Ars amandi – Ștefan Manasia versei André Ferenc fordításában
![Stefan Manasia Stefan Manasia](http://irodalmijelen.hu/sites/default/files/13346582_1216995398340943_5520257746410188960_n_0.jpg)
Ars amandi
Ștefan Manasia versei André Ferenc fordításában
Estera két és fél évesen
(Estera la doi ani şi jumate)
Tudott dolog, hogy Isten
képzelőereje korlátolt.
A természet csak saját,
összekuszált ösvényeit fedezi fel.
A kislányom úgy nevet mint Newman,
madárbegyét ínyencségekkel kényezteteti.
Nem jambalayával, nem dietetikus joghurttal,
nem KFC-s csirkeszárnyakkal,
mint az óceánon túli sorozatban.
Állandó rohanásban van mint
Newman, the postman, és nevet,
és tudja, hogy a felemelkedésének napja
elismerésének napja,
megérkezett. A volt gimis osztálytársak
rajongó videókat
ajánlottak a Youtube-on
a seinfeldes színészeknek.
A kis Esteráról apja
verseget gépel, természetesen
csak azért, mert az Isten
képzelete korlátolt.
A béke
(Pacea)
Eddig bele se gondoltam,
hogy egy '91 után született kölyköt
fiú vagy lány/ transgender
már rég megnyomoríthatta
a félénkség és a bánat
mint egy Halloween
után elfelejtett
dísztököt. És máris
megtalálta a szöget
a tökéletes díszletet
a fekete-fehér
fotóhoz. Kiválasztotta
a non-invazív dalokat.
A békét.
A pillangós medált.
A lila körmöket.
Az alumíniummal fedett,
őszi esők lyuggatta
szélet, a tízemeletes
blokk párkányát.
A csoda
(Miracolul)
A vörös levelek
bírják üvegpohárban –
angyalok, akiknek
nem tudom nevét.
A holt költő kötetének
lapjai közé szórom,
akinek nevéről
ígérem, leszokok.
Egy kevés víz
(üvegből, mint a vodkát),
és vonzóbbnak
tűnik kínzásuk.
A buszból megmutattam
Esterának
a vörös fát mint
Kim-Ki-duk Évszakaiban.
És féltem,
hogy gyorsítani fog a vezető,
ő meg elveszti, per sempere,
a csodát.
Ars Amandi
Olyan gyönyörű vagy,
hogy bármikor szerpelhetnél
a Twin Peaks-ben.
Ars Amandi
Számomra Sherilyn Fenn
volt az
ösztrogén képlete.
Ars amandi
Minden szürkületkor lejönnek
kézen fogva.
A jobb oldaladon haladnak el –
Összehúzod orrcimpáid, amíg
nem érzed a másik dezodorát.
Ha a lány egyedül jönne,
és a lég kecskeszakállát őrölné
mellei és farpofái közt,
orrcimpáid hirtelen kitágulnának,
és majdnem elájulnál, mint
a nagy járás idején, otthon,
a nílusi mezőn.
Ars amandi
Folyjon el a nyálad,
csorogjon ajkaid közül:
Tiszta patakok faragják
újra a rézszínű kanyont.
Ştefan Manasia román költő, irodalomkritikus, a kolozsvári Tribuna című román nyelvű irodalmi-művészeti folyóirat szerkesztője. 1977-ben született Piteşti-ben. A kolozsvári BBTE-n szerzett román és angol irodalom és nyelvtanári szakképesítést 2000-ben. A Thoreau unokaöccse (Nepotu' Lui Thoreau) elnevezésű kolozsvári román irodalmi kör alapítótagja (2008). Több verseskötet szerzője. Az itt olvasható versek a 2015-ben megjelent A tiszta ég (Cerul senin) című kötetéből valók.
A versek fordításai az Ipoteşti-i Emlékház – “Mihai Eminescu” Nemzeti Oktatási Központnál szervezett FILIT műfordítótáborban/műfordítói műhelyen születtek 2016-ban.