Madarakból lettek

A cigány irodalomról kevés szó esik, a témában bármilyen kiadvány, kutatás vagy előadás hiánypótlónak mondható. Egy ilyen, a szakmán kívülieket is megszólító előadássorozatba vágott bele az Országos Idegennyelvű Könyvtár. Érdeklődők szerencsére akadnak, D. Magyari Imre újságíró pedig lelkesen beszél a cigány folklórról, dalokról, balladákról és mesékről. Az elején Jónás Judit színművész olvas fel egy eredetmondát, amelyből kiderül, hogy a cigányok madarakból lettek – egyértelmű utalás ez a vándorló életmódra és a szabadságszeretetre. D. Magyari tisztázza a cigány irodalom fogalmát: ide tartozik minden olyan szöveg, amelyet cigány szerző bármilyen nyelven írt, illetve azok a szövegek, amelyeket – nemzetiségtől függetlenül – cigány nyelven írt valaki.

Jónás Judit

D. Magyari szerint az előítéletek nehezítik a cigány irodalom helyzetét, sokat elmond a közhangulatról, hogy a mai magyar Parlamentben a Jobbik révén jelen vannak a szélsőjobboldali gondolatok. Az előítéletek, bár a bő egyórás előadásban nincs túl sok idő ezek teljes körű megtárgyalására, már a Kádár-rendszerben is politikai támogatást kaptak. Az MSZMP KB határozata alapján a cigányokat nem tekintették önálló nemzetiségnek, beolvasztásukra, asszimilációjukra törekedtek. Ez ellen harcolt a cigány polgárjogi mozgalom Bari Károllyal, Daróczi Ágnessel, Lakatos Menyhérttel az élen. Jellemző a kor szellemére, hogy Barit politikai tartalmú szövegeiért börtönbüntetésre ítélték.

D. Magyari Imre

Nem segítettek Vekerdi József publikációi sem: a nyelvész a cigányok igénytelenségére és hagyománytalanságára hívta fel a figyelmet, olyan igaztalan állításokat hangoztatva, hogy a nyelvük mindössze 1200 szóból áll. A cigányságot etnikai kisebbségként – későbbi szóhasználattal nemzetiségként – csak a rendszerváltás után ismerték el, ami az előítéleteket nyilván nem tudta megszüntetni. A témával foglalkozók számára azonban közismert tény a cigány folklór gazdagsága, amelyre hatott ugyan más népek, hazánkban elsősorban a magyarság kultúrája, de azokból viszonylag kevés elemet vett át. Hogy világszinten létezik egységes cigány nemzet, azt azonban D. Magyari sem meri kijelenteni.

Az est közönsége

A cigányok Magyarországon először a 15. században jelentek meg nagyobb számban. Kevésbé ismertek a nemzetiségen belüli, kultúrájukban, nyelvükben egymástól többé-kevésbé eltérő csoportok. A legrégebb óta itt élő, magyarul beszélő cigányok a romungrók, rajtuk kívül megkülönböztethetők még a beás cigányok, akik archaikus roma nyelven beszélnek, és az oláhcigányok, akik lovári és más nyelvjárásokat használnak. A cigány kultúrával kapcsolatos komolyabb gyűjtések a 19. század végén kezdődtek. Ebben a témában jelentősek Hermann Antal néprajzi, Bartók és Kodály zenei gyűjteményei, a 20. század népi írói mozgalma viszont inkább a magyar parasztságra koncentrált. A már említett Bari Károly – versei mellett – tanulmányaival, gyűjtéseivel sokat tett a cigány folklór megőrzéséért és közvetítéséért, ahogy például Choli Daróczi József is.

A műsor betekintést adott a cigány folklór gazdagságába

A hazai irodalomtudomány viszont D. Magyari szerint keveset foglalkozott és foglalkozik a kultúránk részének tekintendő cigány irodalommal. Bár ellenpélda erre Budapesten többek között Szuhay Péter, Pécsen a 30Y zenekar énekes-dalszerzőjeként is ismert Beck Zoltán vagy Debrecenben Lapis József munkássága. Kevesen tudnának azonban Jónás Tamáson kívül más, rendszeresen publikáló cigány költőt vagy írót említeni, az OIK és D. Magyari célja ezért rávilágítani a cigány irodalom többi képviselőjének, a költők közül Balázs János, Kovács József Hontalan vagy Szepesi Attila, a prózaírók közül Holdosi József, Lakatos Menyhért, Osztojkán Béla és Szécsi Magda életművére.

És a népdalokra, amelyek néhány cigány zenekarnak és cigány származású énekesnek köszönhetően népszerűvé váltak és maradtak, valamint a mesékre és balladákra, amelyek közül a rendezvény során hallunk még néhányat Jónás Judittól. Megtudjuk, hogy meséket és balladákat (más néven gazdag énekeket) ma már többnyire csak Erdélyben ismernek. Ezekben néha ugyanolyan kegyetlenség jelenik meg, mint más kultúrák ismeretlen szerzőinek szövegeiben. Ugyanakkor néha egészen modernek és naprakészek: minden további nélkül előfordulhat például, hogy a lovag autóval érkezik szíve választottjához, vagy hogy a férfi és a női főhős mobiltelefonon beszélget.

Szöveg és fotók: Szarka Károly