Sárbogárdi Jolán radikális jósága
Hiába figyelmeztet előrelátóan a szerkesztőm, hogy próbáljak időben érkezni, mert várhatóan sokan lesznek, mire beesek a Petőfi Irodalmi Múzeumba, kis túlzással éppen csak a lépcsőn nem ülnek. Az ünneplő tömegben hol Esterházy Péter, hol meg Spiró György arca tűnik fel, és bár bánom, hogy nem sikerült közelebb kerülni a színpadhoz, látom, hogy mások mellett Garaczi László, Grecsó Krisztián, Kovács András Ferenc, Németh Gábor vagy Petőcz András szintén kiszorult a PIM nagyterméből. Kivetítőkön azért nyomon lehet követni az eseményeket, sőt beljebb is lehet tolakodni, ha nagyon akarja az ember…
Parti Nagy Lajos meghatódva a Petőfi Irodalmi Múzeumban (Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum)
Parti Nagy Lajos hatvanéves, ünneplik költői, drámaírói, írói, műfordítói munkásságát. Sajátos, jellegzetes nyelvezetet teremtett írásaiban, a Kossuth-díj csak egy a számtalan elismerés közül, amelyben részesült. Ha róla van szó, pályatársai és tisztelői nem fukarkodnak a méltató szavakkal. Emlékszem, nekem is meghatározó élmény volt elsőször Parti Nagyot olvasni, rögtön a Hősöm terével, első nagyregényével kezdtem, pedig amikor a könyvet megírta, jelentős költői és drámaírói életmű állt már mögötte.
A születésnapi est házigazdája a szervező Magvető Kiadót képviselő Szegő János. Az ünnepeltet egy sor neves kolléga, író, költő, illetve színész és zenész köszönti: Dés László zeneszerző és Lukács Miklós cimbalomművész természetesen zenével, az író-költő pályatársak pedig felolvasással, Esterházy Péter például a tőle megszokott nyelvi bravúrokkal. Parti Nagy Lajos életének több állomása is szóba jön, így a szülőváros, Szekszárd, a gyermekkor helyszíne, Tolna, vagy az egyetemi éveiben otthonául szolgáló Pécs. Závada Pál, mint az egyik legjobb barát és mint a szociológia tudományában is jártas író beszél a családi háttérről, a sváb származásról, a dunai hajós nagyapáról.
Köszöntők között (Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum)
A Jelenkor főszerkesztője, Ágoston Zoltán a közös munkát eleveníti fel, azt az időszakot, amikor Parti Nagy a pécsi folyóiratnál dolgozott. Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója szintén megemlékezik egykori munkakapcsolatukról, az olvasópróbákról, amikor a színészek nagyokat derültek Parti Nagy fanyar humorú szövegein, aki bár végigülte ezeket a próbákat, végig csendben volt és közönyösen nézett maga elé – külső szemlélő nehezen állapította volna meg, hogy ő a darab írója.
Radnóti Sándor az író húsz évvel korábbi, Závada Pál lakásán tartott, családiasabb hangulatú születésnapját említi, amelyen a mostaninál jóval kevesebben vettek részt. Az irodalomtörténész beszél még arról, hogy a kortárs magyar írók közül Parti Nagy Lajos foglalkozik a legtöbbet a közélettel, még ha azt nem is mindig a hagyományos értelemben teszi, illetve kijelenti barátjáról, hogy jó ember. Nem egyszerűen rendes, mert rendes emberből rengeteg akad, hanem jó, sőt a költészetét a radikális jóság mozgatja.
Ajándékozás
Az esten verset mond többek között Bertók László, illetve a már emlegetett Závada Pál fia, Závada Péter, a színésznő Bíró Kriszta pedig felolvassa Terézia Mora, a Parti Nagyot németre fordító írónő külhonból küldött üzenetét. A szövegeket hallgatva mintha Sárbogárdi Jolán is jelen lenne, az író korábbi álneve ugyanis többször szóba kerül. Végül természetesen megszólal maga az ünnepelt is, aki a rengeteg méltatás, jókívánság és ajándék után érthető módon rövidre fogja a mondanivalóját: egyszerűen köszöni szépen mindenkinek!
Szarka Károly
Fotók: Petőfi Irodalmi Múzeum, Gál Csaba
