A kulturális szcénában felmerülő anyagi problémák az írószervezeteket sem kerülték el, megnehezítve fennmaradásukat és működésüket. Ennek ellenére a József Attila Kör megrendezhette augusztus végén a 28. JAK-tábort, amelynek központi témája a világirodalom felé való nyitás volt. – Sárkány Tímea összefoglalója

Gaborják Ádám megnyitja a tábort

 

JAK-tábor nemzetközi irodalomra hangolva

 

 

A hagyományokat éltetve az idei tábor centruma is a szigligeti alkotóház volt, ahol évtizedeken keresztül gyűltek össze írók és költők, akiket úgy képzelhetünk el, mint a mostaniakat: néha levonulnak a Balatonhoz fürdeni, a kastély arborétumában pihenik ki a délelőtti műhelymunkát, de egy bizonyos pont után mindenki menekül, mert különben a vérszopó szúnyogok halálra szívják. A süti-fagyi hívei és a pohárkoccintó-pártiak a szocializmusra emlékeztető sorokat állnak a cukrászda pultja előtt minden este, míg kinyit a kastélyban a büfé.  Majd a szőlősök övezte és vaddisznók környékezte terelőúton sétálgatnak fel a MEDOSZ-üdülőhöz, ahol a mediterránba hajló építészet keveredik a balatoni tájjal. Az első reggelinél megállapítják, hogy a környező világ eléggé szanatóriumi, túl csendes és nyugodt, de épp ezért inspiráló, írásra és meditálásra ösztönöz majdnem egy héten keresztül.

  A lelkes közönség

Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnökének a nyitóbeszéde után és a vacsorát követően elkezdődött az öt napon át tartó programdömping. Az idei táborban kiemelkedő szerep jutott a nemzetközi lírának, a különböző programpontok metszették egymást ebben a témakörben. Ezek felől közelítve szeretnék képet adni az idei JAK-táborról, mert a szerteágazó vonalak hálózatba rendeződnek a visszatekintés során.

Kedd délután a 2014-ben alakult Versum mutatkozott be, amely a nemzetközi líra online fórumaként definiálja magát. A magyar műfordítói közegben hiánypótló kezdeményezés ez a portál, főként líra és interjúk fordítására, közlésére fókuszál. Mezei Gábor költő, műfordító a Versum szerkesztőivel, Krusovszky Dénessel, Nemes Z. Márióval, Mohácsi Balázzsal és Urbán Bálinttal beszélgetett a magyar költészet helyzetéről, a külföldi líra felé való elmozdulásról, a nyitásról és befogadásról, a műfordítás problémáiról. Nemes Z. Márió alkotóként is fontosnak tartja, hogy a külföldi kortársakat megismerje, és új impulzusok érjék, mert ha mindenki ugyanabból a forrásból merít ihletet, fennáll az uniformizálódás veszélye. A külföldi kortárs szövegek befogadása néhány évvel ezelőtt sokkal nehezebben ment az elérhetőség szempontjából, viszont ma szükség van egy szűrőre, amely valamiképp rendezi az interneten megtalálható anyagokat, ezért a Versum kurátori pozíciót is elfoglal. A nyelvi határok lebontására tett kísérletek mellett a mediális választóvonalak áthidalására is törekszik az oldal, a határterületek feltérképezésére, a performatív költészetre is szeretnének figyelni.

 Délelőtti műhelymunka

Szerdán az ArtPop világirodalmi sorozat mutatkozott be, amely a József Attila Kör és a Libri Könyvkiadó közös vállalkozása. Bárány Tibor Szécsi Noémivel, Gálos Orsolyával és Gács Annával beszélgetett az újragondolt és átszervezett könyvkiadásról. A sorozat koncepciója abból áll, hogy olyan bestsellereket fordítsanak, amelyek műfajilag jól behatárolhatóak, könnyű olvasmányok, de nem vész el az irodalmiságuk, ezért több olvasóréteget is képesek megszólítani. Manapság más az irodalmi szocializáció, a magas és populáris irodalom között kezd eltűnni a szakadék az ArtPophoz hasonló kezdeményezések következtében, a kritikai és közönségsiker nem annyira széttartó, mint korábban volt.

      Szigligeti idill írókkal és a líraszeminárium vezetőjével, Szálinger Balázzsal

Csütörtökön a Solitude-program keretében Tóth Kinga költő, performer ismertette a Solitude-ösztöndíjat, amely a József Attila Kör nemzetközi programjaihoz tartozik, és bemutatott négy szerzőt, akik Stuttgartban ezen a szakmai gyakorlaton vehettek részt. Lanczkor Gábor, Szőcs Petra, Nemes Z. Márió és Csehy Zoltán szövegei hangzottak el a felolvasáson (utóbbi nem tudott részt venni, ezért Tóth Kinga tolmácsolta a szövegét), amelyeket az ösztöndíj ideje alatt írtak. Kétirányú a csereprogram, Budapestre is érkezett már Solitude-ösztöndíjas Louis Scoufaras személyében, akinek a videoinstallációira olvastak fel a szerzők. A beszélgetést egy kisfilm zárta, amelyből kiderült, hogy Dunajcsik Mátyás költő nyerte az idei ösztöndíjat, akiről fontos tudni, hogy az elmúlt két évben eredetiből fordított magyarra klasszikus és kortárs izlandi irodalmat. Azok a szerzők, akik részesülnek ebben az ösztöndíjban, nemcsak irodalmi, hanem zenei és képzőművészeti közegből is érkezhetnek, mivel az intermedialitásra fókuszálnak, ezáltal sokkal összetettebb munkák születhetnek.

            Szeminárium Parti Nagy Lajossal 

Szombaton a Re:Verse műfordítói műhely egész heti munkájából rendeztek felolvasást, ahol Gábor Fónyad osztrák szerző regényrészletét Molnár T. Eszter, és Max Oravin ugyancsak osztrák szerző versét Zilahi Anna fordította magyarra. A közös munkáról való beszélgetés angolul zajlott, Lesi Zoltán költő moderálta a fordításról szóló eszmecseréket, ahol a szerzők és a fordítók elmondták, milyen sokat jelent, ha mindkét fél beszéli a két munkanyelvet. Gábor Fónyad és Molnár T. Eszter például németül és magyarul egyaránt tud, így sokkal szöveg- meg hangulathűbb fordítások születhetnek. Zárásként Max Oravin hangköltészeti performanszát hallgathatta meg a közönség (megnézhető itt: http://oravin.tumblr.com/tagged/visuals).  Az osztrák és magyar workshopot másodjára rendezték meg az idei táborban, a következő felolvasásra, ahol a magyar szerzők szövegei fognak elhangzani, Bécsben kerül sor.

Összességében nézve rendhagyó és komfortzónából kimozdító előadásokkal, beszélgetésekkel, felolvasásokkal és performanszokkal találkozhattak a táborban részt vevő írók, költők – a vaddisznó csak a bokorból röfögött rájuk, nem túl direkt módon. Csak mendemonda-e a vaddisznók röfögése, nem tudom, de ajánlom mindenkinek kideríteni a 29. JAK-táborban.

 

Szöveg: Sárkány Tímea

Fotók: Bach Máté, Szőcs Petra