Könyvek karácsonyra 4.

Terék Anna, Böszörményi Zoltán, Pál Dániel Levente, Varga Melinda és Péczely Dóra

Milyen könyvet ajándékoz karácsonyra? Mit olvas az ünnepek alatt? Miért éppen azt?

Böszörményi Zoltán író, költő, az Irodalmi Jelen főszerkesztője: Meleg karácsonyunk lesz idén is. Pálmafák, banánültetvények, mangó- és kenyérfák árnyékában. Egész nyáron éheztem a szóra. Sok mindent terveztem. Elsőként Ámosz Oz regényét, a Szeretetről, sötétségről címűt választottam ki. De asztalomon van Fitzgerald Az Édentől messze című munkája is. Nádas Párhuzamos történetek című regényét évekkel ezelőtt átfutottam. Szeretném nyugodtan, galopp nélkül újraolvasni. Panna lányom velem van Barbadoson, vele is foglalkoznom kell. De az éjszakák hosszúak, el tudok mélyedni a nyomtatott betűrengetegben.

A karácsonyi könyvajándékokat már kiosztottam. Verskötetemből, a Katedrális az örök télnek-ből adtam barátaimnak, mielőtt elrepültem a kontinensről. Nagyálmos Ildikónak a napokban jelenik meg gyermekvers-kötete, a Panna második könyve. Tervezem, hogy ezekből is eljut néhány példány Panna lányom barátnőinek.

Pál Dániel Levente költő, az ELTE Eötvös Kiadó főszerkesztője, a Prae/prae.hu főszerkesztő-helyettese: Az ajándékokkal mindig bajban vagyok, elfelejtem, ki mit kért, az utolsó pillanatra hagyom, vagy valami egészen mást sokkal jobb ajándéknak gondolok, mint amit kértek tőlem. Öcsém például a Latin-Amerika 1750–1840 (L'Harmattan) című könyvet kapja – ezt névnapjára ígértem, de helyette egy üveg pálinkával „leptem meg”. Aztán egészen biztos, hogy sok fa alatt, vagy egy fa alatt sok csomagolásban lesz ott az általunk kiadott A világhálóba keveredett ember (Veszelszki Ágnes szerk.), mely amellett, hogy egy átfogó és szuper könyv a „Hogyan változtatta meg az internet az Ön gondolkodását?” témakörben, remek karácsonyi ajándék is. A kiadás során ezt is figyelembe vettük: könnyen csomagolható, de ha mégsem, akkor meztelenül is gusztusosan mutat a fa alatt, különösen az energiatakarékos karácsonyi izzósor játékosan villogó fényeiben érvényesül (természetesen kipróbáltuk a szemleívvel!).  

Olvasni három könyvet tervezek, felváltva vagy akárhogyan. Az egyik Jászberényi Sándor Az ördög egy fekete kutya (Kalligram) című novelláskötete – ezeket a szövegeket már évek óta több változatban olvastam, kommentáltam, de könyvként, igazi könyvként is el akarom, és el is fogom olvasni. A másik Max Brooks World War Z-je (Crown Publishing), melyet egy hosszú repülőútra vettem önparáztatás céljából, aztán amikor a kezemhez ragadt, beláttam, hogy idén ez a legjobb könyv, amivel találkoztam: érdemes újrázni nyugodt körülmények között. A harmadik pedig Ferenc pápa füveskönyve (Európa, édesapám fordításában), melyben például ilyen ütős és igaz mondatok vannak: „Az emlékezettel való ügyeskedés soha nem ártatlan, sokkal inkább tisztességtelen. (Mise az oktatásért, 2005. április 6.)” 

Péczely Dóra kritikus, a Tilos az Á Könyvek főszerkesztője: Gondolom, nem árulok el nagy titkot: karácsonyra sok könyvet szoktam ajándékozni. Bár időnként próbálok úgy tenni, mintha nem könyvet tudnék és szeretnék legjobban a karácsonyfa alá csempészni angyalként, de aztán mindig megbánom, és a nagynénik és unokahúgok is hiányolják az általam kimazsolázott friss könyveket a végtelennek tűnő kínálatból. A legkisebbek Egy kupac kuflit kapnak Dániel Andrástól; a kisiskolások a Torzonborz, a rablót; a kiskamaszok az Időfutár második részét, akiknek már olvasták, a Millennium expresszt Dávid Ádámtól; a nagyszülők Bereményi Gézától a Vadnai Bébit vagy Esterházy Pétertől az Egyszerű történet vessző száz oldal címűt, anyukám Darvasi László-rajongóként a szerző legújabb könyvét, A 3 emeletes mesekönyvet ráadásként. És több barátomat fogom meglepni John Greentől a Csillagainkban a hiba című, lenyűgöző ifjúsági regénnyel, melynek hősei rákbeteg kamaszok.

Mivel lassan végére érek Jonathan Franzen Szabadság című könyvének, ideje lesz belekezdeni a sok barátom által jobbnak tartott testvérkönyvbe, a Javítások címűbe, amit remélhetőleg a karácsonyfa alatt fogok találni. Lenyűgözött Franzen részletgazdag stílusa, a hétköznapi játszmák útvesztőinek megírása, de a családi regény műfaja egyébként is a gyengém. Ahogyan a különleges krimiket is nagyon szeretem, szóval Borisz Akunyintól a Színház az egész világ is az ágyam mellé sorjádzik olvasásra. Harmadikként pedig egy jó vaskos ifjúsági regény kerül terítékre, ami ugyan két éve már, hogy megjelent, de most jött el a közös időnk: Timothée de Fombelle-től a Vango című regény fog a harmincas évek Párizsába repíteni.

Terék Anna költő: Idén az egyik karácsonyi ajándékom Hozleiter Fanny Mosolyka Te döntesz című könyve lesz. Azt hiszem, ez a könyv jót tud tenni mindenkivel. Valahogy olyan, mint egy feloldozás, mint egy beavatás. Hiszen a legtöbb ember fél attól, amit nem tud azonnal megérteni, amit nem tud kapásból átérezni. És a legtöbb félelem arra késztet bennünket, hogy elzárkózzunk, ne nézzünk oda, ne gondoljunk bele. Nehogy elkapjuk azt, amit látunk. Félünk a betegségektől, a fogyatékosságtól, a korlátoktól, pedig nem kéne. Hiszen egyik ember sem tökéletes, valahol mindnyájunknak megvan a saját fogyatékossága, korlátja, csak nem mindig annyira szembetűnőek, mint mikor valaki tolókocsival kell közlekedjen. S ha jobban belegondolunk, van attól sokkal, de sokkal rosszabb, mint mikor valaki nem tudja használni az izmait, de imád élni. Hozleiter Fanny Mosolyka viszont olyan biztos kézzel, akkora szeretettel vezeti az olvasót, hogy el tudja érni, hogy az ember felszabaduljon, ne féljen, sőt, legyen bátran kíváncsi. Egy kíváncsi ember sokkal könnyebben ért meg másokat, képzeli bele magát valaki más helyébe, helyzetébe, életébe, korlátaiba és határtalan életerejébe. S talán ez is a legfontosabb, hogy kíváncsiak legyünk a másikra, figyeljünk, tanuljunk egymástól, kapjunk és adjunk valamit cserébe. Néha elég csak egy mosoly. Ez a könyv nem csak segít megtanulni átkeretezni a problémáinkat, nemcsak a küzdést szelídíti meg, de valóban felszabadít és átragaszt ránk egy nagy adag életerőt, jókedvet, pozitív gondolkodást, s teszi ezt könnyedén, hiszen a legfőbb üzenete az életszeretet. Ajánlom mindenkinek.

Az ünnepek alatt a Háború és békét fogom olvasni. Szeptember óta olvasom már, és örülök, hogy ilyen hosszú, mert egyelőre kitolódik az az érzés, mikor az ember elolvas egy jó könyvet, és utána sajnálja, hogy véget ért, mert olyan jó lenne tovább olvasni. Bár már olyan hosszú ideje olvasom, hogy az életem szerves részévé vált, s nem tudom, mekkora hiány marad majd bennem, miután a végére értem és nem lesz az a megnyugtató érzés, hogy hátravan még belőle legalább két kötetnyi.

Varga Melinda költő, újságíró, az Irodalmi Jelen munkatársa: A karácsonynál talán csak a szilveszter kellemetlenebb ünnep, mert óhatatlanul eszembe juttatja azt, amiről hétköznapokon megfeledkezem: magányos vagyok. Érdekes módon ez máskor nem zavar, de ilyenkor minden sötét gondolat eszembe jut a magánnyal kapcsolatban.  Hogy kevésbé érezzem rosszul magam, szűk családi körben édesanyámmal, nagyszüleimmel töltöm el a szentestét és néhány éve az újesztendőt is, mert tudom, nekik fontos vagyok, és a szeretet ünnepe az valóban a szeretetről szól.  Szerintem ennél nagyobb ajándék nem kell. Nem vagyok az ajándékozás híve, gyűlölök minden karácsonyi csillogást, túlzást, felhajtást, ezért nem vásárolok még csak könyvet sem.

Gyerekismerőseim nincsenek, ha lennének, talán nekik vennék valami színes, izgalmas gyermekkönyvet. Mivel ilyen búvalbélelt vagyok ebben a néhány napban, igyekszem valami könnyedebbet olvasni. Valószínűleg előveszem újra Muszka Sándor barátom Sanyi báját vagy György Attila székely állatait vagy macskás könyvét, de Orbán János Dénes Alkalmi mesék idegbeteg fölnőtteknek vagy a Sándor vagyok én is könyvei is kiváló hangulatjavítók, na meg Rejtő Jenő. Eléggé hosszasak ezek a téli ünnepek, de hátha ezúttal kissé gyorsabban fog telni az idő.

A Pál Dániel Leventéről készült kép eredetijét Bach Máté, a Péczely Dórát ábrázoló fotót pedig Szöllősi Mátyás készítette.

Várjuk olvasóink hozzászólásait arról, hogy Önök mit ajándékoznak karácsonyra, és mit olvasnak az ünnepek alatt!