Középkori valóságshow a színpadon

Középkor és valóságshow, musical és ezerarcú halál, irónia és líra – ellentétek, amelyek jól megférnek a Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb produkciójában. A nemzetközileg is elismert társulat a most induló idényben is gazdag kínálattal várja közönségét.

Középkori valóságshow a színpadon

Mihai Măniuţiu, a Kolozsvári Lucian Blaga Nemzeti Színház igazgatója nem először dolgozik együtt a magyar társulattal, a közismert művész neve biztosíték arra, hogy nem mindennapi előadást láthat a közönség. A rendező ezúttal középkori művet, Johannes von Tepl A földműves és a halál című darabját állította színpadra,  szövegét – mely eddig még nem volt meg magyarul – Visky András fordította.

A tizenötödik századi művet mai kontextusba helyezi a rendező: a cselekmény kerete egy valósághow. A főszereplő, K. Showman – akit Dimény Áron alakít –, a magánéletét, de még igazi nevét is titokban tartó médiaceleb (televíziós műsorvezető és producer) felesége hirtelen elvesztése után elhatározza, hogy valóságshowjának témája ezúttal saját halála lesz, ezért utolsó műsora anyagául Johannes von Tepl A földműves és a halál című művét választja. Végig azon izgulunk, hogy valóban megöli-e magát a főszereplő vagy sem, mintha egy képernyő előtt várnánk valami szenzációra. A rendezői koncepció rádöbbent arra, mennyire hatása alatt vagyunk a médiának. A nagy nézőszámú tévéadások semmit sem tartanak tiszteletben, egyetlen céljuk a minél több néző, betelefonáló. Az értékek megsemmisülését, az érzelmi világ kiüresedését ellenpontozza a főszereplő őszinte szembesülése a halállal.

Sokféle arcát mutatva jelenik meg K. előtt a halál, hol lerongyolódva, az enyészetet idézve, hol elegáns öltözetben, vidáman mesél arról, milyen a mennyország; máskor angyalarccal hirdeti a végső szabadságot vagy csábító női alakban ölt testet, de a  konklúzió mindig ugyanaz: senki sem menekülhet előle. A komorságot egy-egy vidám, humoros jelenet – mint A beszélő néma halál színpadi játéka, Kézdi Imola alakításában –, illetve zenés-táncos betét oldja. Az előadás zenéjét Şerban Ursachi szerezte, a koreográfia pedig Vava Ştefănescu munkája.  A tévéstúdiók high-tech világát idéző színpadképet Adrian Damian alkotta, a produkció dramaturgja Visky András. Az előadásban elhangzó eredeti daloknak Jónás Tamás és Visky András írta a szövegét.

A halálkülönböző arcaiban Váta Loránd, Györgyjakab Enikő, Kató Emőke, Vindis Andrea, Kézdi Imola, Albert Csilla, Farkas Loránd, Sinkó Ferenc, Varga Csilla, Orbán Attila, Csutak Réka, Viola Gábor, Laczó Júlia, Kántor Melinda, Sigmond Rita, Marosán Csaba és Imre Éva színművészeket láthatjuk, a kameramant Balla Szabolcs alakítja.  

Kortárs írók a színpadon

Az évadkezdést megelőző sajtótájékoztatón az intézmény igazgatója, Tompa Gábor örömmel jelentette be: a 2013/2014-es idényben kilenc bemutató, valamint néhány felújítás, színházfesztivál és kortárs irodalmi rendezvény várja az érdeklődőket, ezen kívül pedig többször  vendégszerepelnek  külföldön is.  

Az első nagyszínpadi bemutatón, október 16-án Michal Dočekal, a Prágai Nemzeti Színház művészeti igazgatójának rendezésében láthatjuk a Bohumil Hrabal Őfelsége pincére voltam című regényéből készült színpadi adaptációt. Az előadás a négyéves Európai Színházi Uniós projekt, a The Fallen Angel of History része, amelynek során a tagszínházak produkciói a száz éve kirobbant első világháború földrajzi és politikai következményeire reflektálnak. A programsorozat keretében 2014 februárjában mutatja be a színház a nagyszínpadon Miroslav Krleža Léda című darabját, Robert Raponja rendezésében.

Egy másik UTE-projektbe illeszkedik a Szputnyik Hajózási Társaság Social Error. Az utolsó ember… Bodó Viktor rendezte előadása november 3-án és 4-én. Ugyancsak nagyszínpadi feldolgozás Roger Vitrac Victor, avagy a gyermekuralom című szürrealista drámája, amelyet Silviu Purcărete rendez. Dragoş Galgoţiu viszi színreStephen Sondheim  Sweeney Todd című musicaljét, Albu István pedig az Élektra történetet feldolgozó amerikai szerzőpáros, Stephanie Robinson és Theodore Shank Serena in X-tremis című darabját rendezi meg.

A stúdióteremben októberben, a Kolozsvári Lucian Blaga Nemzeti Színház által szervezett George Banu Nemzetközi Találkozó keretében lesz a premierje a Johannes von Tepl szövege alapján készült A földműves és a halál című darabnak, melynek szeptember 8-i, telt házas előbemutatójáról fentebb beszámoltunk. Ugyanitt kortárs írók műveit is bemutatják: Demény Péter Bolero című drámáját Albu István viszi színre, Urbán András vajdasági rendező pedig egy kortárs orosz szerző, Alekszandr Ivanovics Vvegyenszkij Ivanovék karácsonya című darabját állítja színpadra. A Születésnap nagy sikerű rendezője, Robert Woodruff Caravaggio címmel készít előadást.

A repertoáron tartott produkciók közül a Visszaszületés és a Ványa bácsi az idei évadban új szereposztással kerül műsorra, előbbi a George Banu Nemzetközi Találkozón, a Ványa bácsi pedig decemberben.

Az új évadban gazdag irodalmi kiegészítő programokat is szervez Visky András, a színház művészeti igazgatója. Az intézmény meghívottjai között olyan ismert, kortárs alkotók szerepelnek, mint Esterházy Péter, György Péter vagy Dragomán György, de lesz koncert, felolvasószínház és filmvetítés is.

Az igazgató beszámolt a Kolozsvári Állami Magyar Színház nyári tevékenységéről is. A múlt évad végén a Leonce és Léna Geissenben vendégszerepelt, majd huszonnégy alkalommal játszotta a társulat az Übü királyt a 67. Avignoni Színházi Fesztiválon. Az előadás nagy sikerének köszönhetően várhatóan 25-30 franciaországi színházban turnézik a közeljövőben ez a produkció.

Tompa hangsúlyozta: húsz évvel ezelőtt, 1993. szeptemberében a Kolozsvári Állami Magyar Színház történetében először vendégszerepelt Nagy-Britanniában, Eugène Ionesco A kopasz énekesnő című darabját mutatták be Londonban, Glasgowban, Derryben, Leedsben és Oxfordban. E produkciójukataz év legjobb külföldi előadásának választották az angol kritikusok. A turné sikere ráirányította a nemzetközi színházi szakma figyelmét a Kolozsvári Színházra. A nemzetközi kapcsolatok alakulásában a legfontosabb mozzanat az volt, amikor a Kolozsvári Állami Magyar Színház 2008-ban az Európai Színházi Unió tagja lett. A kétévente megszervezett INTERFERENCIÁK Nemzetközi Színházi Fesztivál, a gyakori külföldi vendégelőadások és a színház külföldi fesztiválszereplései és turnéi egyaránt azt jelzik, hogy Kolozsvár a nemzetközi színház fontos központja.

Varga Melinda