1984 született Gyergyószentmiklóson, Térey János-ösztöndíjas költő, szerkesztő. Kolozsváron él, az Irodalmi Jelen és az erdélyi Előretolt Helyőrség szerkesztője, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója.

    Kötetei:
    6van9 (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2009);
    A kék tempó (AB-Art, Pozsony, 2009);
    Űrezüst (Irodalmi Jelen Könyvek, 2013, Arad);
    Sem a férfiban, sem a tájban (2017, Irodalmi Jelen Könyvek–Kalligram, Arad–Budapest);
    A fásult kebelnek nincs költészete (Irodalmi Jelen Könyvek, 2020, Arad);
    A kifordított ég (Irodalmi Jelen Könyvek, 2020, Arad, e-book);
    A Pacsirta és a Sas utca sarkán (Előretolt Helyőrség Íróakadémia – KMTG, előkészületben).

  • Székelyhidi Zsolt

    Vers, látod a jövőt? – PEN DRIVE-est képekben

    Varga Melinda 

    A két Prométheusz

  • Varga Melinda

    Egy jó kritika a reggeli mellett a konyhában is beszédtéma lehet!

    A kritikaírás, úgy gondolja, nagy felelősség, hiszen sok esetben a kritikus determinálja az olvasói értelmezést. A friss kiadvány olvasottságát egy pozitív kicsengésű, de akár egy erősen bíráló hangú kritikai visszhang is növelheti.

  • Varga Melinda

    A kritika akkor jó, ha kiszivárog a lapokból

    A párbeszéd kéne álljon a közösségi irodalombefogadás középpontjában, s a párbeszédnek a kritikák adhatnak utat, vagy éppenséggel összegezhetik a már kibontakozó párbeszéde(ke)t. Ez az akár polemikus, de mindenképpen dialogikus folyamat vezethet oda, hogy továbbfejlesszük magunkat a világunk ingereire való reagálásban.

  • Az emberiség koronája a nő

    Verses-zenés, kiállításmegnyitóval egybekötött esten ismerhette meg Varga Melindának, lapunk munkatársának A fásult kebelnek nincs költészete (verses krónikák az erdélyi irodalmi életről) és Tizenkét kagyló című verseskötetét a budapesti közönség a Magyarság Háza szervezte esten az Aranytíz Kultúrházban.

     

  • Mint szakadék felett a kötéltáncos

    „Megdöbbentő, tragikus, húsbavágó sorok a szabadságról, a kommunizmus politikai megtorlása és hatalmi autokráciája elől menekülő fiatal nőkről és férfiakról.” Böszörményi Zoltán Regál című kötetének új kiadásáról Varga Melinda beszélgetett a szerzővel a Magyar Írószövetség könyvtárában.

  • Lajtos Nóra

    Kinyíló lótuszvirágok, orchidealigetek

    Varga Melinda Tizenkét kagyló című kötetének alcíme máris kijelöl egyfajta ’close reading’-szerű („szoros olvasás”) olvasásmódot, miközben behatárolja, hogy könyve nem más, mint mitológiai-asztrológiai kézikönyv férfiaknak a nőkhöz. A kötet összetett címszerkezete egymást feltételezi és erősíti: az erősen metaforizáló főcím s a kötet paratextusa (jelen esetben az alcímet értve paratextus alatt) egymás között olyan viszonyrendszert ír le, amelybe jól illeszkedhet „mindennemű” olvasói aktus.

  • Könyvheti kedvcsináló, 4.

    Varga Melinda: Tizenkét kagyló

    A 93. Ünnepi Könyvhét alkalmából az Irodalmi Jelen standjának kínálatából ezúttal Varga Melinda Tizenkét kagyló című verseskötetét ajánljuk az olvasó figyelmébe.

  • Kopriva Nikolett

    Megfesteni a szavakat

    Varga Melinda könyve homogén. A benne szereplő versek elsősorban egy nagy, egységes világ mozaikdarabjainak tűnnek. Ebből eredeztethető az érzés, hogy a felbukkanó szereplők sem feltétlen elkülöníthetők egymástól, hanem épp a könyv előrehaladtával ismerjük meg őt, akár egy regényben.

  • Varga Melinda

    A valóságot a kezem melege formázza

    Beszélgetés Mirtse Zsuzsával

    Arra régen rájöttem, hogy valóban nem a történetmesélés érdekel elsősorban, hanem az, hogyan viszonyulunk mindahhoz, amit a sorsunk kimér ránk. Ahány ember, annyiféleképpen reagál ugyanarra a helyzetre. Mondok példát. Valaki megtudja magáról, hogy valamilyen betegség fogja meghatározni az életét. Nem hal bele, de bizonyos szabályrendszerhez kötötten kell a továbbiakban élnie. Van, aki ezen elkeseredik, van, aki rögtön elkezd számolgatni, tervezni, hogy mit lehet az adott rendszeren belül megtennie, elérnie. Azt hiszem, én a második típusba tartozom. Hamar alkalmazkodom helyzetekhez. Az is helyzet, amikor felmérem, hogy engem az érdekel, ami a történeten túl van. Hát akkor azt írjam, ami érdekel.

  • Varga Melinda

    Erdők, fészkek, tengerek 

    Perszephoné virágaival álmodik, rétnek képzeli magát, ma sok piros mákszirmot terít szét a szél.
  • Szalai Klaudia

    „Szeretem a végleteket”

    „Nyár tengerrel és tűző napsütéssel, tél hatalmas hóval, hegyekkel” ­– vallja Varga Melinda, az Irodalmi Jelen vers- és interjúrovatának szerkesztője, számos fiatal költő, prózaíró mentora. Milyen szavakkal jellemezné önmagát a költő, s kik azok, akiknek a legtöbbet köszönhet? – erről is kérdezte Szalai Klaudia, az Instagram-oldalunk szerkesztője.

  • Varga Melinda, Biró Mónika-Anita

    Rétegek – Nőkről, szexről és más (társadalmi) tabukról

    Az Ezért nem alszom nálad című kötet összes írása költői szöveg, és Kosztolányira több novellában is találunk utalást. Izer Janka prózát ír ugyan, de poéta szíve van, efelől nincs kétségem. A sorok kiérnek a papír széléig, és néhány tipikus jegy arra utal, hogy novellát, elbeszélést olvasunk, de ezek igazából versek, és úgy is kell őket olvasni, mint költészeti produktumokat.

  • Pethő Lorand , Varga Melinda, Varga Klára

    A szakrális sárkányokról

    hűvös koponyán gőzölgő Parâng
    dohányszemcse között Ciceró zsebében
    az első villamos ráncain zörög
    én Nemo vagyok! visszatértem!

  • Bálint-napi versdialógusok 

    a pőreség fehér foltjai villannak fel, a sóhajok felett árkádok magasodnak, a nesztelen omladékain csók pihen. 
  • Kovács Újszászy Péter , Varga Melinda

    Minden élőlény „szeretetre termett”

    Kovács Újszászy Péter verseire nagy hatással volt Dsida Jenő költészete, de Fekete István, Rudyard Kipling, R. M. Rilke és Szergej Jeszenyin is azon elődök közé sorolhatók, akik segítettek az állatszimbólumok megformálásában, amely költészetének központi témája. A csupaszodás gótikája című verseskötete tavaly decemberben jelent meg. Az Irodalmi Jelenben versei mellett kritikáival és esszéivel is megismerkedhetünk. A mentorprogramban olyan jelentékeny alkotók munkásságával foglalkozik, mint Mózes Attila, Lászlóffy Aladár, Török Sophie vagy Szőcs Géza.
  • Fülöp Dorottya, Varga Melinda

    A kutató sok mindent tanít az írónak, és ez fordítva is így van

    Kiskora óta szerves része az életének a művészet és az irodalom. Legyen szó saját versről vagy irodalomtudományos munkáról, rajzokról, a precizitásra törekszik. Addig nem ír le semmit, amíg nem áll össze minden képkocka a fejében. Jókai Mór költészetéből doktorál, amellyel eddig csak hézagosan foglakozott a szakirodalom. Mentorprogramunk során ebből a munkából is kapunk ízelítőt és többek között olyan fontos, közelmúltban elhunyt költők műveiről, mint Kinde Annamária, Lászlóffy Aladár vagy Szőcs Géza – Fülöp Dorottyát, az Irodalmi Jelen debütdíjas szerzőjét kérdeztük.
  • Varga Melinda, Ilyés Krisztinka

    A költészet mindig csontig hatol, az álom pedig a legközelibb társa

    Minden egy őszi verssel kezdődött, amelyet ötödikes korában írt. A gimnázium első évében a Halálnapló című prózaciklusával az Irodalmi Jelenben debütált, és több mint húszezer olvasóval hosszú ideig a rovat legolvasottabb tartalma az övé volt, azóta lapunk állandó szerzője és számos más rangos folyóirat is rendszeresen közli írásait. 2021 decemberében Papírcsillag címmel jelent az első kötete, amelyet Hargita Megye Tanácsa-emlékéremmel tüntettek ki – Ilyés Krisztinkát kérdeztük, aki a mentorprogramunk idején Veress Gerzson költészetével és alkotói életútjával foglalkozik.
  • Varga Melinda

    Egyszerű vallomás

    a vallomás legyen egyszerű, szikár, szemből is olvasható.