Három nap Könyv
A könyvszalon fő helyszíne a Győri Nemzeti Színház volt, itt három napig reggeltől estig több ezren rohantak előadásról előadásra, vagy olvasgattak ráérősen, fürkészték a kiadók kínálatát és elemezték az előző könyvbemutatókat. A megnyitón dr. Somogyi Tivadar alpolgármester arról beszélt: a helyiek könyv iránti szenvedélyét mutatja, hogy a tavalyi rendezvénynek mintegy 30 ezer látogatója volt. A könyvszalon szerzői – Várady Szabolcs, Háy János, Czigány György, Szentmihályi Szabó Péter, Kiss Judit Ágnes, Horváth Viktor, Bán Mór, Kádár Annamária, Frei Tamás, Bárdos András, Vámos Miklós, Veiszer Alinda, D. Tóth Kriszta és mások – között számos győrivel is találkozhatott a közönség, például Villányi Lászlóval vagy Werner Krisztinával, aki a tavalyi szalon beszélgetéseit gyűjtötte kötetbe.
A száz éve született Weöres Sándorra emlékeztek a rendezvény nulladik napján: a kicsik versjátszóházban táncoltak bóbitával, este pedig Gryllus Dániel, Szirtes Edina Mókus és Seress Zoltán adott koncertet, a műsor – A teljesség felé – annak a filozófiai kötetnek a címét viselte, amelyet a költő mesterének, Hamvas Bélának ajánlott.
A szalon idei Alkotói Díját Lackfi János költő, író, műfordító kapta. A díjazott – „Irodalmilag halmozottan hátrányos, vagy előnyös helyzetből származom, ami egy idő után ugyanaz” – utalt szüleire, akik mindketten írók, költők (Mezey Katalin és Oláh János), és komposztálóhoz hasonlította az irodalmat, mely a világ selejtjéből készít új világot. A vele beszélgető Antall István szerint a díjazott személyisége legalább annyira lehengerlő, mint a költészete, egyszerre tud megríkatni, és zsonglőre maradni a szónak.
A legtöbben a Nizzában élő Frei Tamásra voltak kíváncsiak, akinek legújabb könyve egy hónapja jelent meg 2015 címmel. Több mint hétszáz érdeklődő hallgatta végig – ennyien fértek be a színházterembe – beszélgetését Simon Róbert Balázs alpolgármesterrel. A szerző úgy vélte sikerének titkáról, hogy Magyarországon új műfajt képvisel, thrillerjei kitalált szereplőkkel, de valós helyszínekre röpítik el az olvasókat. A szalonon több tévés is szerepelt könyvével, Bárdos András például leszögezte, műveit nem szépirodalomnak, inkább lektűröknek nevezi. Vámos Miklós novelláiról mesélt, nagyon jó műfajnak tartja, „de a kiadók azt hiszik, hogy ezt önök nem szeretik” – fogalmazott.
Czigány György költő – aki egyébként a megyei könyvtár regisztrált olvasója – két legújabb könyvét (Zsoltár – Vers és vers-háttér és Révfalu álom) mutatta be. A magyar művészeti élet reneszánsz személyisége ma is a költészetnek él, év végén jelenik meg 30. kötete Kalitkám is madár címmel, mely összes versét tartalmazza. A költő tizenkét évig Győrött élt, gyakran látogat vissza szeretett városába; mint mondta, Révfalu a világmindenséget jelentette számára. A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár igazgató-helyettesével, dr. Horváth Józseffel beszélgettek többek között arról, megél-e ma a vers az utcazajban. A válasz szerencsére még mindig ’igen’.
A Győri Könyvszalonon bemutatták a Műhely folyóirat legújabb, tematikus számát, amelyet egyetlen alkotásnak, Giovanni Segantini egy képének szenteltek. A modern festészet meghatározó alakjának – jelentőségét Picassóhoz és Kandinszkijhez hasonlítják – e műve, amelyet a Győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban őriznek, számos esszét, verset, prózát inspirált, például Czigány György, Pátkai Tivadar vagy Tőzsér Árpád tollából.
Dr. Horváth Sándor Domokos, a szervező megyei könyvtár igazgatója elmondta, hogy két nyertes NKA-pályázat révén nyújthatták meg egy nappal a most tizenharmadik alkalommal megrendezett könyvszalont; ha jövőre is sikerül többletforráshoz jutniuk, négy napot tudnak kitölteni színvonalas programokkal.
Szerző és fotók: Zoljánszky Alexandra
