Apás szülés Lanczkor Gáborral

Bár Lanczkor Gábor még gyerek volt a rendszerváltás idején, a magyar írók körében egyre népszerűbb téma feldolgozásához ő is hozzátette a maga részét. A ’80-as években született generáció egyik legtermékenyebb és legsokoldalúbb szerzőjének (aki ráadásul nemcsak ír, hanem zenél is) ez már a tizedik könyve. Beszélgetőtársa, Urfi Péter azzal kezdi az Írók Boltjában tartott könyvbemutatót, hogy az alapvetően költőként megismert Lanczkornak még a prózakötetei közül is kilóg a Jelenkor Kiadó gondozásában frissen megjelent Apás szülés, ami nemcsak lírájához, de a mitikus világban játszódó Folyamistenhez képest is nagy váltás, még úgy is, ha az előző regény helyszíne London volt, ahol ösztöndíjasként maga is megfordult.

Urfi Péter, Lanczkor Gábor, Tzafetás Roland

Az új regény viszont elválaszthatatlan a magyar valóságtól: Szombathelyen, gimnáziumi tanulmányainak helyszínén, a ’90-es években játszódik. A főszereplő Gergő, egy nyugat-magyarországi város első bioboltosa, aki a nyugati határ közelségét kihasználva alkoholcsempészéssel egészíti ki keresetét. Hamarosan megismeri Évit, és szerelmükből gyerek születik. A háttérben eközben egy szerteágazó családtörténet is kirajzolódik. Gergő azonban nem azonosítható Lanczkorral, már csak életkora miatt sem, és a szerző amúgy is óvna mindenkit a referenciális olvasattól. A generációs regény címkéje ellen viszont nem tiltakozik: Gergő szerteágazó családtörténete mellett célja volt valós élethelyzeteken keresztül ábrázolni a korszakot, amelyben az előző évtizedek elfojtása után a rossz ízlés az építészetben, a popzenében és az élet más területein is utat tört magának, vagy amikor tömött sorokban indultak az autók hűtőszekrényekért a szomszédos Ausztriába.

Miután Tzafetás Roland színművész felolvas egy részletet a regényből, Urfi az átlagos, de szerethető főszereplő lakhelye, a nyugat-magyarországi régió (ahonnan az érdeklődve figyelő tudósító is származik) sajátosságairól kérdezi Lanczkort, aki tiltakozik a Budapesten megszokott, differenciálatlan beszédmód ellen a vidékről, bár elismeri, hogy a környéken ugyanúgy lenézik a burgenlandiakat, ahogy a fővárosban a vidékieket. Urfi hozzáteszi, hogy a burgenlandiakat a többi osztrák is lenézi, tehát nem lehet jó burgenlandinak lenni. Mindenesetre a nyugati határ melletti városokban erősebb volt a kontraszt a bezártság és szabadság között az ország középső és keleti régióihoz képest, a karnyújtásnyira lévő Nyugatnak köszönhetően a rendszerváltás tehát igazán testközeli élmény volt. 

Urfi szerint a mindössze száztíz oldalas Apás szülés egy „rendes” regény, egyszerűen és keresetlenül fogalmaz, sőt „akadálymentesen” olvasható, a prózai szövegfolyamot azonban itt-ott versbetétek szakítják meg, amelyek illusztrációként működnek. Ezek a versek Lorca-átiratok, és Lanczkor azért választotta őket, mert a szerelmesek Lorcát olvasnak – a regényben többek között Gergő fiatalkori nagy szerelméről is olvashatunk. A meglehetősen közönségbarát, nagyjából félórás könyvbemutató végén a moderátor megkíméli a szerzőt és a hallgatókat a szintén idén megjelent Lanczkor-tanulmánykötet, a Nem élhetsz odabent hosszas ismertetésétől, a szerző viszont megemlíti még, hogy mostanában leginkább gyerekkönyves ambíciói vannak, és ennek első eredménye az ugyancsak ebben az évben kiadott Gufó és a gombák.

Szöveg és fotók: Szarka Károly