Profilkép
  • Sántha Attila: Bühnagy székely szótár
    Varga Melinda

    Hol éltek a honfoglalás előtt a székelyek?

    Sántha Attila Bühnagy székely szótára olyan, akár egy humorral fűszerezett nagyregény

    A szavak eredete bevezet bennünket a huszonegyedik században is önálló néptudattal rendelkező székely nép történetébe, egész korai időszakig, az V–IX. századig. A nyelvészeti mű segítségével a magyar nyelvet s annak működését is sokkal jobban átlátjuk.

  • Gálfalvi György, Markó Béla
    Varga Melinda

    Az alkotó ember ki kell lépjen a könyvtárszobából

    Bemutatták az Alattvalónak alkalmatlan című, Gálfalvi György pályaképéről szóló monográfiát

    Csatáink nemcsak a világgal, inkább önmagunkkal voltak. Az illúziókkal és a kételyekkel külön-külön kellett megküzdeni, s ez a pokoli harc volt, akinek sikerült, volt, akinek kevésbé. Nem tudtuk egymást segíteni abban, hogy démonjainkkal megküzdjünk.

  • Vörös István

    Egyetlen irodalmi mű sem örök életű

    „Olyan olvasás- és költőelfelejtés van, hogy tanítványaimnak Vas István, Hajnal Anna, Kálnoky, Jékely, Ladányi fontosságát is magyarázni kell. De még ez sem lenne baj. Azért vagyok. Ám mintha nem éreznék, hogy kánonokon belül és kívül föl kell fedezniük a magyar- és világirodalmat és kultúrát. Kánonokat követnek, de hagyományokat nem” – Vörös Istvánnal beszélgettünk legújabb, az Irodalmi Jelenen publikált művei apropóján kánonról, metafizikus költészetről, Istenről, Derridáról, a novella és a vers rokonságáról.

  • Irodalmi Jelen

    Időtlen nyár – Varga Melinda verse

    Csönd térde roppan,
    mázsás a magány,
    múlt nyarak arca
    néz vissza a tóból,
    emlékek, mosoly, táj.

  • Irodalmi Jelen

    Versorgia, tájhűség

    “Az alkotó ember nagyon könnyen azonosul Varga Melinda szövegeivel, amelyek tükröt tartanak elé: ilyen érzés egyedül az üres papír fölött, egy vászon előtt, egy kamera mögött vagy előtt magunkra maradni érzelmi adottságainkkal, hiperérzékenységgel beállni a szembesítő tükör elé, és átadni magunkat annak a személyes valóságnak, amely nem tűr mellébeszélést.” – A Sem a férfiban, sem a tájban kötetet Lennert Móger Tímea elemzi.

  • Csodát tenni abban a világban, ahol nincsenek csodák

    Új helyszínen, a a Háló Egyesület közösségi és kulturális központjában került sor az Irodalmi Jelen éves díjátadó műsoros estjére, amely óriási érdeklődés mellett zajlott – az ülőhelyek hamar elfogytak, de az állni kényszerűlők sem adták fel, ugyanis száznál is többen gyűltek össze.. Idén először került sor a nagydíj átadására – Rakovszky Zsuzsa és Nádasdy Ádám vehettek át, de a kritikapályázat fiatal nyerteseit is kihirdették.

  • Irodalmi Jelen

    Az árulás a legcsúnyább bűn

    Távoli beszélgetés Nádasdy Ádámmal, az Irodalmi Jelen Nagydíjasával, a májusi hónap alkotójával az Isteni Színjátékról, Shakespeare-fordításairól, főbb költészeti toposzairól és a Bánk bán 2019-ben megjelenő mai magyar fordításáról.

  • Varga Klára

    Könyvek esőben, napsütésben

    A kolozsvári könyves sokadalomról

    A nyolcadik Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nekem még csak az első, mert alig egy éve élek Erdélyben. A magyarországi könyvhetektől, könyvfesztiváloktól sosem vártam azt, hogy begyökereztessenek a városba és a hely szellemiségébe. De most nem tudok mást figyelni, csak azt, hogy mi és ki visz beljebb, közelebb, mi tehet – nem másvalakivé, hanem mégiscsak – ittenivé.

  • ​​​​​​​Varga Melinda

    Az időszínház utolsó állomása

    Francois Brédának

    Három órát beszélgettünk, gyerekkorról, Déváról, a felolvasónődről, a világról, a szellemről, a párizsi évekről, a nőkről. A nyilvánosságnak szánt változatból a lényeg persze kimaradt. Ha sok mindent mond el az ember, bolondnak nézik, vágjunk. Tudjuk, mi! – kacsintottál, s meggyújtottad a huszadik cigarettát is, nagyokat köhögve, káromkodva közben.

  • Irodalmi Jelen

    Anyaszív

    Lőrincz P. Gabriella, Pénzes Tímea és Varga Melinda verseivel köszöntünk minden Édesanyát május első vasárnapján, Anyák napján.

  • Irodalmi Jelen

    A szerepversektől a verses epikáig

    Azt hiszem, a szerelem mellett az idő, az elmúlás a költészet leggyakoribb témája. No meg a gyerekkor: szerencsés esetben a versekben azt a fajta látásmódot, a világ megélésének azt az intenzitását sikerül feleleveníteni, ami a gyerekkorra jellemző – Varga Melinda interjúja Rakovszky Zsuzsával az Állapotváltozások című, készülő verses regényéről, a Célia című regény és az új mű rokonságáról, szerepversről, fontosabb regényeiről.

  • Irodalmi Jelen

    Célia dala, avagy a regényalak életre kel egy versben – Varga Melinda verse

    A vers pontos időtér-kronométer,
    fájdalmak foszló vásznát szövő rokka,
    zsebtükör, melyből visszanéz
    ijesztő macskamaszkom.

  • Irodalmi Jelen

    A teljességre törekvés nem program, egyszerűen zsigeri igény

    Kizárólag azt írni, amit már tudok, egyszerűen érdektelen. Igazi tétje annak van, ami számomra is ott derül ki, és fogalmazódik meg munka közben, akár önmagamról, akár a világról – Bartis Attilát nemrég Magyarország Babérkoszorú-díjával tüntették ki, az íróval ez alkalomból beszélgettünk irodalmi elismerésekről, sikerről, a próza és líra viszonyáról, legutóbbi regényéről és fontosabb műveiről

  •  Pósa Zoltán, Erős Kinga, Böszörményi Zoltán

    Az irodalom rendkívül veszélyes mesterség – videóval

    A part homokján eleven Isten jár, a cérnára fűzött gondolatsor a pálmafák nyakában, bőrünkre égő fény, tündöklő magány lépcsője, száraz szelek ölelése, a vers, mint az ágyúban eldördülő golyó – ezekkel a költői képekkel adható vissza leginkább a Magyar Írószövetség Írókorzó című, legutóbbi beszélgetéssel és filmvetítéssel egybekötött estje, amelynek vendége Böszörményi Zoltán és Pósa Zoltán volt.

  • Irodalmi Jelen

    A félelem síkos felülete

    Az Írók Boltjában mutatták be Böszörményi Zoltán új verseskötetét, és az esten nemcsak egy kis híján végzetes repülőút élménye elevenedett meg, de a remény és az emlékezés természetéről is szó esett a magyar költészeti hagyomány vonatkozásában. A költővel Varga Melinda és Mészáros Sándor beszélgetett.

  • Irodalmi Jelen

    Rakj szívemből máglyát – A hetvenéves Bogdán Lászlót Böszörményi Zoltán és Varga Melinda versével köszöntjük

    világra, múltra az idő
    kapuját szélesre tárja,
    de az álmokat mégsem látja,
    lenyomatát sem az elmúlásnak.

  • Irodalmi Jelen

    Az íráshoz vagy a hallgatáshoz idő kell (Valaki kameráz bennem)

    „A kultúrát sosem szűkítettem le irodalmi szövegre. Talán mert nagyon máshonnan jöttem. Magányos harcos voltam mindig” – Jász Attilával, a februári hónap alkotójával beszélgettünk az Irodalmi Jelenben publikált új verseiről, fontosabb köteteiről, Csendes Tollról, külső-belső utazásokról, költői pályája meghatározó állomásairól.