Az Almásy László Kultúrtörténeti Kört – amelyre minden második kedden kerül sor a kolozsvári Bulgakov kávézóban – egyfajta Mindentudás Egyeteme, ahol a roma lakodalmi szokásoktól Drakulán és a hipnózison át a keleti kultúráig nem mindennapi információkkal gazdagodhat az érdeklődő. A kör történetébe és fontosabb előadásaiba Boros Lóránd etnológus, a kör alapítója avatott be.

 

 

A magyaraboktól a szufizmusig

 

Hogyan született az ötlet, hogy művelődéstörténeti kört indíts Kolozsvárott? És miért éppen egy kávéházban, hiszen az előadások akár az egyetem falai között is megállnák a helyüket?

Több mint öt évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennem az ötlet, hogy szükség volna egy ilyen jellegű körre. Amikor hazajöttem Közel-Keletről – öt és fél évet töltöttem Egyiptomban, fél évet pedig Jordániában és Izraelben, ahol idegenvezetőként dolgoztam –, a Spritz Kávézóban gyakorta beszélgettem Bréda Ferenccel keleti tapasztalataimról. Bréda barátom nagy élvezettel hallgatta, amit a közel-keleti kultúráról meséltem, és felmerült benne az ötlet, milyen jó lenne megosztani másokkal is mindezt. Tulajdonképpen ennek továbbgondolásaként született meg a kör. (Cikkünk az első Almásy körről az alábbi linken olvasható:  http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1342/kulturtorteneti-kor-spriztben)

Mondhatni, hogy a mi közös ötletünk, amolyan közös szellemi gyermekünk. Bréda Ferencről, mint tudjuk, nem először vesz részt kulturális-irodalmi- és művelődéstörténeti műhelyek elindításában, hiszen a Gaál Gábor Irodalmi Kör újraindításában is nagy szerepe volt, amely jelenleg Bretter Kör néven működik.

  Boros Lóránd Közel-Keleten

Az első másfél évben Kolozsvár belvárosában, a Dávid Ferenc utcában található Spritz Kávézóban voltak az Almásy körök, aztán a kávézó bezárt, átköltöztünk a Bulgakovba. Szándékosan nem az egyetem rideg falai között tartjuk ezeket az előadásokat, hiszen egy kávéházban otthonosabban érzi magát a közönség, főként a fiatalok. Megihatnak közben egy italt, egy kávét, és az sem mellékes, hogy így jóval lazábbak, kötetlenebbek az előadás utáni beszélgetések, bátrabban hozzá mernek szólni az elhangzottakhoz.

Miért Almásy László lett a kör névadója?

A nevet én találtam ki. Almásy László, a kör névadója olyan személyiség, aki ugyan nagyot alkotott, de mégsem volt elismerve. Köztudott, hogy ő is sokat tartózkodott Egyiptomban, számos afrikai felfedezés fűződik a nevéhez, hogy csak néhányat említsünk: a Zarzura oázis, ahol felfedezőtársai Sir Robert Clayton, Penderel repülő-alezredes és Patrick Clayton voltak, az Úszók barlangja vagy a Szahara közepén található Nagy Homoktenger feltárása.

Sokat jártam az ő útvonalain, ismertem, hol élt, és ez nagy hatással volt rám. Erre a körre olyan meghívottakat és olyan jellegű témával hívok meg, amelyek valamiképp Almásy szellemiségét örökítik át: vagyis kutatókat, tudósokat, jelentős kulturális személyiségeket, művészeket, akik még nem túl mediatizáltak, nem elég feldolgozott vagy közismert a munkásságuk. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy a kolozsvári közéletben nagyon sokszor ugyanazok szerepelnek. Ezért gondoltam azt, hogy érdemes nyitni olyan nevek felé is, akik ugyanúgy érdekes dolgokat csinálnak, nagy tudású emberek. Tapasztalataikat miért is ne osztanák meg az érdeklődő emberekkel?

Almásy László munkásságával közel-keleti útjaidon találkoztál, vagy már voltak előzetes ismereteid róla?

Előtte is tudtam róla, Az angol beteg című film kapcsán, amelyet Egyiptomba utazásom előtt nem sokkal láttam Budapesten, de a tevékenységét nem ismertem olyan mélyen. Amikor viszont Egyiptomban dolgoztam, és léptem-nyomon olyan dolgokkal találkoztam, főleg sivatagi témában, amihez neki köze volt, már tudatosan kerestem a vele kapcsolatos könyveket, információkat. Gyakorlatilag elolvastam mindent, ami hozzá kapcsolódik.

Egyik nagyon érdekes és jelentős felfedezése a Nílus völgyében élő magyar eredetű törzs, a magyarabok, akikről tartottál is egy előadást az Almásy Körön.

Így igaz, először ő adott róluk híradást a 20. században, az ezzel kapcsolatos tapasztalatait az Autóval Szudánba című könyvében írja le. A magyarabok nagy valószínűség szerint két részre oszthatók: azokra a valóban magyar származású emberekre, akik a történelmi Magyarország területéről Nagy Szulejmán idején janicsárokként kerültek Alexandriába, majd Asszuánba, ahol összekeveredtek a helyi núbiai nőkkel. A törzs másik része pedig azoknak a leszármazottaikból áll, akik az egykori Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó területeken, a Balkánon éltek, és etnikailag nem magyarok, hanem bosnyák, szerb, horvát muzulmánok. Kicsit olyan ez, mint a csángó-kérdés, ahol ugyancsak több népcsoportot különböztetnek meg. Érdekes módon identitástudatukban megmaradt, hogy magyar gyökerekkel rendelkeznek, és egy Ibraim El Magar nevezetű ősatyára hivatkoznak. Mindez egyenesen egzotikus, hiszen nyelvükben már rég asszimilálódtak, vallásban ugyancsak, noha egy ideig keresztények voltak, ezt vissza lehet követni a nevekből. Fizikai jegyek tekintetében, bőrszínben is megváltoztak, hiszen színes bőrűekkel keveredtek, mégis él bennük a magyar származás tudata.

  Boros Lóránd a Kolozsvári Magyar Napokon Almásy László munkásságáról tart előadást

Találkoztál velük a nílusi útjaid során. Milyen élmény volt?

Nem nagyon volt időm keresgélni őket, elmélyülni a dolgokban, mert nagyon sokat dolgoztam, Asszuánban mindig két napot maradtam, de valóban találkoztam velük. Az asszuáni Corniche-on, a Nílussal párhuzamosan futó sétálóutcán a McDonald’s előtt található egy könyvesbolt, annak a tulajdonosa is magyarab. Amikor bementem hozzá vásárolni, és elmeséltem neki, hogy magyar vagyok, érezhető volt rajta a megilletődöttség. Akkor már különbséget tudtam tenni az üzleti alapú színészkedés és a valós meghatódás között, és nála valóban őszinte volt az elérzékenyülés, kaptam is tőle ajándékba könyveket. Ezek mind jól szituált emberek az ottani körülményekhez képest.

Almásy László munkássága, szellemisége mennyire épült be a közel-keleti, egyiptomi köztudatba?

A művelt egyiptomiak nagyon is tudják, hogy ki ő. Akik kifejezetten földrajztudománnyal foglalkoznak, vagy a hadseregben térképészettel, vagy azok az idegenvezetők, akik sivatagi utakat visznek, többek között azokra a helyszínekre, amelyeket ő fedezett fel, így a Zarzura környékére, jól ismerik, és nagy tisztelettel beszélnek róla. De az a sanda gyanúm, hogy az egész nép ismerheti, mert volt neki az a híres, bravúros katonai hírszerző akciója, amikor két német titkosügynököt kellett átvinnie az angol védelmi vonalakon. Rommel volt a főnöke, s mint tudjuk, a Nílus mente a brit hadsereg felügyelete alatt volt. A kémek félig németek, félig arabok voltak. Sikeresen véghezvitte az akciót, és nagyon bravúrosan jött vissza. Ezzel kapcsolatos élményeit a Rommel seregénél Líbiában című könyvében le is írja. A könyv megjelentetése szinte az életébe került, Rákosi elvtársék majdnem meglincselték ezért, de a lényeg az, hogy ebből készült arab film is.

  Boros Lóránd munka közben Közel-Keleten

Emlékszem, hogy egyszer Hurghadából mentem Kairóba, és ez a film ment a buszon. Ezeken a távolsági járatokon mindig betesznek egy filmet, akárcsak nálunk, ha Kolozsváról Iaşi-ba utazik az ember, Egyiptomban is mozizhatnak az utasok a buszon. Gyanítom, hogy ezeknek a filmeknek köszönhetően eléggé közismert Almásy az átlagemberek körében is.

Érdekes témák, meghívottak fordultak meg az Almásy körökön. Csak néhányat kiragadva: Mandics György beszélt nemrég az ufókról, de vendég volt itt a híres pszichológus, Vargha Jenő-László és a fizikus Néda Zoltán, Lakatos Róbert filmrendező Drakuláról, Gábor Lajos a roma lakodalmi szokásokról tartott előadást, Széfeddin Sefket bejről pedig Bréda Ferenc mesélt, míg az évadnyitón te beszéltél a szunnitákról és síitákról. Melyik előadást emelnéd ki?

  Lakatos Róbert Egyed Péter Almásy körén, aki A filozófia forrásai címmel tartott előadást.

Az Almásy Kör meghatározó estjei közé tartozik Egyed Péter előadása is, aki filozófiai terminusokról, időről, térről, mítoszokról, költészet, tudomány és misztika kapcsolatáról mesélt.(

http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1558/eksztatikus-istenkozelseg)

De megemlíteném még Szőcs  István nyelvészeti témát boncolgató előadását Ősnyelv és tudomány címmel, illetve a könnyedebb témákat is felvillantva Jakab-Benke Nándor előadásán például a sör történetéről tudtunk meg újat.

Vannak olyan Almásy Körök, amelyek szélesebb közönséget vonzanak. Ilyen volt az évadnyitó körön a síitákról és szunnitákról tartott előadásod, ugyanakkor Vargha Jenő-László estjein sem kaptak helyet a késve érkezők.

Tulajdonképpen ez a két előadás volt, amelyről el kellett menniük az embereknek, mert nem volt hely. A síiták-szunniták esetében véraktuális volt a téma,Vargha Jenő-Lászlónál pedig az a titok, hogy olyan szélesebb közönséget is érintő témákkal rukkolt elő, mint a hipnózis, a normalitás és őrület  vagy legutóbbi előadásán a meditáció–teljes tudatosság.(

http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1424/orult-normalitas-normalis-orulet)

A mai pszichológiában ezek nagyon divatos iskolák, ezért jöttek a pszichológia karról érdeklődők, de sok laikus is jelen volt az esten.

Tavasszal irodalmi témával rukkolt elő a kör, ami ritkaság az Almásyn. Weöres Sándor gyermekverseiről, mesevilágáról Molnár Eszter tartott előadást. Miért szerepel ilyen ritkán az irodalom, és miért éppen Weöres került terítékre?

Molnár Eszter maga jelentkezett, hogy tartana egy ilyen előadást, azért fogadtam el, mert én nagyon szeretem Weörest, kifejezetten az egyik kedvencem a 20. századik magyar irodalomból. De irodalmi témák ritkábban jelennek meg, mert ez a Bretter körök, az E-MÍL, a Helikon-estek és egyéb irodalmi estek specialitása.

A z Almásy gyakran művészeket, írókat is vendégül lát. Felméri Cecília filmrendező munkáit is megtekinthettük az egyik körön.

Széfeddin Sefket bej és a szufizmus is izgalmas témák voltak.

A Széfeddin Sefket bej ugyancsak egy Kolozsvárhoz kötődő, elfelejtett élettörténet, amelyről úgy gondoltam, érdemes beszélni. Meghatározó szerepet játszott az arab filmgyártásban, és furcsa volt, hogy erről nem igazán tudtunk. Bréda Ferenc mesélt nekem először róla, de ő is úgy találkozott vele, hogy egy utcai könyvárusnál megvásárolta a Kalotaszegi madonnát. Utána nem kevéssel megtaláltuk Széfeddin Sefket bej özvegyét.

Sefket feleségének a megtalálása azért fontos, mert a bejről nagyon kevés írott emlék, kordokumentum maradt fönn, nem is tudtuk pontosan, hogy néz ki. Az internetes forrásokból összeszedhető információk hitelességének visszaigazolásában is nagyon jelentős volt Anna megtalálása, aki jelenleg Svájcban él. Az előadásában érdekes részleteket osztott meg arról, hol éltek Egyiptomban, hogyan kötöttek ki Libanonban. Meglepődött, amikor találkoztunk a budapesti Művész kávézóban, de aztán örvendett, hogy vannak, akik értékelik férje munkáságát.

És a szufizmus… Miért tartottad fontosnak erről előadást tartani?

Rám Közel-Keleten az egyik legnagyobb hatást a szufi szövegek gyakorolták, ugye ez az iszlám ezoterikus irányzata, kevesen tudnak róla, mindenki csak arról beszél, hogy dzsihád, csak ezt a harcias oldalát ismerik, ezt a szellemit nem.

Kik az idei évad kiemelt meghívottai?

Vargha Jenő-László idén is föl fog lépni, de Mandics Györgyöt is újra vendégül látjuk. A legközelebbi kör meghívottja Lőrinczi László lesz, aki Kereszténység és tudomány címmel tart előadást.

Varga Melinda