Újabb izgalmas verseskönyvek bemutatójára került sor az év elején, január 16-án, a Háló Közösségi Központban. Jól indult az év. A szerzőkkel ‒ Kopriva Nikolettel és Farkas Gáborral ‒ Iancu Laura költőnő beszélgetett. ‒ Acsai Roland tudósítása.

December ötödikén egy különleges kötet bemutatóját rendezték meg a karácsonyi fényekkel feldíszített Ferenciek tere közelében található Szentandrássy István Roma Művészeti Galériában. A bemutatott könyv címe Ide születnie kell, és abból a szempontból „kétszerzős” kötetről beszélhetünk, hogy Tamási Orosz János írta, és Kunhegyesi Ferenc grafikái találhatók benne, aki egyben a galéria művészeti vezetője is. A moderátor Medgyesi Gabriella volt, a galéria vezetője.

​​​​​​​Az ember egy olyan nagy múltú helyre, mint a Nyitott Műhely, már csukott szemmel is eltalál. Márton László új drámakötetének, a Jászai Mari feltámasztásának bemutatója este hétkor vette kezdetét Finta László házigazda szokásosan kedves, és rövidre fogott köszöntésével.

Toxikus kapcsolatokról, érzelmi bántalmazásokról, rosszul sikerült házasságokról ír Pál Dániel Levente, aki a ballada műfajának megújítására tesz kísérletet legújabb, A budai anyák kelet felé indultak el című kötetében. Ezúttal a miskolci közönség ismerkedhetett meg a balladisztikus történetekkel.

A Babérkoszorús és Prima Primissima-díjas Turczi István verseit, valamint a Pulitzer Emlékdíjas és Arany kamera-díjas Révész Tamás fényképeit tartalmazó, képzőművészeti album méretű, reprezentatív könyv mindkét, nemzetközileg elismert művész évtizedes pályafutásából villant fel és szikráztat össze emlékezetes pillanatokat.

A televíziósként is ismert Andor Éva Nizzánál a tenger című debütáló regényének ‒ esszéregényének? ‒ bemutatójára a Benczúr Ház impozáns, mennyezetfreskós termében került sor október nyolcadikán. ‒ Acsai Roland írása.

Erős Kinga határozottan egyetértett azzal, hogy manapság el kell játszanunk, hogy sikeresek, szépek és boldogok vagyunk, Mezey Katalin mégis egy másik értékrend mellett áll ki a műveiben. A média életünkbe való betörése azt eredményezte, hogy egyre kevesebb csendes pillanatban van részünk. ‒ Acsai Roland tudósítása Mezey Katalin Örökség című verseskötetének bemutatójáról.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál utolsó napja egy napfényes vasárnapra esett, és sokan látogattak ki a Millenáris Parkba. Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas író Vattacukor című könyvének bemutatója délelőtt tizenegykor kezdődött, egy időben a fesztivál díszvendégének, Jón Kalman Stefánsson izlandi író Versek című kötetének bemutatójával, amire tekintélyes mennyiségű ember gyűlt össze, és többen ki is szorultak az eseményről.

Nem egyszerű könyvbemutatón vehetett részt, aki jelen volt Kövér Péter Salto mortale című kötetének budapesti premierjén, hanem drámai és derűs pillanatokat egyaránt tartogató, egész estés zenés irodalmi műsoron, ahol az elhangzó novellák és a zeneszámok mellett természetesen a szerző is szót kapott.

Halmosi Sándor miskolci kötetbemutatóján Kégl Ildikó irodalmi sorozatának vendégeként mesélt többek között új kötete verseinek keletkezéstörténetéről, orosz és magyar képzőművész-géniuszokról.

​​​​​​​A Kolozsvári Ünnepi Könyvét keretein belül mutatta be dr. Egyed Emese Zorkóczy Zenóbia A gyermekelőadás készítésének fifikái című kötetét.

Hogyan lett a felvidéki Tóth László Wittgenstein szóvivője? És miért integetett neki Hervay Gizella fehér zsebkendővel a pályaudvaron? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk Kégl Ildikó népszerű, kortárs szerzőket bemutató irodalmi sorozatán.

Balassagyarmaton mutatták be Kövér Péter legújabb, Salto mortale című, az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent kötetét.

Balázs F. Attila költő, író, műfordító, az AB ART Kiadó vezetője volt a vendége Kégl Ildikó versszínházi estjének szerdán este, a miskolci Sub Rosa Caféban.

Miért hazugok a madarak és az anyák? Törvényszerű, hogy nyár végén lefolyik a szerelem a Sió csatornán? És vajon mitől hűl ki az Úr kertje? S ha kihűl, képes visszamelegedni? Költői válaszokat kaptunk költői kérdésekre csütörtökön Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban, ahol Kégl Ildikó frissen megjelent verseskötetét telt ház előtt mutatták be a költőtárs és barát Fecske Csabával.

Ad az Úristen mindenkinek tálentumot, és rábízza, hogy miként sáfárkodik a kapott kinccsel. A háromszéki színésznőnek, a mesésen zengő nevű Zorkóczy Zenóbiának adta, hogy vállalva a vándorszínész életének minden nyűgét és szépségét országjáró versszínházi előadóművésszé váljon, versnyelven szóljon az aprónépekhez, és hirdesse a magyar nyelv szépségét, a költészet felettébb szükséges voltát. – Lázár Emese tudósítása.

A Deák tér mellett keressük a Zsimbi Stúdió Galériát, egy régi, gangos bérház udvarán meg is találjuk: aprócska lakás, amit a hangversenyzongora és a kötetbemutatóval kombinált kiállításmegnyitóra összegyűlt kultúrnép még szűkebbre formál. Úgy zsugorodunk bele a térbe, ahogyan napjaink értelmiségi diskurzusa, az egész kultúremberi létezés horizontja zsugorodik össze a magaskultúra fennhordott tornyaiból az ilyen zugszalonokba. A tovatűnt polgári létezés éthosza és mítosza, több egykori úri szalonra való szellemiség sűrűl egybe meghitt házibulinyi agóra-buborékunkban.

Bódult őszi fényekben úszott a belváros, amikor Böszörményi Zoltán Regál című kötetbemutatójának helyszínére, a Magyarság Háza felé haladtam a kettes villamossal, a Duna mentén. A Parlament elé érve mindig meghatódom. Egy budapesti lakosnak valószínűleg nem tűnik fel, beépül a tájba, az élet természetes része naponta elmenni előtte, ezzel szemben engem mindig valami transzcendens erő, nosztalgikus hangulat kerít hatalmába ilyenkor.