1984 született Gyergyószentmiklóson, Térey János-ösztöndíjas költő, szerkesztő. Kolozsváron él, az Irodalmi Jelen és az erdélyi Előretolt Helyőrség szerkesztője, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója.

    Kötetei:
    6van9 (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2009);
    A kék tempó (AB-Art, Pozsony, 2009);
    Űrezüst (Irodalmi Jelen Könyvek, 2013, Arad);
    Sem a férfiban, sem a tájban (2017, Irodalmi Jelen Könyvek–Kalligram, Arad–Budapest);
    A fásult kebelnek nincs költészete (Irodalmi Jelen Könyvek, 2020, Arad);
    A kifordított ég (Irodalmi Jelen Könyvek, 2020, Arad, e-book);
    A Pacsirta és a Sas utca sarkán (Előretolt Helyőrség Íróakadémia – KMTG, előkészületben).

  • Varga Melinda

    „Csak a tengerhez van köze”

    Viola Szandra kortárs irodalmunk egyik legszínesebb egyénisége, nemcsak versei révén hívta fel magára a figyelmét, irodalomnépszerűsítő akciói, szenzuális művészeti performanszai, riporteri munkássága is jelentékeny. Annak apropóján, hogy a hónap alkotója az Irodalmi Jelenen a pályakezdés éveiről, a legújabb és készülő kötetéről készített portéinterjút a költővel Varga Melinda.

  • Gáspár Ferenc, Varga Melinda

    Az elvesztett éden

    Petőcz András Idegenek című, a Napkút Kiadó gondozásában megjelent trilógiájának főhőse, Anna, gyermekkorában veszíti el édesanyját és legjobb barátnőjét, átél egy terrortámadást és egy túszdrámát, nemi erőszak áldozata. Minden erejét összeszedve földalatti alagúton keresztül eljut a szomszédos országba, ahol egyelőre béke van. Ez az első rész tartalma dióhéjban. A második könyvben egy rövidke időre úgy tűnik, Anna élete sínre kerül, de a háború békésnek tűnő, új otthonában is utoléri.

    Az országot hol barbároknak, hol idegeneknek nevezett katonák támadják meg, a nép földalatti városba kényszerül. Anna saját felelősségére elhagyja a látszatbiztonságot. A tengerparton lakik egy kísértetvárosban, ahonnan már mindenki elmenekült, csak egy öregasszony járja unokájával a partot, kagylókat keresve, mert más ehető nincsen a környéken. A trilógia záró részében a szereplők fogságban élnek, egyértelműen az iszlám államra hajazó világban. A kínzás és az erőszak már-már leírhatatlan, ám Anna – időközben kiderül, hogy az igazi neve Aysa –, végül mindent túlél. Megöregszik, nyolcvanhat éves, amikor megjelennek a felszabadítók. A történet végén hazatér, mert „ott van az anyám eltemetve”. „Mert meg kell találni, hol van az otthon. Hogy ne legyünk annyira idegenek, legalább saját magunk számára ne legyünk azok.”

  • Pódiumműsor az Irodalmi Jelen Trianon-számából Miskolcon

    Kortárs verses-zenés pódiumműsor az Irodalmi Jelen Trianon-emlékszámából élőben és online közvetítéssel is.
    Terítéken: a jelenkori magyar irodalom legizgalmasabb szerzői és fiatal alkotói. Ötállomásos turné öt különböző színházi produkcióval Győrön, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon és Székesfehérváron.
    Közreműködnek: Tallián Mariann és Lázár Balázs

  • Varga Melinda

    „Nem az a csoda, hogy hiszek Istenben, hanem hogy ő hisz bennem”

    „A zsoltárversekbe is bekerült sok Isten-tapasztalatom. A #Jóéjtpuszi-kötet egyes darabjai viszont sokszor a Jézussal való beszélgetéseimből jönnek. Ilyenkor egyáltalán nem én találom ki a dolgokat, csak az íráskészségemet használom.

  • Varga Melinda: Kifordított ég

    Kifordított ég

    0 Ft

    Válogatott

    és új

    szerelmes

    versek

    emlékszel még az első éjszakánkra?

    úgy nyíltam ki mintha mindig
    te öntözted volna kertemet
    mintha évek óta ismernéd
    testem térképét
    nyelveddel felkutattad
    combom belső vonalát
    s mire ölemhez értél
    elolvadtam végképp

     

     

  • Varga Melinda

    Szakíts magadnak a fényből

    „Krisztus minden évben eljön,
    tavaly is itt volt, a karanténtavaszkor.
    Moha zöldje a bűnbocsánat,
    az ég megváltó kék,
    nézz fel rá, és szakíts magadnak
    a feltámadásból egy fehér csokorral.” – Varga Melinda versei.

  • „Csak a fontos verseket kell megírni”

    Beszélgetés Varga Melindával

    E beszélgetést már lezártuk, amikor kiderült az örömteli hír: Varga Melinda József Attila-díjat kapott. Az elismerés szép fénypont a pályaíven: tizenöt éves korában jött el Gyergyóból, a szíve azóta is „ingázik” a falu nyugalma és a város nyüzsgése között, és ez verseiből is visszaköszön. Mióta pályakezdő tehetségeket mentorál a Kárpát-medencei Tehetséggondozóban, Budapesten is sokkal több időt tölt. S bár a karantén a költői énjének kedvező visszavonulás-elcsendesedés időszaka lett, tele van tervekkel, és Varga Melinda terveiből mindig különleges dolgok születnek. – A költőt, a szerkesztőt, a mentort kérdezte levélben Laik Eszter.

  • Baráth Tibor

    Tériszony ellen

    Varga Melinda hatodik verseskötete két ciklust (Madárnyelv és Evilági színház) tartalmaz. A tömör, egyszerűnek ható versnyelv jól párosul a metafizikai kíváncsisággal, a könnyed nyelvhasználat, az egyszerűen felfejthetőnek tűnő képrendszer ellenére a felvetett problémák mély és átható megismerése a cél.

  • Kovács Újszászy Péter

    Mi, Dante gyermekei

    A vers groteszk képi világa Hieronymus Bosch A keresztvitel című festményét idézheti fel: „az örök éjben üvöltő vadak párzanak, / oroszlán a farkassal, / farkas a mókussal, / mókus a madárral”. Pedig a csodák nem tűntek el, az isteni gondviselés percről percre átjárja a befogadót. – Kovács Újszászy Péter kritikája Varga Melinda A fásult kebelnek nincs költészete című kötetéről.
  • Művészeti kitüntetések március 15-e alkalmából

    Mások mellett az Irodalmi Jelen munkatársát, Varga Melinda költőt is József Attila-díjasok között köszönthetjük az idei március 15-i kitüntetések alkalmából.
  • Varga Melinda

    Időhal

    „Ötévesen azt gondoltam, / lepedőfehér a mennyország, / szárítókötélen táncolnak az angyalok...” – Varga Melinda versei.

  • Lakatos-Fleisz Katalin

    „Végtére minden csak játék”

    „Varga Melinda könyvében ugyanis a műfaji konvenciókon túl fontosabb a játék. Aminek azért mégiscsak szabályai – játékszabályai – vannak. A szabályok viszont – a helyszíni riporttól eltérően – nem előzetes elgondolás szerint alakítják a szöveget, hanem az egyes szövegek jelölik ki őket.” – Lakatos-Fleisz Katalin kritikája Varga Melinda A fásult kebelnek nincs költészete című kötetéről.

  • Böszörményi Zoltán

    A kifordított ég arca

    „A halál gondolatának metamorfózisa, a nemlét hínárja, melyre érzelmi hálót sző a költő, majd megcsillantja a boldogság reményét. A boldogság eszményi érzelmi állapotot fejez ki, melyre mindannyian áhítozunk, a pacsirták ugyanúgy, mint a sasok.” – Böszörményi Zoltán esszéje Varga Melinda költészetéről.

  • Varga Melinda

    Álomnapló

    „Mezítláb szaladok a mezőn, / a nedves avartól / ráncos lesz talpamon a bőr, / foszforeszkáló sárga fák / aranya borul a földre...” – Varga Melinda versei.

  • Varga Melinda

    Hószív

    apámnak karácsonyra

    hószíve van az égnek.
    dobol a csend a padlón.
    az égősorok kiégnek.
    a mennyből leszállnak
    a ködarcú angyalok.
    és betemetik végtelen hóval
    a vért és a könnyet.
    a könnyet és a vért.
    mell alatt dobog
    a hószív.
    az Isten tenyerén
    felhővonalak.
    az apámnak már
    naparca van.

     

  • Darabokra tépve
    Varga Melinda

    „A lélek hasonlít a zsugorodó csillag befelé hajló fénykupolájához”

    Böszörményi Zoltán Darabokra tépve című, legújabb regényéről

    A Darabokra tépve című nagyregény műfajilag nehezen behatárolható, modern kísérleti regénynek nevezném, ahol a szerző többféle regénytípust és irodalmi műfajt ötvöz.
    Az esszéregény, a fejlődésregény, a kalandregény, a novella, az újságcikk, az interjú, a poétikus, leíró részek, a versek, a kordokumentum, a fénykép, a napló és a levél tudatosan felépített, színes, kavalkádszerű ötvözete. Az író nem riad vissza attól, hogy szereplői filozófusoktól idézzenek, s a filozófiát a mindennapok szerves részeként kezelve éljenek, sőt még attól sem, hogy Karl Marx verseiről beszéltesse hőseit, de újságcikket, interjút, levelet, naplót is belesző a szövegbe, illetve a regény szereplőinek életébe.

  • Varga Melinda

    „Manapság a múlt felé fordulás jelenti a lázadást”

    Évértékelő beszélgetés Orbán János Dénessel

    A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. keretében működő Előretolt Helyőrség Íróakadémia idén indította az 5. pályakezdő szépírói és a 2. mesterképző évfolyamot. Idén végzett az első kritikusi műhely, és elindult a második. Ebben ez évben 20 könyv jelent meg, ezáltal a kiadott könyvek száma 81-re nőtt. 2017–2019 között az Enumeráció-debütsorozatban 9, az idén már 11 debütkötet látott napvilágot, a kritikusi műhely tevékenységének írásos gyümölcsét pedig 5 kötetben foglalták össze az idén indult új sorozatban. Az intézmény jelenleg 53 fiatal írónak biztosít tanulmányi-alkotói támogatást, a művészeti oktatást és a szervezést 17 oktató és 6 mentor végzi, azaz mindösszesen 76 író tevékenykedik az Íróakadémián. Orbán János Dénes József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költőt, írót, a KMTG projektvezetőjét, az Íróakadémia elnökét kérdeztük a 2020-as irodalmi évről, irodalompolitikáról és a fiatal magyar irodalom helyzetéről.

  • Varga Melinda

    Ma újra a formákkal lehet különcködni

    Huszonéves, kötet előtt álló poéta az Irodalmi Jelennél a hónap alkotója decemberben. Latinul is versel, jól ismeri a kötött formákat, manifesztumot írt a kortársairól, megújította a vígeposz műfaját – Gál Jánossal Varga Melinda készített interjút.

  • Varga Melinda

    A Pacsirta és a Sas utca sarkán

    ott vagyok,
    egészen közel hozzád,
    érzed a mindig hideg lábam,
    ahogy hátadhoz ér?
    nem röppenek el,
    te vagy a szárnyam.

  • A remény árnyalatai

    Különleges könyvekhez különleges bemutató dukál: az Írók Boltjában – a szabályoknak megfelelően – közönség nélkül, online közvetítéssel beszélgetett Böszörményi Zoltán és Varga Melinda újonnan megjelent köteteikről.