Pintér Lajos
Első versei 1972-ben jelentek meg a Tiszatájban, tizenkilenc éves ekkor, korai indulás. Az ELTE BTK Jelenlét című irodalmi folyóiratának alapító szerkesztője, 1976-tól a Forrás szerkesztője, főmunkatársa. 16 önálló kötete jelent meg (és apróságok megszámolhatatlanul). Amikor a március huszadikán ötvennyolc éves Pintér Lajos megjelentette a Fehéringes folyók című verseskötetét, mélyen az ántivilágban, messze az átkosban, 1975-ben, még voltak verset olvasó olvasók. Sőt kifejezett versrajongókat láttunk magunk körül. A vers nem verselt, beszélt a hetvenes években. Egy verseskötet olyanformán kommunikált napi szinten a kedves magyar olvasóval, mint manapság a bulvár, miként teszik azt szakmányban a kereskedelmi televíziók bulvárszakemberei. Ebben az egymást követő oktatási rendszerek eredménye érhető tetten. Komoly feladat, komoly erőfeszítést kívánhatott tőlük, amíg újra eljutottunk a száz példányban kiadott verseskönyvekig.
A kedves olvasó néhány évtizede még figyelt kedves költőkre, követte a folyóirat-megjelenéseket. Egyszerre több ezer ember jegyezte meg Pintér Lajos nevét a Fehéringes folyók miatt. Érdekes. Érdekes világ volt. A költők a verseken át üzentek a népnek, az olvasónak, az országnak. A hatalomnak is, bár nekik szordínóban. Szótagon bévülre szorítva az üzenet, és csak az értette, akinek jutott fül hozzá, mert látni nem lehetett őket, csak hallani. A fül pedig versek által kupálódott, finomodott. A fül ilyen.
Egyetlenszer történt meg, hogy költő (Nagy Gáspár) mindenki számára láthatóvá tette NI-végződésű verssoraival az üzenetet, lett is égszakadás, földindulás, az érintetteket szétkergette a mord hatalom, és sajtókampányt indított, hogy a NI valójában NInivére utal. De nem hitt nekik senki. A történetben nem a véletlenek játéka, hogy a két költő barát és harcostárs, kezdőként együtt járnak a "Kormos-egyetemre".
Érdekes lesz megfigyelni a folyamatot, hogyan történik a következő diktatúrában vers és versértés nélkül. Talán Amerika példa ebben is, érkeznek a törzsi dalnokok a könnyen értelmezhető hadi csasztuskákkal, a protest song, a Joan Baez-ek, Dylan-ek, az űrt kitölti egy új kultúra másféle költészete.
Pintér Lajos, Szeged, 1953. március 20. 1976-tól a Forrás című irodalmi folyóirat szerkesztője, főmunkatársa.
És amit Pintér Lajos említendőnek ítél honlapján: http://pinterlajos.uw.hu/index1.html
Született: Szeged, 1953. március 20.
Szülei: Pintér Lajos, Csernus Rozália.
Nős, felesége Major Éva, 1976.
Gyermekei: Lajos, 1979, András, 1981.
Tanulmányai: Általános és középiskolai tanulmányait „szülei városában”, Csongrádon végezte. A Batsányi János Gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–76-ig az ELTE BTK, magyar-népművelés szakán tanult, tagja volt az Eötvös Kollégiumnak.
Életmű: Első versei 1972-ben jelentek meg a Tiszatájban. Az ELTE BTK Jelenlét című irodalmi folyóiratának alapító szerkesztője, 1976-tól a Forrás című irodalmi folyóirat szerkesztője, főmunkatársa. 16 önálló kötete mellett (lásd részletesebben) versei, írásai megjelentek a Szép Versekben (1978, 1979, 1986, 1989, 1990, 1993) és számos folyóiratban, többek között az Árgusban, a Forrásban, a Kortársban, a Tiszatájban és az Új Forrásban. Szerkesztésében jelent meg Radnóti Miklós válogatott versei című kötet a Magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban (Kozmosz Könyvek, 1979.). Rajz őszi tűzfalon című képversét iskolai tankönyvekben is megtalálhatjuk: Irodalom az általános iskolák 2. osztálya számára (szerk.: Zsolnai József, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1987-től); Hétszínvirág. Olvasókönyv az általános iskolák 3. osztálya számára (Gyermekrajz őszi tűzfalon címmel, Apáczai Kiadó, 2001-től); Irodalom az általános iskolák 8. osztálya számára (Gyerekrajz őszi tűzfalon címmel, szerk: Dobcsányi Ferenc, Nemzeti Tankönykiadó, 1993-tól).
Díjak, kitüntetések:
Móra Könyvkiadó Nívódíja (1979),
József Attila-díj (1983),
Radnóti Miklós-díj (1985),
Bács-Kiskun Megye Művészeti-díja (1987, 1996)
Eötvös Kollégiumért Emlékérem (1995)
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1995)
Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevele (1998)
Tekintet-díj (1999),
Csongrád Város Díszpolgára (1999)
Munkahely:
Forrás Szerkesztőség, 6000 Kecskemét, Katona József tér 8.
Levélcím: 6001 Kecskemét, Postafiók 69.
Lakcím:
6000 Kecskemét, Nyíri út 57.
