Egymás megismerésének legjobb módja az irodalom
Csordás Gábor költő, műfordító, szerkesztő és könyvkiadó volt a Törzsasztal beszélgetéssorozat januári vendége Nagyváradon – Fried Noémi Lujza tudósítása.
Gyermekkorában gyakran nyaralt édesapja nagynénjeinél a Körös-pari városban, s később is visszajárt hozzájuk, de már legalább öt-hat éve nem volt Váradon. A városból főleg a Nagysándor utca környékét és Váradvelencét ismeri, gyermekként valamennyire románul is megtanult. Többek között Mircea Dinescut is fordította Koszta Gabriella segítségével, ennek ellenére úgy véli, a román és a cseh nem sorolható azon nyelvek közé, melyekről fordít.
A lista így is impozáns, derül ki később, hiszen az angol, a francia, a lengyel, a szerb, a szlovén és a horvát mellett a hetedik nyelv, amelyről fordít, az olasz. Nemcsak szépirodalmat, verset, prózát, hanem társadalomtudományi munkákat is ültet magyarra. Sok 16. századi francia szerzőt fordított, olykor megesik, hogy régies kifejezéseket használ, amin a beszélgetőpartner megdöbben, mesélte. Csordás Gábor újraélesztett egy régi francia versformát, a fatrast is, amelynek művelője leír két sort, majd aközé még kilencet, így az eredeti két sor értelme megváltozik. E jellegzetes versformát a Pierre de Brach hat új költeménye felolvasásával „szemléltette” a közönségnek.
Csordás Gábor szerint egyébként egymás megismerésének a legjobb módja az irodalom, ezért sajnálatos, hogy a kelet-közép-európai népek nem, vagy csak alig olvassák egymás szerzőit. Olaszországban ezzel ellentétben például akár egy második vonalbeli francia regény is hamar hozzáférhetővé válik, s olvasókat talál. Egyébként úgy véli, kétezer szót kell megtanulni ahhoz, hogy az ember elkezdhessen beszélni valamelyik nyelven, és beszélve tovább tanulható az illető nyelv.
Gyermekként, ahogy mindenki, ő is írt verset, első költeményeit édesanyja mutatta meg Csorba Győzőnek. A pécsi Jelenkorban közölt először 16 évesen, ám pályája – szülői hatásra – elkanyarodott, orvosi egyetemet végzett, majd 1974–1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézete Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde volt. A kísérletezést kevésbé, az oktatást azonban mindig szerette, jelenleg könyvkiadói ismereteket tanít a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarán.
Első verseskötete 1980-ban jelent meg, s ugyanebben az évben hívják a pécsi Jelenkor folyóirathoz szerkesztőnek. Ekkor Szederkényi Ervin a lap főszerkesztője, s egyik legmarkánsabb kritikusa Balassa Péter. Mellette Varga Lajos Márton és Kiss Pintér Imre azok a kritikusok, akik az olvasókhoz közelebb vitték azt az újfajta írásmódot, amit például Mészöly Miklós, Nádas Péter vagy Esterházy Péter neve fémjelzett. Az 1980-as években a konzervatívabb Tiszatáj mellett a pécsi Jelenkor vált mérvadó irodalmi műhellyé többek között az említett szerzők miatt, igaz, Mészöly Miklós közlése annak idején Tüskés Tibor főszerkesztői székébe került. Csordás Gábor Szederkényiről ugyanakkor elmondta, jó taktikus volt a „TTT-rendszer” (tiltott, tűrt, támogatott) idején, bár, amikor a tiltólistán lévő Petri György verseit akarták közölni, mégis felhívta a pártközpontot… Halála után Hallama Erzsébet került a főszerkesztői székbe, mivel Csordás Gáborral ellentétben – akit Szederkényi halála után többen is főszerkesztőnek akartak – bizalmat kapott a párttól. Hallama Erzsébet próbálta elődje elveit, gyakorlatát megőrizni, miközben szerkesztői készítették a lapot. Egy komoly konfliktusuk volt 1987-ben, amikor egy, a TTT atyjával, Aczél Györggyel készített interjú végül mégsem jelent meg a lapban. Csordás Gábor végül 1987 és 1990 között lesz a Jelenkor főszerkesztője, 1993-ban pedig megalapítja a Jelenkor Könyvkiadót. A kiadó 2015-ban került át a Libri Kiadói Csoporthoz, itt Csordás Gábor szerkesztőként, tanácsadóként dolgozik jelenleg. Mint mondta, a kisebb könyvkiadóknak gondot jelentett a készpénzhiány, vagy éppen a terjesztés, amit megoldhat a nagyobb struktúrába tartozás. Jó lett volna a működő holland mintára kiadói hálózatot létrehozni közös központi ellátóval és terjesztéssel, ez azonban Magyarországon nem valósult meg.
Az est végén – melyből egyetlen dolgot hiányoltunk, több vers felolvasását – Kőrössi P. József elmondta: február 24-én Gábor Zoltánnal, az Orgia szerzőjével találkozhat a váradi közönség a Törzsasztalnál.
