Amikor véget ért a belle epoque
1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd Habsburg-trónörökös és hitvese nyitott limuzinon hajtattak szállásukról a szarajevói kórházba, hogy meglátogassák egy korábbi merényletkísérlet sérült áldozatát. Alig tett meg a gépkocsi száz métert, a tömegből előugrott pisztolyával Gavrilo Princip Bosznia-Hercegoviában élő szerb nacionalista diák, és mindkettejüket agyonlőtte. A magyar közvélemény és hivatalosság felháborodott, bár nem annyira, mint az osztrák, mert Ferenc Ferdinánd közismerten nem kedvelte a magyarokat. De ez volt az utolsó csepp a pohárban. Budapest is követelte, hogy büntessék meg a „kutya Szerbiát”. Az osztrák vezérkari főnök, Hötzendorfi Konrád úgy döntött, hogy nem engedhető meg Szerbia terjeszkedése, a független Montenegrót meg kell védeni. Meggyőzte hát Ferenc József osztrák császárt és magyar királyt, hogy a Monarchia üzenjen hadat Szerbiának. Száz évvel ezelőtt, 1914. augusztus 14-én kirobbant az első világháború, amelynek igaz oka a nagyhatalmak területszerzési ambíciója volt, beleértve Oroszországot.
Negyvennyolc évi békének és békés fejlődésnek, a magyar gazdaság és kultúra egyik virágkorának vetett véget a hadbavonulás. Képzőművészetünk és irodalmunk e szép korszakát mutatta be a világháborús időszakra is kiterjedőleg a londoni Balassi Intézet kiállítás- és előadás-sorozata. Dr. Pászthy Bea, a kulturális központ vezetője meggyőzően színvonalas sorozatot állított össze.
Barki Gergely művészettörténész, a Nyolcak művészcsoportjához tartozó festők grafikai alkotásainak gyűjtője magánkollekciójából hozta Londonba a modernisták egyik legtehetségesebb alakja, Berény Róbert rajzait, rézkarcait, s különlegességként egy hímzését is. Amikor a művész Amerikában élő lánya eladásra kínálta a grafikai fóliót, Barki Gergely az autójától vált meg, hogy megvásárolhassa ezeket a műkincseket. Berény azon kevesek közé tartozott, akik megérezték, hogy a dekadencia kávéházi világának, a boldog békeidőnek tragikus módon vége fog szakadni. Művészete egyre vészjóslóbbá vált.
A sorozat második részeként Peter Vergo essexi egyetemi tanár tartott vetített képes előadást 'Tánc a tűzhányó peremén' címmel, a Nyolcak csoportjáról. A Cézanne és Matisse ihlette festők hökkentő színvilágú, ugyanakkor újszerű és kifejező műveket alkottak. S városképek, csendéletek, aktok megörökítéséről hamarosan át kellett váltaniuk a háború kegyetlen témáira.
Szegedy-Maszák Mihály professzor angol nyelvű előadása a XX. század elejének irodalmi fellendüléséről, a 'Nyugat' köréről szólt. A Balassi Intézet erre az estre kávéház-atmoszférát teremtett a szép londoni műemlékszalonban. Grand Budapest Café: kávé, pohár bor és sütemények várták az érdeklődőket, s az asztalokon a 'Nyugat' és a 'Huszadik Század' eredeti példányai. Hiszen a belle époque írótársadalma kávéházi életet élt, főleg a New York-ban és a Centrálban. A háború kirobbanása radikalizálta a Kassák Lajos folyóiratai, a 'Tett' és a 'Ma' köré csoportosulókat. (Mint hallhattuk, a magyar Tanácsköztársaság vezére, a kommunista Kun Béla 1919-ben betiltotta Kassák lapját, amikor a költő azt követelte, hogy ne szóljon bele az irodalomba.)
A háború tengernyi szenvedést hozott, de a vereség után rövid ideig hatalomra jutott kommün betetőzte a káoszt. Magyarország végül a trianoni döntés következtében darabokra hullott, s elvesztette (ha a művekben nem is) páratlan értékét, Erdélyt.
