film készült. Fábri Zoltán állítólag világsikert forgatott a Magyarokból, ennek utána kellene néznem.

A folyóiratok végigzengve, teleelemezve, új Móricz Zsigmond született. Ami furcsa, el lehetett olvasni. Kötelezően el kellett olvasni.

Tegnap, minthogy tudtam, ma Balázs József évforduló, alámerültem a pincébe, mert Balázs József régen dobozban. Nincs külön oka, nem kétkilós könyvek, nem foglalnának sok helyet a számukra szabott térből, de egyik tapétázáskor úgy gondolhattam, dobozba és le, mert aligha kerül kézbe újra. És lám. Egyedül a Magyarok bukkant elő, Új termés sorozat, Magvető, két felismerhető dobozban, pedig nem a szólókönyveket, hanem azt keresem, amelyben együtt jelent meg a három kisregény. Hát mit mondjak. Egyszerű darab. Semmi flikk-flakk. Semmi ötlet. Natúr, valóságos, föld és természetszag mindenütt. Hang leengedve térdig. Szenvedéstörténet nagybőgőre. Kisember, ahogy néz ki a gödörből, és kisember módján gondol a világra.

Azután Balázs József megbetegszik. Kilencvenhétben hal meg, ekkor már senki nem tudja róla, mi van, hol van, hol tart. Ennyi az egész. A három könyv. És a melléklet-kötetek.

Ha tíz évvel korábban indít, jobban jár. Talán. Hatvanöt jó évszám a magyar irodalomban. Akkor tizenöt év jut, hogy maradandót írjon. A hetvenöt nagy késés, mert ’78-ban lavinaként zúdul be Esterházy prózája, elsodor mindent. Előbb a Fancsikó és Pintával, később évente újabb novellákkal, regényekkel (előtte, hogy a helyzetet nehezítse, belép a Tandori-líra, később a Tandori-epika), megváltozik a súlypontozás, aki addig úgy gondolta, a móriczi próza életképes, mintaként használható, meg lehet élni belőle, csalódnia kell. Csalódik is.

Valamelyik televízió, talán a Duna, műsorra tűzhetné az egyik filmet. Érdekelne, ugyanennyire elmúlt-e a filmhang, a filmhatás, mint a szövegé. Ott hevernek-e együtt – a kosár mellett.

A képen a karcsú írói véna okán politikussá avanzsált fiatal Lezsák mellett látható:
Balázs József, Gál Farkas, Goór Imre, Hideg Antal, Kovács István, Pintér Lajos, Utassy József, Tornai József.
Ülnek: Szekér Endre, Hatvani Dániel, Buda Ferenc (guggol), Zám Tibor

Balázs József (Vitka, 1944. március 19. – Budapest, 1997. október 13.) József Attila-díjas író, dramaturg

Művei

Magyarok. (Regény, 1975)
Koportos. (Kisregény, 1976)
Fábián Bálint találkozása Istennel. (Regény, 1976) (Széphalom Könyvműhely, 2005.)
Szeretők és szerelmesek. (Regény, 1978)
Az eltévedt tank. (Elbeszélések, 1983)
A homok vándorai. (Dráma, 1983)

Műveiből készült filmek

Magyarok. Rendező: Fábri Zoltán, (1978)
Fábián Bálint találkozása Istennel. Rendező: Fábri Zoltán, (1980)
Koportos. Rendező: Gyarmathy Lívia, (1979)
Ők ketten. Rendező: Mészáros Márta; további társszerzők: Bereményi Géza, Kóorody Ildikó. (1977) Szívzűr. Rendező: Böszörményi Géza; további társszerző: Gulyás Péter Pál. (1981)
Az asszony. (Történet) Rendező: Erdélyi László, Zsigmond Dezső. (1995)

Díjai