Röpképtelen madarak halott földön

Fiatal szerző békajelmezben          

A hagyományos kötetbemutatók ideje lecsengőben, az ’a házigazda kérdez, a szerző válaszol és felolvas’ koncepciójú estekre jó esetben 15-20 ismerős kíváncsi. Néhány üdítő kivételtől eltekintve halára van ítélve az ilyen rendezvény akkor is, ha a szerző elsőkönyves, otthonosan mozog az online közösségi térben, és könnyen el tudja juttatni az esemény hírét barátokhoz, ismerősökhöz, szakmabeliekhez és olvasókhoz.

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egy éve működik színházi képzés, több más mellett az a célja, hogy pódiumesteket és rendhagyó bemutatókat állítson színpadra, amelyek közelebb viszik a kortárs irodalmat az olvasókhoz. Kétlem, hogy Vöröskéry Dóra Röpképtelen madarak című debütkötetét ne vette volna kézbe valaki, miután részt vett a márciusi bemutatón.  A fiatal szerző békajelmezbe öltözve olvasott föl, majd válaszolt Deres Péter színművész kérdéseire, aki a művek tolmácsolásában is közreműködött. Úgy éreztük magunkat, mintha színházi előadáson ülnénk.

A novellák életszagúságához passzoló üde, vidám és közönségbarát esten vehettünk részt. A bemutató közben Nagyházi Márton, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia pályakezdő diákja bohócnak öltözve söprögetett, be-benézett a közönség soraiba is nevetést csalva a hallgatóság arcára. Orbán János Dénes kiadó és íróakadémia-vezető kirobbanó jókedve futótűzként terjedt át a többiekre. OJD-től tudjuk, idén a két ifjú hölgy rövidpróza kötetein kívül Bék Timur, Marcsák Gergely, Regős Mátyás és Polgár Kristóf pályakezdő lírikusok könyvei is megjelennek. A kiadóvezetőtől kapott ízelítő alapján nem tudom eldönteni, melyiket várom leginkább. A kortárs magyar fiatal lírát nem kell féltetni, erős az utánpótlás. És ki tudja, mi készülődik más kiadók háza táján… A két rövidpróza kötet pedig azt bizonyítja, hogy nemcsak a nagyregényeké a tér.

Vöröskéry Dóra nem véletlenül öltözött békának az estre, ha fellapozzuk a könyvet, kiderül, a szerző a klasszikus és kortárs mesékhez kapcsolódik novelláival, de a rajzfilmek világa is vissza-visszaköszön, találkozunk rasztahajú angyalokkal, sellővel, kalózzal, esőkirállyal és boszorkánnyal, filmparódiával, groteszk és humoros sztorikkal, valamint egészen lírai történekkel is. Alkotói világa leginkább Hermann Hesse, Csáth Géza, Lewis Carroll, Fekete István vagy a Grimm-testvérek írásművészetével állítható párhuzamba. Mindegyikőjükre hasonlít egy kicsit, és mégis üde, sajátos, nem válik epigonná.

Abszurd és vidám a végekről

Kétségtelen, hogy Kárpátalja a történelmi Magyarország legszerencsétlenebb sorsú régiója. Az itt élő magyarságot ma is nagy veszély fenyegeti. Nem elég, hogy a polgárháború, a gazdasági káosz sújtotta országban egyre nehezebb a megélhetés, ráadásként a kijevi kormány a már megszerzett és a szovjet diktatúra idején gyakorolt jogainkat is igyekszik elvenni. Természetesen törvényesen, merthogy Ukrajna jogállam. Amennyiben a hatóságok foganatosítják az oktatási és a nyelvtörvény előírásait, az rövid távon az Ukrajnában élő magyarság megszűnéséhez, a gyors asszimilációhoz, továbbá a gyors elvándorláshoz vezet. A II. világháború óta most fenyegeti az itt élő, őshonos magyarságot a legnagyobb veszély, a XXI. században, Európa közepén.

A kárpátaljai magyarság fővárosának számító Beregszászon született Shrek Tímea, Halott föld ez című debütkötete kötődik a vidékhez, noha nem feltétlen emiatt rendhagyó első könyv. A kötetet április 5-én mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban Vöröskéry Dóra bemutatójához hasonló rendhagyó és performatív esten.

A szerző a Beregszászi 7. Számú Általános Iskolában romagyerekeket tanít. Nem véletlen, hogy a novelláskötetének első ciklusa, a Kék sáv a vidék roma közösségének életével, nehéz hétköznapjaival, a koldusmaffiával, a gyerekanyasággal, a bűnözéssel foglalkozik. Az impozáns könyvet a szerző szülővárosában már bemutatták, az irodalmi folyóiratokban és napilapokban több recenzió is született már róla. A feszes, pörgős szerkezetű, abszurd novellák Nagy Koppány Zsolt, Tímea oktatója szerkesztői hozzáértését is dicsérik, hiszen jó könyv jó szerkesztő nélkül aligha születhet meg.

A Károlyi-palotába lépve a Beregszászi 7. Számú Általános Iskola diákjainak alkotásaiból kaptunk ízelítőt, a rajzok erdején át juthattunk be az épületbe. A lépcsőház sarkaiban az érdeklődők „füleseken” meghallgathattak néhányat a kötetben szereplő novellákból Molnár Enikő színművész előadásában. Az egyik asztalon pedig olyan levelek sorakoztak, amelyeket az iskolában tanuló roma gyerekek írtak a szerzőnek.

A programot Demeter Andrea projektvezető nyitotta meg, majd a szerző felolvasta A szövetség című írását. A megrázó, néhol horrorisztikus elemekkel tarkított, ugyanakkor sajátosan humoros, a beregszászi romák életébe kalauzoló szöveg hallatán a közönség egyből szívébe fogadta a fiatal alkotót.

Az est során még féltucat novellát hallhattunk az író autentikus előadásában. Ezt követően a színházi tagozatos kollégák, Deres Péter és Zrínyi Gál Vince kérdezték Tímeát a kötet létrejöttéről, személyes adalékokról, valóság és fikció viszonyáról és a két ciklus különbözőségeiről. Kiderült, hogy nagy jelentősége van a rendezvény elején lejátszott cigányzenének, a fiatal szerző sokszor ezt hallgatva kapott ihletett az íráshoz.

Zrínyi Gál Vince fogalmazta meg legtalálóbban Shrek Tímea irodalmi mottóját: „Megírom azt, aki én vagyok, akkor is, ha fáj, ha gáz.” Erre reagálva elmondta, hogy a következő kötet írásai már nem lesznek ilyen személyesek, kitárulkozók, minden tekintetben újítani akar. Túl van az első komoly alkotói válságon, és újra dolgozik, új szövegeiben már sikerült átlépnie a bűvös hétezer karakteren és tematikailag is más irányba mozdul el.

Varga Melinda, Lengyel János

            Fotók: Bányász Anna, Marcsák Gergely